A két minta úgynevezett anyai, avagy mitokondriális haplocsoportjának az egyedi mutációiból azt látták, hogy a két személy valószínűsíthetően egymás rokonai, ezért feltételezhető, hogy a Szent Margit-ereklye hiteles – mondta Kovács Bence Gábor.
Kovács Bence Gábor, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa az Egy Árpád-házi szent királylány lehetséges archeogenetikai azonosítása címmel tartott sajtótájékoztatón a Magyarságkutató Intézetben 2024. május 30-án. MTI/Máthé Zoltán
A Magyarságkutató Intézet (MKI) archeogenetikai kutatásainak köszönhetően azonosíthatja a magyar történelem egyik legnagyobb szentje, Árpád-házi Szent Margit koponyaereklyéjét – hangzott el az intézet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a sajtóeseményen felidézte: Erdő Péter bíboros 2018-ban vizsgálatra kérte fel az Onkológiai Intézet archeogenetikai csoportját Árpád-házi Szent Margit feltételezett koponyájának vizsgálatára.
Ekkor történt meg az első mintavételezés és archeogenetikai elemzés Szent Margit koponyaereklyéjéből, valamint Béla macsói herceg csontvázából. Az akkori technikai lehetőségek, valamint a DNS változásai azonban nem tették lehetővé, hogy százszázalékos biztonsággal kijelenthető legyen, hogy valóban Szent Margit fejereklyéjéről van szó – hangsúlyozta Kásler Miklós.
Kiemelte: Béla macsói herceg – aki Szent Margit nővérének, Annának volt a fiúgyermeke – idén történt vizsgálata során azonban olyan eredményeket kaptak, melyek a legnagyobb valószínűséggel kijelenthetővé teszik, hogy Szent Margit koponyáját azonosították. Néhány kiegészítő vizsgákat azonban még hátra van, hogy ez teljes bizonyossággal kijelenthető legyen – fűzte hozzá.
Kovács Bence Gábor, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa emlékeztetett: először 2020-ban a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja vizsgálta a Szent Margitnak tulajdonított fej- valamint koponyaereklye DNS-ét. Ezután következtek a mitokondriális analízisek – tette hozzá.
Az archeogenetikában ahhoz, hogy azonosítsunk valakit, kell egy referenciaegyén, 2020-ban Béla macsói hercegre esett a választás, ekkor azonban a csekély mennyiségű és rossz minőségű DNS-ből adódó technikai limitáció miatt még nem sikerült ezt a kutatást elvégezni – magyarázta Kovács Bence Gábor.
Hozzátette: pár hónappal ezelőtt azonban sikeresen vettek mintát újra Béla macsói herceg maradványaiból, és el tudták végezni a teljes genom analízisét.
Ahogy megnézték a két minta úgynevezett anyai, avagy mitokondriális haplocsoportjának az egyedi mutációit, azt látták, hogy a két személy valószínűsíthetően egymás rokonai, ezért feltételezhető, hogy a Szent Margit-ereklye hiteles – mondta Kovács Bence Gábor.
Kiemelte: a pontos azonosításhoz a kutatók a következő lépésként elvégzik Szent Margit mintájának genomdúsítását, így meghatározhatóvá válnak a genetikai távolságok a családfán, valamint a rokonsági kapcsolati fokok is.
Szent Margit IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya, IV. Béla és Laszkarisz Mária unokája pedig Béla macsói herceg, tehát a mitokondriumoknak azonosnak kell lenniük – magyarázta a kutató.
Elvégzik a teljes genomvizsgálatokat, rokonsági és genetikai távolságokat fognak számolni belőle és ezáltal valószínűleg meg fogják tudni mondani, hogy a Szent Margit-ereklye tényleg hiteles-e – hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.
Ez a kutatás nemcsak azért fontos, mert az MKI egy újabb szentet tud azonosítani, hanem mert elsődleges célul tűzte ki az intézet, hogy minél több Árpád-házi személyt azonosítsanak – emelte ki a kutató.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
