2018: törésvonalak az európai politikában

2018: törésvonalak az európai politikában

Meghatározó változásokat hozott 2018 az európai politikában. Év elején még úgy tűnt, a francia–német tengely lesz idén is a meghatározó, aztán év közben, mind Angela Merkel német kancellár, mind Emmanuel Macron francia elnök pozíciója meggyengült. 

Európában 2018-ban több országban is meghatározó választások voltak az idén: Csehországban elnökválasztás, Olaszországban parlamenti választások, Oroszországban és Svédországban is szavaztak az emberek, és Magyarországon a tavaszi országgyűlési választás is politikai jelentőséggel bírt.

Tovább bonyolította az európai politikát az egyre inkább húzódó Brexit-tárgyalás, illetve a megoldatlan migrációs válság is. A kérdés, hogy milyen évet zárt és merre tart az európai politika? – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Európában főként Németországra és Franciaországra irányult a figyelem 2018-ban az országok belpolitikai helyzete miatt

– mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Mint mondta, Németországban több mint 170 nappal a választások után alakult meg a koalíciós kormány, elég viszontagságos körülmények között.

Franciaországban hasonló helyzet alakult ki, Emmanuel Macron helyzete jelentősen meggyengült, ahogy Németországban Angela Merkelé is – tette hozzá. Az egyetemi tanár elmondta azt is, több kisebb országban is elhúzódó kormányválságok vannak. Példaként említette Svédországban az idegenellenes pártok megerősödtek, nem alakult új kormány, és Belgiumban összeomlott a néppárti koalíció.

Kiss J. László szerint új típusú kormányzások alakultak ki Európában, például Olaszországban is, ahol a szélsőjobb és szélsőbal alakított kormányt.

Hírdetés

Hozzátette: Franciaországban egy új képződménnyel, vagyis a Franciaország Lendületben Párttal lényegében a központi politikai erőteret Macron elfoglalta, és a perifériára helyezte a bal- és jobboldali hagyományos pártokat.

Az elmúlt esztendőt valóban a német és francia politika határozta meg, azonban a magyarországi árpilisi országgyűlési választások is nagy jelentőséggel bírtak – tette hozzá Gát Ákos Bence, a Vitapolitika.hu európai politikai szakértője. Mint mondta, Nyugat-Európában bizonyos politikusok abban a hitben éltek, hogy Magyarországon áprilisban kormányváltás lesz, azonban ez nem történt meg.

A nyugati sajtó rendre eltérő képet ad a magyarországi politikai helyzetről, mint amit a magyarok itthon látnak.

Macronnak határozott európai politikai ambíciói vannak, ezért gyengül Franciaországban, igen alacsony a támogatottsága. Emmanuel Macron személyes ambíció alapján brüsszeli erőteret akar kialakítani, ezért megjelölte ellenfeleként Orbán Viktor miniszterelnököt – mondta Gát Ákos Bence. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy európai szinten a migránspárti tábor vezetője Macron. Kettőjük csatája az egyik jelentős törésvonal az európai politikában – vélekedett Gát.

Németországban a koalíció tető alá hozása gyengítette Angela Merkel pozícióját, és nemrégiben lemondott a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökségéről. Merkel meggyengüléséhez.

Kiss J. László szerint 2015-2016-ra vezethetők vissza az okok. Mint mondta, 2015. szeptember 15-én döntött Angela Merkel arról, hogy a menekültek tömegét beengedi a Németországba. Ennek első belpolitikai lecsapódása 2016-ban volt, amikor tartományi választásokat tartottak, ahol a CDU sorozatban jelentős szavazatveszteséget tudhatott magáénak.

Szakértők szerint a 2019-es európai politikát pedig a májusi európai parlamenti választások fogják meghatározni, és az, amit az emberek a bőrükön tapasztalnak.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »