Február közepe az egyetemi jelentkezés határideje. A Fortepan fotóiból a múlt század egyetemi életének pillanatait idézzük fel. Képeken a 20. század orvos-, mérnök-, közgazdász-, bölcsész- és képzőművészjelöltjei.
Az ország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem, amelyet Pázmány Péter esztergomi érsek alapított 1635-ben Nagyszombatban, majd 1777-ben Budára, 1784-ben pedig Pestre költöztették. Eötvös Loránd fizikus nevét 1950 óta viseli.
Az orvostudományi egyetem története 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet. Az 1870-es évektől meginduló építkezések eredményeként az Üllői út lett az Orvos kar tengelye, ahol telepeket, klinikákat, fűvészkertet helyeztek el. A II. világháború után alakult meg az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1782-es alapításával az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést. Az egyetemalapítás a két világháború között is folytatódott. A mai Corvinus Egyetem elődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar volt, amely 1953-ban Marx Károly nevét vette fel.
Még folytathatnánk a sort a budapesti és a nagynevű vidéki, debreceni, pécsi, szegedi, miskolci egyetemek sorával, de ehelyett nézzük meg, hogyan tetek a múlt század egyetemistáinak hétköznapjai.
Előadás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Klinikájának előadótermében (ma Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ), 1928. (Fortepan/POTE)
A helyszín ugyanaz, változás az üres kórházi ágyon történt, 1928. (Fortepan/POTE)
Budapesti Műszaki Egyetem, K (központi) épületének aulája. A képen a Jancsó Endre és Szokolay András által tervezett M-22 műrepülhető vitorlázó repülőgép, a „Turul” látható, 1937. (Fortepan/Vojnich Pál)
Sportbemutató a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (ma Testnevelési Egyetem) udvarán, 1938. (Fortepan/Romák Éva)
Boncolás a Pázmány Péter Tudományegyetem, Orvostudományi Kar (ma Semmelweis Egyetem) Anatómiai Intézetében, 1940. (Fortepan/Gál Mihály)
Készülődés a Műszaki Egyetem könyvtárában, 1940. (Fortepan/Somlai Tibor)
Vidám előadáslátogatók, 1940. (Fortepan/Fortepan)
Debreceni doktorok, 1943 (Fortepan/Mészöly Leonóra)
A Műszaki Egyetem Vízépítéstani Tanszék laboratóriuma. A képen a bajai híd roncsait belehelyezik a „Duna fenekén felgyülemlett iszapba”, 1949. (Fortepan/Kovács Márton Ernő)
A Magyar Testnevelési Főiskola (ma Testnevelési Egyetem) tornacsarnoka, 1949. (Fortepan/Kovács Márton Ernő)
Izgalom a felvételi vizsgán. Cél az ELTE, 1953. (Fortepan/Magyar Rendőr)
Cirillbetűk a táblán a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1955. (Fortepan/Bauer Sándor)
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Corvinus Egyetem) aulája. Farkas Aladár szobrászművész alkotását, Marx Károly szobrát 1959. november 7-én avatták fel. (Fortepan/Szabó Gábor)
Változatos érzelmek az arcokon az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának előadótermében, 1959. (Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György)
A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (ma Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar) Rovartani Tanszékén rovarpreparálás zajlik, 1959. (Fortepan/Mészáros Zoltán)
Éhező egyetemisták a Református Teológiai Akadémia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar) éttermében, 1960. (Fortepan/Bauer Sándor).
A miskolci egyetemváros napsütésében fürdőznek a hallgatók a Nehézipari Műszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem egyik bejárata előtt, 1961. (Fortepan/Fortepan)
Neptun és ETR helyett, 1965. (Fortepan/Semmelweis Egyetem Levéltára)
Pátzay Pál szobrászművész, a főiskola tanára és tanítványa, Tóth az Epreskertben, a Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma Egyetem) műtermében, 1965. (Fortepan/Bojár Sándor)
Az egyetemi kulturális élet elég magas színvonalon zajlott, Bálint András színész az ELTE Egyetemi Színpadán, 1970. (Fortepan, Kádas Tibor)
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »