A 2022-es év különösen káosszal teli és viharos volt belpolitikai szempontból is. Nyilvánvalóan ehhez nagyban hozzájárultak a külpolitikai és gazdasági események. Az évek Igor Matovič és Richard Sulík dicstelen politikai párharcáról szól. Fordulatokból itt sem volt hiány, és a következmények újabb zsákutcát sejtetnek a következő évre. Nézzük, hogyan jutottunk idáig.
Január 2. – Richard Sulík az SaS elnöke kijelenti, hogy minden adott ahhoz, hogy a kormánykoalíció a választási ciklus végéig hivatalban maradjon.
Január 5. – A Főügyészség jelzi, hogy nem támogatja az amerikai-szlovák kétoldalú védelmi megállapodás aláírását, amely amerikai haderő állomásozását teszi lehetővé Szlovákia két légitámaszpontján (és egyéb katonai területein). A javaslatot a liberális külügy és a Jaroslav Naď vezette védelmi tárca és a kormány nagy része azonban feltétel nélkül támogatja.
január 20. – A Szövetség-Aliancia bejelenti, az összevont magyar népszámlálási adatból indul ki, tehát a második identitásként magyar nemzetiséget megjelölőket is hozzáadták a magyar nemzetiségűek számához, így több mint 46 ezer fős csökkenést sikerült elfedni az eredmények politikai értelmezésében. Ez elsősorban a Most-Híd platform győzelme volt, mert így az anyapárt, a Most-Híd felelősségrevonása elmaradhatott, amely tíz éves parlamenti ténykedése ellenére sem tudta/akarta megállítani a magyarok fogyását.
február 9. – A parlament elfogadta az amerikai-szlovák védelmi megállapodást 79 támogató szavazattal. Čaputová még aznak ratifikálta a paktumot.
február 22. – Az ukrajnai feszültség növekedése miatt a Nemzetbiztonsági Tanács magasabb katonai készültséget rendelt el.
Március 6. – Zuzana Čaputová államfő bejelenti, hogy Szlovákiának van elég tartaléka, hogy teljesen leváljon az orosz energiáról, beleértve a nukleáris fűtőelemeket. Ez utóbbiak esetén azt állítja, hogy az egyik amerikai vállalattól vásárolhatnak alternatívát. Csak később kerül a köztudatba, hogy az amerikaiak is elsősorban Oroszországtól vásárolják az uránt, így az államfő gyakorlatilag arról beszélt, hogy közvetlen orosz vásárlás helyett iktassuk közbe az Egyesült Államokat. A földgáz tekintetében kijelentette, hogy közös EU-beszerzésre van szükség.
Március 15. – A parlament megszavazta, hogy 6 NATO-tagállam 2100 katonája érkezhet Szlovákiába a védelem megerősítésére.
Április 5. – Bugár Béla a szlovák sajtóban támadta a Szövetség-Alianciát. Szerinte az MKP szét akarja verni a pártot, és „második MKP-t akar belőle csinálni”. Az MKP platform erre reagálva közölte: a Magyar Koalíció Pártja után Bugár a Szövetség-Alianciát is szét akarja verni…
Április 23. – Robert Fico kijelenti, hogy Szlovákia nem jogállam, hanem amerikai gyarmat.
Május 04. – A parlament nem szavazza meg Robert Fico kiadatását (képviselői mentességének megvonását), aki ellen korrupciós vádak miatt indult eljárás. A Sme rodina nem támogatta az indítványt, és az OĽANO két képviselő is tartózkodott, így nem volt meg a többség. Az ügyet az SaS az OĽANO ellen használta fel az egész pártot keményen kritizálva. Lényegében elindult egy újabb kormányválság. Az OĽANO ismét felveti, hogy a háttérben új szövetség alakul a HLAS és az SaS.
Május 11. – Az SaS azt állítja, hogy nem vétózza meg a Pénzügyminisztérium műhelyében készült másfélmilliárdos családtámogatási csomagot a kormányban, de a parlamentben minden eszközzel akadályozni fogja az elfogadását. Az SaS nyíltan ekkor még nem fenyegetőzött a koalíció felborításával, bár Igor Matovič figyelmeztetett erre – a sajtó persze figyelmen kívül hagyta.
Május 17. – Gyimesi György (OĽANO) parlamenti képviselő arra figyelmeztet az EU által erőltetett olajembargó és az orosz energiáról való hirtelen leválás veszélyebe sorolja az ellátásbiztonságot. Martin Klus (SaS) külügyi államtátkár előre leszögezi, hogy Szlovákia semmi esetre sem fog vétózni az ügy kapcsán. Ez azt jelenti, hogy feladja minden alkupozícióját, kiszolgáltatva magát a kérdésben. Klus akkor még nem tartotta valószínűnek, hogy a teljesen leállna az orosz gázszállítás Európa felé.
Május 20. – A parlament gyorsított eljárásban megszavazza a családtámogatási csomagot. Az SaS őrjöng. Čaputová államfő később megvétózta a csomagot.
Május 30. – Megszületik az orosz olajembargóról szóló uniós szankciós döntés. A vétójáról előre lemondó Szlovákia saját érdemeként állítja be, hogy mentességet kapott az orosz olaj vásárlását tiltó rendelkezés alól – pedig ez Magyarország érdeme volt. Ugyanakkor Richard Sulík gazdasági miniszter elkövetett egy nagy hibát, nem harcolt ki mentességet az orosz olajból készült termékek exportját tiltó rendelkezés alól, ami veszélybe sodorta a Slovnaft termelését. Ennek a döntésnek köszönhetően 2023. február 5-étől a kapacitása kétharmadában külföldre termelő Slovnaft már csak a cseh piacra értékesíthet, oda is csak nyolc hónapig. Sulíkot Gyimesi György bírálta igen élésen a mulasztásért. Sulík rengeteg mellébeszéléssel és csúsztatással végül megúszta a botrányt, mert a sajtó továbbra is érinthetetlenként kezelte – Matovič félreállítása fontosabb prioritás volt.
június 7. – Čaputová megvétózta a családtámogatási csomagot.
Június 17. – elkezdett kezelhetetlen magasságokba szállni a földgáz és a villanyáram európai piaci ára. Richard Sulík 34-59 százalékos lakossági gázárnövekedést jósol.
június 18. – Martin Klus külügyi államtitkár bejelenti, hogy Szlovákia nem zárkózik el az uniós alapszerződések megnyitásának vitájától – ez azt jelenti, hogy hajlandók megnyitni a vitát a tagállami vétójog eltörléséről (mondjuk, akik nem élnek a jogaikkal, azok könnyen mondanak le róla…).
Június 22. – A parlament megtöri az elnöki vétót a családtámogatási csomag kapcsán, ezzel ténylegesen is kirobban a sokadik koalíciós válság. Az SaS bejelenti, hogy „türelme és szándéka a kormányzás folytatására nem határtalan”. Később a családtámogatási csomagra hivatkozva (majd a “fasisztákkal” való együttműködésre, és további indokokra).
Június 29. – Richard Sulík elismeri, hogy még mindig nincs szerződés a lakossági áramárak befagyasztását lehetővé tevő, tavaly aláírt memorandum gyakorlati alkalmazására. Elkezdődik egy hónapokig tartó bizonytalanság a 2023-as lakossági árakkal kapcsolatban. A szlovák sajtó valósággal mentegeti Sulíkot.
Július 7. – Az SaS ultimátumot intéz az OĽANO-hoz, amelyek be nem tartása esetén kilép a koalícióból. Ennek az ultimátumnak a része a családtámogatási csomag leépítése és Igor Matovič kormányból való távozása. Mivel akkor még borítékolható volt, hogy Matovič nem távozik, nyilvánvaló volt, hogy az SaS okot kreált a kormány megbuktatására.
