A triatlonos Mocsári Bence az ötödik helyen végezett a PTS5-ös kategória hétfői döntőjében a párizsi paralimpián. A sportági versenyek időpontját – az olimpiához hasonlóan – többször is módosítani kellett a Szajna vízének nem megfelelő minősége miatt, végül minden futam hétfőre került, ami azt jelentette, hogy már délelőtt is rendeztek versenyeket, déltől kezdve pedig ötperces különbséggel indították el hat kategória résztvevőit a III. Sándor hídtól. A déli rajt előtt már egy órával remek hangulat uralkodott a parton és a környező hidakon, a ragyogó napsütésben, az egyedülálló kulisszák között – a háttérben az Invalidusokkal és az Eiffel-toronnyal – ezrek várták fesztiválhangulatban a versenyeket.
Mocsári Bence szülei az MTI-nek előzetesen azt mondták: fiuk nem szereti, ha a verseny előtt zavarják, ezért nem beszéltek vele, de mivel mentálisan erősnek tartják, biztosak benne, hogy nem zavarta meg őt a halasztás. A bal karján könyökízületi rendellenességgel született 24 éves sándorfalvi parasportoló – aki magyar részről egyedül képviseli a sportágat Párizsban – a 2012-es londoni paralimpiát nézve döntötte el, hogy ő is paralimpiai bajnok szeretne lenni. Élete első ilyen versenyén a tavalyi világbajnokság negyedik helyezettjeként a pontszerző helyezést tűzte ki maga elé célként a tízfős mezőnyben.
A kategória indulói előbb 750 métert úsztak a Szajnában – sodrással szemben is -, majd négy kört, összesen 20 kilométert kerékpároztak, végül 5 kilométert futottak. Mocsári remekül kezdte a versenyt, ugyan negyedikként mászott ki a vízből, de gyorsan átnyergelt a kerékpárra, s ezzel megelőzte az úszásban harmadik ausztrál Jack Howellt. A két triatlonos – a portugál Filipe Marques és a brazil Ronan Cordeiro társaságában – mintegy 20 másodperccel ellépett a riválisoktól, a címvédő és világbajnok német Martin Schulz csak hatodikként kezdte a viadal második szakaszát. A bringázás felénél élre állt a Tokióban bronzérmes, tavaly vb-2. kanadai Stefan Daniel, Mocsári pedig feljött a második pozícióba, de kezdett „besűrűsödni” a mezőny, az első öt versenyző kilenc másodpercen belül tekert. Sokszor változott az élboly sorrendje, de a magyar versenyző őrizte második helyét.
A futást Schulz kezdte elsőként, Cordeiro pedig a váltásnál Mocsári elé került, aki így harmadikként vághatott neki a verseny utolsó szakaszának. Ebben aztán fokozatosan visszaesett, előbb a negyedik, majd az ötödik helyre, s végül ez lett a végső helyezése. Az aranyérem a tavalyi vb-n harmadik amerikai Chris Hammeré lett Cordeiro és Schulz előtt. „Az úszás során sokan voltunk a vízben, hullámzott is a Szajna, úgyhogy nagyon „katyvasz” volt az egész, egy pillanatra sem tudtam kiengedni. Amikor visszafordultunk, szembe a sodrással, kezdett szétszakadni a mezőny – elevenítette fel az MTI-nek a versenyt Mocsári Bence. – Egész jó helyen kezdtem a kerékpározást, ami jól ment, de aztán jött egy kanyar, amire rosszul emlékeztem, ott elestem, elveszítettem a kulacsomat, így a folytatásban már nem tudtam frissíteni. Nagyon kemény kerékpározás volt, nagyon erősek az ellenfelek, de én is beleadtam mindent.
A futás során éreztem a frissítés hiányát, görcsölt a lábam. Nagyon sokan szurkoltak az útvonal mellett, ez jól esett, ők vittek be engem a célba. Közel volt a negyedik hely, úgy gondolom, a bukáson múlt, hogy nem lett meg, ezzel együtt büszke vagyok az ötödik helyre.” Arra a kérdésre, hogy mennyire zavarta meg a verseny halasztása, a magyar sportoló azt mondta: szombaton és vasárnap éjjel is úgy aludt, mint egy kisbaba. „Ez engem nem zökkent ki. Azt mondják, a triatlonban az alkalmazkodás a negyedik sportág. Én fejben készültem a körülményekre sportpszichológussal, úgyhogy jól viseltem a történteket” – fogalmazott, hozzátéve, már alig várja, hogy találkozhasson a családjával és a nyakukba boruljon. Mocsári Bence a magyar paratriatlon sport történetének legjobb paralimpiai eredményét érte el.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
