Életének 92. évében elhunyt Dr. Fülöp Lajos nyelvész, etnográfus, Gyöngyös díszpolgára, a Berze Nagy János Gimnázium korábbi igazgatója. A palóc tudós a Gyöngyösi Bugát Pál Kórházban hunyta le örökre szemét.
Az elhunyt tudós Karácsondon született, de kisgyermek kora óta Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1956-tól 1966-ig gimnáziumi tanárként, majd 1966-tól 1977-ig a Berze Nagy János Gimnázium igazgatójaként és a ferences könyvtár vezetőjeként dolgozott. Irodalmi munkásságának jelentős szakasza is Gyöngyöshöz kapcsolódik. 1977-től az Országos Pedagógiai Intézet magyar nyelvi tanszékét vezette. Részt vett a középiskolai magyar nyelvi tantervek szerkesztésében, a magyar nyelvi tankönyvek kiadásában, a szakfelügyelők és a határokon túli magyar tanárok továbbképzésében.
Bekapcsolódott az ELTE magyar nyelvi tanszékének munkájába, majd a tanszéki módszertani szakcsoport vezetőjeként tizenöt évig vett részt a magyarszakos hallgatók képzésében.
Közben társszerkesztője volt a Magyartanítás, és rovatvezetője a Lőrincze Lajos által szerkesztett Édes Anyanyelvünk című folyóiratnak.
Tagjává fogadta a Magyar Nyelvtudományi, az Irodalomtörténeti, Néprajzi, Pedagógiai és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémia oktatási munkabizottságának és a helyesírási bizottságnak. Nyugdíjba vonulása után, 1996-tól 2001-ig a budapesti Bartók Béla Emlékház muzeológusa volt. 2000 óta évente legalább egy önállóan, vagy társszerzővel kiadott könyvvel jelentkezett Gyöngyös és a Mátravidék nyelvi, néprajzi, irodalmi és művelődéstörténeti tárgyköréből, írásai rendszeresen megjelentek a Gyöngyösi Kalendáriumban. Az alapítás időszakában elvállalta a Gyöngyös Város Barátainak Köre elnöki tisztét, a szervezetnek azóta is díszelnöke.
A palóc tudósnak is nevezett nyelvész 2001-ben vehette át a város legrangosabb elismerését, a díszpolgári címmel együtt járó Pro Civitate kitüntetést, 2023-ban pedig a Gyöngyös Város Kultúrájáért díjjal tüntették ki. Kilencvenedik születésnapjának tiszteletére a Vachott Sándor Városi Könyvtár – melynek helytörténeti gyűjteménye a Fülöp Lajos terem nevet viseli – Szeretettel élni címmel 2022-ben antológiakötet adott ki a nagy hatású és sokoldalú tudós tiszteletére – fogalmaz a gyongyos.hu.
Fülöp Lajos Gyöngyös városi rangra emelkedésének 630. évfordulója tiszteletére írta Gyöngyös című versét, amely máig rendszeresen elhangzik a városi ünnepségeken. Ezzel a költeménnyel búcsúzunk tőle, a nagybetűs embertől. Nyugodjon békében – írják a honlapon.
Fülöp Lajos: Gyöngyös
Ez a város az én világom:
múltam, jelenem – ifjúságom.
Küzdelmeim és örökségem:
jelenem, jövőm – öregségem.
Házai közt bolyongok sokszor
– már minden követ ismerek –,
hangulatos utcáit járom,
s rám köszönnek az emberek.
Kicsi köz… Itt apám búcsúzott,
anyámra meg a gond szakadt –,
és egy kopott ruhás fiúcska
dédelgette a vágyakat.
Ez gimnázium… Alma Mater…
emberformáló otthonom:
a soha meg nem elégedés
útjára vonzó vonzalom.
Tűnt időben rajzik az emlék…
(Nyitott-lehullott sok virág.)
Vad háború, hányatott évek –,
s hittük, eljön egy jobb világ.
Kéklő hegyek ölelnek körül,
gyárak füstölgő tábora,
szőlősoros bortermő lejtők –,
versíró kedvem mámora.
Ez a város az én világom:
múltam, jelenem – ifjúságom.
Küzdelmeim és örökségem:
jelenem, jövőm – öregségem.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