Július 12. – Richard Sulík bejelenti, hogy az SaS de facto kilépett a koalícióból, és már nem elégszik meg Matovič távozásával, a koalíciós szerződést (értsd: a minisztériumok elosztását) is meg akarja nyitni.
Július 14. – Čaputová az Alkotmánybíróságon támadja meg a családtámogatási csomagot.
Július 15. – Forró Krisztián a Szövetség-Aliancia elnöke a Gombaszögi Nyári Tábor keretében szervezett Körkép.sk fórumon kijelenti, hogy a Szövetség-Aliancia ideológiai szokszínűsége előny, nem hátrány.
A fecske már három nyarat csinált. A Szövetség ideológiai kavalkádja előny, nem hátrány – Gyimesi-Forró vita Gombaszögön
Augusztus 7. – Jaroslav Naď védelmi miniszter a sajtóban azt nyilatkozta, hogy egy tárgyaláson Sulík elárulta, azért akar most kormányt buktatni, mert most jók a preferenciái, januárban pedig durva drágulás jön.
Augusztus 23. – kirobban a migrációs válság, Csehország (később Ausztria is) visszaállítja a határellenőrzéseket a cseh-szlovák határon.
Augusztus 29. – politikai manőverezések bonyolítják a Szövetség-Aliancia megyefőnöki jelöltállítását Nagyszombat megyében. A Galántai járás egyértelműen Berényi József jelenlegi megyei alelnök jelölése mellett foglalt állást. Dunaszerdahelyen azonban a Most-Híd-platformnak és az Összefogás-platformnak nem sikerült keresztülvernie Mózes Szabolcs (a párt országos alelnökének) jelölését. A két kisebb platform Berényit félreállítandó Forró Krisztiánt indítaná Nagyszombat megyében megyeelnökként. Ezzel nyílt konfliktus robban ki a Szövetség-Aliancia platformjai között, ami a nemzeti-konzervatív politikai erők kiszorításáról szól.
Ez lehet a Most-Híd terve az MKP-platform gyengítésére? Az utolsó pillanatban születik fontos döntés Nagyszombat megyéről
Augusztus 31. – A Most-Híd platform bejelenti, hogy nem tartja legitim megyeelnök-jelöltnek Berényi Józsefet.
Szeptember 1. – Richard Sulík gazdasági miniszter benyújtotta lemondását. Az SaS távozik a kormányból.
Szeptember 5. – Az SaS másik három minisztere is benyújtja lemondását. A Heger-kormány kisebbségbe szorul.
Szeptember 5. – A még SaS-es vezetés alatt álló gazdasági minisztérium bemutatja a kormánynak a 2026-as év lakossági energiaár-javaslatait. Ez 50 százalékos gázáremeléssel és 100 százalékos villanyáramár-emeléssel számol, a távhőről nincs információ. A kormány elfogadhatatlannak tartja a javaslatot.
Szeptember 8. – Forró Krisztián, a Szövetség-Aliancia elnök először jelenti ki, hogy Szlovákia számára nincs más kiút, mint az előrehozott választások.
Szeptember 13. – Az SaS távozása után a magyargyűlölő, atlantista szélsőliberális Rastislav Káčer veszi át a külügyi tárcát. A gazdasági minisztériumot Karel Hirman (szintén liberális) kapja meg. Az oktatási tárcát ideiglenesen Heger vette át, az igazságügyi tárca élére pedig Viliam Karas került.
Szeptember 23. – Forró Krisztián a béketárgyalások felé mutató lépések felgyorsítása mellett foglalt állást, szerinte, ha működnének a szankciók, már nem lenne háború.
Forró Krisztián: Ha a szankciós politika működne, már nem lenne háború
Szeptember 28. – Eduard Heger kormányfő egy interjúban arról beszél, hogy összeomlik a szlovák gazdaság az energiaválság miatt.
