Budapest nekünk drágább, mint az angoloknak London

Budapest nekünk drágább, mint az angoloknak London

A svájci UBS Bank kiszámolta, hogy a világ hetvenhét országában milyen drága az élet, s ami még érdekesebb, ezt úgy tették meg, hogy össze is hasonlíthatjuk egymással a városokat. Következésképp megkapjuk a választ arra a kérdésre, hogy mennyire drága a város, amelyben élünk. Magyarország a fővárosa révén szerepel a listán, a 64. helyen. Ennek alapján könnyelműen azt mondhatnánk, nincs itt semmi érdekes, továbbra is olcsó Budapest a többi világvároshoz mérten. De mint mindig, az ördög most is a részletekben rejlik.

A kutatást idén január–április között végezték el. Összesen 128 termék és szolgáltatás árát vetették egybe úgy, hogy az reprezentálja egy tipikus háromfős európai család költési szokásait.

E fogyasztói kosár az EU által számított inflációs kosár nagyjából 80 százalékát le is fedi. Ezzel szemben csak 52 százalékban felel meg az amerikai fogyasztói kosárnak. Már ebből is látszik, mennyire különböző a két régió. A keresetek összehasonlítása során tizenöt szakma képviselteti magát, tehát nem a teljes, országos átlagbért vizsgálták. Ezeket úgy állították össze, hogy az eredmény a lehető legjobban leképezze a különböző társadalmi rétegeket nemtől, családi státusztól, kortól és képzettségtől függően. Az éves kereseti adatokat adók és járulékok nélkül vették figyelembe. Ezután átszámolták órabérre, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették az éves szinten ledolgozott órák számát.

Mindezek alapján már átfogó képet kapunk arról, hogy az emberek mit engedhetnek meg maguknak az egyes városokban. Persze ahhoz, hogy valóban globálisan is össze lehessen hasonlítani az eredményeket, mindent azonos árfolyamra hoztak, s egyenértékesként New York városát választották 100-nak. Így lehet, hogy Budapest a New York-i árszínvonal 56 százalékán áll, de még London is nagyjából 7 százalékkal olcsóbb, mint a Nagy Alma. Persze a számításnak, mint mindig, megvannak a maga korlátai, hisz nem minden család egyforma, még a boldogok sem (amivel Tolsztoj persze nem értene egyet).

A problémák helyett azonban koncentráljunk a kutatás legérdekesebb hozadékára. Az aggregált rangsort látva, és emlékezve a Big Mac Indexre (amely alapján Magyarország az egyik legdrágább hely), kíváncsi voltam, vajon a svájci UBS számításai szerint mennyit kell dolgozni itthon egy Big Mac (vagy épp egy iPhone X) megvásárlásához.

Az eredmény még annál is lesújtóbb lett, mint amire számítottam.

Az átlagfizetések szerint Budapesten 55,6 percet kell dolgozni egy Big Macért. Londonban ezzel szemben alig 17-et, de Zágrábban (46 perc), Prágában (42 perc) vagy Varsóban (33) is kevésbé kell megizzadni egy kis junk food vásárlásához, mint a magyar fővárosban. A hetvenhét várost vizsgáló listán ezzel Budapest a 13. legdrágább helyen végzett.

Ha épp az új iPhone X-et néztük ki magunknak, akkor sem szebb a kép. Átlagfizetéssel számolva csaknem 50 munkanap (399 óra) alatt lehet miénk a kütyü, míg Londonban alig több, mint 11 munkanapot (91 órát) kell dolgozni érte. Ezzel szintén a 13. legdrágább helyet csíptük meg.

Ami a legmeglepőbb, hogy a felmérés cáfolja azt az alapvetést is, hogy a szolgáltatások a fejlett országokban jóval drágábbak.

Az egyenértékek alapján elmondható, hogy nálunk jobb dolog férfinak lenni, hisz egy hajvágásért itthon közel 149 percet dolgozunk, míg Londonban 195-öt. Ez eddig rendben is lenne, ám Londonban a női hajvágásért kevesebbet kell dolgozni (254 percet), mint Budapesten (318 perc). Sőt Frankfurtban is „olcsóbb” a női frizura, mint itthon. Bécsben viszont mind a férfi-, mind a női hajvágásért kevesebb órát kell dolgozni. A kettősséget az is jól mutatja, hogy hazánk a férfifodrászat költségei alapján a 39. legolcsóbb város, míg a női fodrászat tekintetében már csak az 58.

Mindez igen lehangoló látlelet a mai Magyarországról.

Hiába alacsony az árszínvonal a fejlett városokhoz képest, ha a jövedelmek lemaradása jóval drasztikusabb. A friss kutatás szerint tehát egyelőre az látszik, hogy Magyarország továbbra is elsősorban az árak és nem a bérek terén zárkózik föl a fejlett országokhoz.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »