Szervezetünk számára az egyik legfontosabb nyomelem a vas, amelyet a szervezetünk nem képes előállítani, így nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy elegendő mennyiséget fogyasszunk belőle. Kiegyensúlyozott táplálkozással mindezt könnyedén elérhetjük, de előfordulhat az is, hogy célzott pótlásra van szükségünk.
Mivel a vörösvértestek képződéséhez alapvető fontosságú alkotóelemünk a vas, hiánya esetén szervezetünk azonnal jelez. A vashiány tünetei közé tartozik a kimerültség, szédülés, fejfájás, étvágytalanság, tanulási nehézségek, hidegérzet, sápadtság vagy például a szabálytalan szívverés is – írja a Házipatika.com.
Életünk egy-egy szakaszában nagyobb vasmennyiségre van szüksége a szervezetünknek, így pl.: gyermekkorban, aktív sportolás mellett, menstruáció, gyermekvárás és a szoptatás idején, valamint műtétek utáni időszakban. A legtöbb esetben a vashiányt a rossz, egyoldalú táplálkozási szokások okozzák. A húsmentes diéták fokozhatják ennek kockázatát, ezért fontos, hogy ebben az esetben kellő figyelmet fordítsunk az egyéb magas vastartalmú ételek fogyasztására, valamint arra, hogy a felszívódást segítő C-vitamin és folsav mennyiség is elegendő legyen.
A gabonák is rendelkeznek vastartalommal: míg 100 g búzaliszt 1,7 mg vasat tartalmaz, a méltán egyre népszerűbb amaránt ennek tízszeresét. Az inkák aranyának is nevezett álgabonaféle egyre ismertebb hazánkban. Kedvelt gluténmentes alapanyag, hiszen semleges ízénél fogva sokféleképpen felhasználható. Az amaránt elsősorban egészben, valamint pehely és liszt formájában kerül a polcokra, majd köretként, kásaként, péksütemények alapanyagként, krémekbe, joghurtokba, fasírtba és müzlikbe keverve is fogyasztható.
A mogyoró az egyik legmagasabb vastartalommal rendelkező olajos mag: 35 mg található meg 100 grammban. Bár a mák némileg lemarad ettől, mégis érdemes gyakran fogyasztani nem csak sütemények töltelékeként, hanem akár sós ételekhez is. A mák kiváló fehérjeforrás, de 22 mg-os vastartalma mellett bőven tartalmaz kalciumot, mangánt, valamint magnézium, foszfor, réz, cink, kálium, szelén és számos vitamin is található benne.
A bárány nem csak kiváló fehérjeforrás, de a többi húshoz képest kiemelkedően sok vas van benne. A 100 grammonként 10 mg vasat tartalmazó sertésmáj csak alig marad le tőle, így érdemes mindkettőből gyakran fogyasztani a húskedvelőknek. A marha, a borjú és a libamáj szintén jelentős vasforrások, ezeket kenőmájas formájában is beiktathatjuk az étrendünkbe. Azok pedig, akik inkább a tenger gyümölcseit részesítik előnyben, vas szempontjából a kagyló a legjobb választás, hiszen éppen annyi van benne, mint a bárányhúsban, azaz 100 g-ban 10,5 mg.
A juh és a kecsketej tartalmazza a legtöbbet, de a tehéntejből készült termékek is rendelkeznek némi vastartalommal: míg a tehéntúró és a tehéntej 100 g-ja 0,2 mg-ot, az ementáli és a trappista sajt 0,7 mg-ot tartalmaz. A kiváló fehérjeforrásnak számító tojásban 100 grammonként 1,4 mg vas található, így gyakori fogyasztása ebből a szempontból is kívánatos lehet.
A gyümölcsök közül az aszalt szilvát, a mazsolát, az őszi- és kajszibarack vastartalmát érdemes megemlíteni, valamint a ribiszkéjét, amely emellett még antioxidáns hatású vitaminbomba is. Az antioxidánsok sejtvédő szerepét pedig számos kutatási eredmény bizonyítja. A vörös és a fekete ribiszke ráadásul méregtelenítő és vízhajtó hatású is, ezért ha vashiány esetén fogyasztjuk, bónuszként még számos módon nyújthat támogatást a szervezetünk számára.
Az egyik legmagasabb vastartalommal (10 mg/100 g) rendelkező zöldségféle a vargányagomba, amelyet akár szárított, por vagy fagyasztott formában is megvásárolhatunk.
Magas vastartalommal rendelkezik továbbá a száraz bab, a száraz borsó és a lencse is, amelyekből nem csak főzeléket és levest főzhetünk, hanem érdemes kipróbálni a saláta és krém változatukat is.
Bár a sóska és spenót magas vastartalmúak, nem árt tudni, hogy a bennük található oxálsav gátolja annak maximális felszívódását a szervezetünkben.
Számolnunk kell azzal, hogy az ételeinkben található vastartalomnak sok esetben csak a töredéke hasznosul. A vas felszívódását gátolhatja például a korábban már említett oxálsav, vagy az is, ha nem fogyasztunk mellé elegendő C-vitamint. Míg a húsfélékben lévő vas 20 százaléka, a növényi eredetűekben találhatóak mindössze 1-5 százaléka szívódik fel.
Ha könnyen beépülő vaspótlást szeretnénk, szóba jöhetnek különböző vény nélkül kapható készítmények, amelyek például szirup formájában segítenek abban, hogy szervezetünk biztosan hozzájusson a napi szükséges vasbevitelhez.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