Október 4. – elbukik az Igor Matovič elleni bizalmatlansági indítvány. Az SaS hirtelen belengeti, hogy hajlandó tárgyalni az előrehozott választásokról. Kezdődik az SaS káoszpolitikája.
október 5. – Heger kormányfő utal rá, hogy az önkormányzatoknak maguknak kell majd megoldaniuk az elszálló energiaárak problémáját, a sorok között azonban sejteni, hogy új adók kivetését tennék lehetővé a települések számára, hogy plusz bevételeket realizálhassanak.
Október 7. – Az ellenzék (és az SaS) bojkottja miatt nem sikerül megnyitni a költségvetésről szóló parlamenti ülést.
Október 8. – Ján Budaj környezetvédelmi minisztérium áll az OĽANO liberális platformjának élére. A csoport az SaS-szel való kiegyezés híve – vagyis kvázi Sulík trójai falova.
Október 12. – A pozsonyi Tepláreň melegbár előtt lelőnek két fiatal férfit, akik az LMBTQ-közösség tagjai. Az elkövető egy radikalizálódott középiskolás diák volt, akit az ideológia-alapú gyűlölet vezérelt, de nem csak a melegek, hanem több politikus is célpontjai között volt. Elsőrendű célpontja Eduard Heger volt, de a listán Branislav Gröhling és Robert Fico is szerepelt. Miután Heger kormányfő autója nem jelent meg a kiszemlet helyszínen, úgy döntött, hogy a melegbárnál fog elkövetni gyilkosságot. A fiú nem sokkal tette elkövetése után öngyilkos lett.
A szlovák sajtó, a balliberálisok és progresszívok az esetet politikai célokra használják fel a progresszívok javára, konzervatív politikusokat és egyházakat felelőssé tevő határozatot nyomnak át az Európai Parlamenten, és gyakorlatilag gyűlöletkampányt indítanak mindenki ellen, aki nem helyesli a nyugati genderpropagandát. A megrázó esetet maga alá temeti az öncélú LMBTQ-propaganda.
Október 17. – Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter egy lengyel lapnak nyilatkozva kijelenti, hogy a szlovákoknak, ukránoknak, románoknak van oka paranoiásnak lenni Orbán Viktor Nagy-Magyarország térképei miatt.
Október 29. – Önkormányzati és megyei összevont választásokat tartanak Szlovákiában. A választások egyik nagy győztese a Szövetség-Aliancia, amely rendkívül jól teljesített, jelentően megnövelve támogatottságát a régióban. Berényi József is kiemelkedően szerepelt, ami fájdalmas pofon volt az Összefogás és Most-Híd platform számára, akik el akarták kaszálni Berényi jelölését. A választás egyik eredményeképpen párton belül megkérdőjeleződött a platformrendszer létjogosultsága.
Forró: A Szövetség messze túlteljesítette a várakozásokat
November 13. – Sólymos László, a Szövetség-Aliancia Országos Tanácsának elnöke (Most-Híd platform) kijelenti, hogy nincs itt az ideje a platformok felszámolásának. Ugyanazon a napon Farkas Iván, a Szövetség Nyitra megyei frakciójának akkori vezetője kijelenti, hogy a platformok csak akadályozzák a Szövetség-Aliancia sikerét.
Farkas Iván a Körképnek – A platformok csak akadályoznak, meg kell szüntetni őket. A választási eredményt sem a platformok, hanem az egységünk érte el
November 22. – Nemzetközi botrány próbál kreálni a szlovák liberális erőtér Orbán Viktor magyar miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló sáljából. Az ügyet Rastislav Káčer indtja el egy hungarofób facebook-bejegyzéssel. Az ügy hátterében nyilvánvalóan az állt, hogy a cseh és szlovák liberálisok által bojkottált V4-es házelnöki találkozó után a V4-es kassai csúcsot is meghiúsítsák, elszigetelve Magyarországot. A dolog nem jött be, a csúcs megvalósult, Eduard Heger szlovák kormányfő pedig egy egyszerű SLOVAKIA feliratú sállal leszerelte a liberális hisztit.
