Egy millió euróra büntették az Ikeát Franciaországban, mert kémkedett az alkalmazottjai után.
Egy francia bíróság egymillió euró (körülbelül 351 500 000 forint) bírság megfizetésére kötelezte az Ikeát, miután a svéd bútoráruházláncot bűnösnek találták a franciaországi alkalmazottak elleni kémkedésben – számolt be róla a BBC, idézi a Hirado.
Az Ikea France-t azzal vádolták, hogy
magánnyomozókat és rendőröket alkalmazott a személyzet magánjellegű adatainak összegyűjtésére.
Ez magában foglalta a bűnügyi nyilvántartásukhoz való illegális hozzáférést is, hogy ellenőrizhessék a munkára jelentkezőket.
Az Ingka csoport – amely a világ legtöbb Ikea áruházának tulajdonosa – bocsánatot kért és elítélte a gyakorlatot.
Jean-Louis Baillot, az Ikea France korábbi vezérigazgatója két év felfüggesztett börtönbüntetést és 50 ezer eurós pénzbírságot kapott.
Ügyvédje az AFP-nek elmondta, hogy Baillotot „sokkolta” az ítélet, és fontolgatja a fellebbezést. Emellett az ügyészség kétmillió eurós bírságot kért az Ikeára, Baillot-ra pedig egy év börtönbüntetést, valamint további két év felfüggesztett börtönbüntetést.
Hogyan működött a kémkedés?
A versailles-i bíróságon a vádlottak padján 15 személy ült, köztük felsővezetők és korábbi áruházvezetők. Négy rendőrtiszt is bíróság elé állt bizalmas információk átadása miatt.
Az ügy középpontjában az állt, hogy az Ikea France 2009 és 2012 között megfigyelte a személyzetet.
Az áruházak vezetői a tömeges megfigyelőrendszert arra használták, hogy átvilágítsák az álláspályázókat, valamint hogy ellenőrizzék alkalmazottaikat, ebbe a személyzet bankszámlaadatainak átnézése is beletartozott.
Patrick Soavi üzletvezető elmondta a bíróságnak, hogyan jutott személyes adatokhoz unokatestvérétől, aki a rendőrségnél dolgozott. Megkérte Alain Straboni rendőrtisztet, hogy „vessen egy pillantást” 49, az Ikea állásaira kiválasztott jelöltre.
A rendőrségi számítógépen végzett keresés után a válasz az volt, hogy hárman közülük kisebb bűncselekményeket követtek el.
Később Soavi további 68 nevet küldött ellenőrzésre, és azt a tanácsot kapta, hogy öt jelöltet hagyjon ki.
Az újságírók először 2012-ben leplezték le a gyakorlatot. Az ügy miatt megbotránkozva az Ikea kirúgott négy vezetőt, és egy új magatartási kódex is bevezetésre került.
Hány embert érintettek?
Az illegális megfigyelés körülbelül 400 emberre terjedt ki – mondta Pamela Tabardel államügyész.
„Ami a tét, az a magánéletünk védelme a tömeges megfigyelés fenyegetésével szemben” – mondta az államügyész a per márciusi tárgyalásakor.
A vezetőkről kiderült, hogy egy magánbiztonsági céget, az Eirpace-t használták, amely személyes adatokat gyűjtött a rendőrségtől.
Ezek között szerepeltek az életmódra és a korábbi büntetőítéletekre vonatkozó információk.
Az Eirpace főnökét, Jean-Pierre Fourès-t két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 20 ezer eurós pénzbírságra ítélték.
A per megnyitásakor az Ikea France közleményt adott ki, amelyben „határozottan elítélte” a magánélet védelmének megsértését, és bocsánatot kért „ezért a helyzetért, amely súlyosan sérti a vállalat értékeit és etikai normáit”.
Az Ikea ügyvédje, Emmanuel Daoud az AFP-nek elmondta, hogy a bíróság „számos felmentő ítéletet” hozott, miután „figyelembe vette az Ikea France által tett erőfeszítéseket”, hiszen a cég megreformálta irányítását és etikai bizottságot hozott létre – jegyezte meg.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
