Izrael olyan bombazáport zúdított a Gázai övezetre, ami túltehet az eddig legborzalmasabb légitámadásokon is. Egyes túlélők arról számoltak be, hogy a föld hullámokat vetett a lábuk alatt. Elemzők szerint lazultak a bevetés szabályai az izraeli légierőnél. „Három dologra van szükségünk az Egyesült Államoktól: bombákra, bombákra és bombákra.” Ezt Benjamin Netanjahu közölte egy zártkörű, kormánytisztviselőknek tartott tájékoztatón. Az izraeli miniszterelnök ugyanakkor elismerte: az eddigi légitámadások olyan sok civil áldozatot követeltek, hogy még a zsidó állam legelkötelezettebb szövetségesei is tiltakozni kezdtek – idézte a Financial Times.
A londoni újság szerint az eddigi pusztítás mértéke vetekszik a náci Németországot ért bombázások okozta rombolással és jócskán túltesz a szövetségesek legintenzívebb, iraki légitámadásain is. A második világháború utolsó három évében 61 német nagyvárost értek tömeges bombatámadások. Ezek következtében Hamburgban az épületek 75 százaléka, Kölnben 61 százaléka, míg Drezdában 51 százaléka dőlt romba. Ugyanakkor a Gázai övezet északi részén a lakóházak 68 százaléka pusztult el, de egyes körzetekben több mint a 70 százaléka lett törmelékhalmaz, miközben egész lakónegyedek váltak a földdel egyenlővé. A borzalmas légicsapásoknak 15 ezernél is több halálos áldozata van, akik közül – izraeli közlés szerint – legalább ötezren a Hamász harcosai lehettek.
Összehasonlításul: az USA 2003-as iraki inváziójának első kilenc hónapja alatt 12 ezer civil vesztette életét. „Kijelenthetjük, hogy a Gáza elleni légi háború a történelem egyik legtöbb áldozatot követelő támadássorozata, amelyet hagyományos fegyverekkel hajtottak végre” – állapította meg Robert Pape amerikai hadtörténész.
„Amit a Hamász művelt október 7-én, az a háborús bűncselekmények legszélesebb köre” – nyilatkozta Janina Dill, az Oxfordi Egyetem Blavatnik Kormányzati Iskolájának professzora. Ez pedig olyan felháborodást keltett Izraelben, amire a kormánynak azonnal és a legkeményebben kellet válaszolnia. A gyorsaság pedig azzal járt, hogy az izraeli légierőben lazultak a bevetés szabályai. Korábban egy-egy célpont bombázása előtt az akciót katonai jogászokkal véleményeztették és ha ők aggályosnak találták, akkor inkább lefújták a támadást. Most viszont nem voltak ilyen korlátok – írja a lap. Sőt, a légierő az alkalmazott fegyverek tekintetében sem volt olyan válogatós, mint korábban. Bár jócskán alkalmaztak precíziós bombákat, amelyeknél a járulékos károkozás a lehető legkisebb, bevetettek olyan egytonnás szörnyetegeket is, amelyek teljes lakótömböket robbantottak darabokra.
„A túlélők arról számoltak be, hogy a föld hullámokat vetett a lábuk alatt” – mesélte a brit újságnak Marc Garlasco, a holland PAX szervezet katonai tanácsadója és a Pentagon korábbi hírszerzési elemzője. Azt is elmondta, hogy a robbanás hatására kártyavárként összeomló házak törmelékei hangsebességgel repültek szét és lekaszáltak mindenkit, aki a bombatalálat háromszáz méteres körzetén belül volt. „Csak egy okot tudok arra, hogy miért alkalmaztak ilyen borzalmas fegyvert: a Hamász alagútjait akarták berobbantani velük” – tette hozzá a szakértő. Ezt támasztja alá az is, hogy sok, a világhálón megjelent videón látni, amint egy-egy találat után még több utcával arrébb is hatalmas porfelhő csap fel néhány épület alól.
De nemcsak a bevetett bombák pusztító ereje volt szokatlanul nagy, hanem a mennyiségük is. Míg az amerikaiak a Moszul elleni hadjárat idején nagyjából hatszáz bombát dobtak le egy hét alatt, addig az izraeliek ezret naponta. „A bombázások hevessége komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az izraeliek mennyire tartották fontosnak a civilek megkímélését” – nyilatkozta Jeremy Binnie, a tekintélyes londoni katonai szaklap, a Janes közel-keleti szakértője. Ezt Assaf Orion, az izraeli hadsereg (IDF) korábbi stratégiai vezetője is elismerte pár napja. Egy interjúban úgy fogalmazott: „az izraeli hadseregnek érdeke, hogy a hadműveletek idején lehetőség szerint óvja a polgári lakosságot. Azonban a mostani helyzetben már nem tudunk olyan körültekintőek lenni, mint korábban”. Ez határozott utalás volt arra: a zsidó állam célul tűzte ki, hogy a Hamász október 7-i rémtetteihez hasonlók többet ne forduljanak elő, ehhez pedig teljesen szét akarja zúzni a terrorcsoportot.
Viszont egy olyan szervezettel kell megküzdenie, amelynek fegyveresei sűrűn lakott városok lakónegyedeiből támadnak, nem törődve a saját civiljeik életével. Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: az izraeli erőknek „erőteljesen kell fellépniük, miközben nagy erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a civil lakosságot érő károkat”. A hadjárat az izraeliek szerint a harmadik szakaszába lépett azzal, hogy a katonák immár a Gázai övezet déli részébe húzódott Hamász-erőket próbálják felszámolni. Úgy tudni, hogy a szervezet 24 zászlóaljából eddig csak 10 szenvedett komoly veszteségeket. Vagyis a harmincezer fősre becsült palesztin seregből még legalább huszonötezren harcra készek. Izrael ennek ellenére nem folytathatja tovább a légitámadásokat ugyanolyan hevességgel, mint a háború első napjaiban, mert ahogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter fogalmazott: ha nem védi meg a palesztin civileket, azzal a zsidó állam egy „stratégiai vereséget” kockáztatna.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