December 1. – Az SaS bejelenti, bizalmatlansági indítványt kezdeményez a Heger-kormány ellen. Az indítványhoz a HLAS is csatlakozik. A kormány bejelenti, hogy 2023-ban a villanyáram ára az idei árszinten marad, a gáz és a távhő átlagban 15 százalékkal drágul a háztartásoknak – feltéve, hogy átmegy a költségvetés.
December 4. – Čaputová nem zárja ki az ügyvivő kormány lehetőségét.
December 3. – A Sme rodina szerint Sulíkék progresszív puccsra készülnek.
December 5. -Szijjártó Péter a V4-es külügyminiszterek pozsonyi találkozója alkalmával Rastislav Káčeren kívül Igor Matovičcsal, Andrej Dankoval, Peter Žigával és Robert Ficoval is találkozott, ez utóbbal közös sajtótájékoztatót tartott. Az üzenet világos, a szlovák külügy magyarellenes agendája nem marad következmények nélkül. Káčer később a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy meg kellett innia egy felest a Szijjártó-Fico sajtótájékoztató miatt.
Szijjártó pozsonyi látogatásának legfontosabb üzenetei és következményei kilenc pontban
Király Zsolt: Szijjártó–Fico találkozó után – Robert Fico a felvidéki magyarok tiszteletét még nem érdemelte ki
December 9. – A Ján Budaj vezette liberális frakció az OĽANO-n belül a bizalmatlansági szavazás elhalasztását követeli, hogy ki lehessen egyezni az SaS-szel.
December 10. – Eduard Heger Mikuláš Dzurindával találkozik a SPOLU mikropárt közgyűlésén. Később Miroslav Kollár, a SPOLU elnöke, parlamenti képviselő bejelenti, hogy a kormány megtartása mellett fog szavazni.
December 13. – Az Alkotmánybíróság határozatot hoz, hogy a családtámogatási csomag egy része alkotmányellenes. A csomagot azóta már átdolgozták úgy, hogy az AB döntése érdemben nincs rá hatással, a progresszív sajtó azonban Čaputová győzelméről ír.
December 15. – Matovič már csaknem benyújtja lemondását az elnöki palotában, de az SaS nem tudja garantálni a kormány megtartását, így visszakozik. A parlament szavaz, és 78 bizalmatlansági indítványt támogató szavazat mellett megbukik a Heger-kormány.
December 16. – elindul a politikai verseny az előrehozott választásokért és az ellen. Čaputová hivatalosan is visszahívja a Heger-kormányt. Az SaS megint fordít a köpönyegen, korábbi ajánlatát az előrehozott választásokról elveti, és új kormányzótöbbséget sürget.
Dedcmber 17. – Gyimesi György szerint az előrehozott választások jelentik az egyetlen racionális kiutat a válságból.
Čaputová, Heger, Matovič, Sulík – Mutatjuk, ki hova helyezkedik a kormány bukása után, és milyen érdek mentén
December 22. – A volt koalíció az SaS segítségével átviszi a parlamenten a módosított költségvetési javaslatot, cserébe Igor Matovič elmond a pénzügyminiszteri posztról. Néhány órával később az SaS megint fordít, és elveti az új kormányzótöbbség ötleté. Mivel az előrehozott választásokat is elutasítja, vagy ügyvivő kormányra játszik, vagy egy SaS-nek kiszolgáltatott új kisebbségi kormányra.
December 27. – Az OĽANO és az SaS sem akar előrehozott választásokat, de nem zárják ki a lehetőségét. Ha nem sikerült a két párt ellenállását megtörni, akkor leghamarabb szeptemberben kerülhet sor választásokra. A kérdés az, hogy addig ügyvivő vagy egy új Heger-kormány lesz-e hatalmon…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
