Október 2-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban megemlékezést tartottak a 20. századi Magyarországon, illetve Erdélyben szolgálatot teljesítő és hitükért üldözött egyházi személyek hitvallása és életáldozata előtt tisztelegve. Az ünnepi műsort követő szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta.
Vértanúk vére nyomán él a kereszténység, áldozatuk nem magányos hősiesség, hanem a közösségért vállalt szenvedés – e gondolat vezette a szervezőket.
A kolozsvári Szent Mihály-plébánia, a Szeged-Csanádi Egyházmegye, Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, valamint a Krónika Intézet egy határokon átívelő kezdeményezést indított a 20. századi hitvallók előtt tisztelegve.
A 2026-ig tervezett programsorozat első állomása idén februárban a szegedi székesegyház volt. Április végén Kolozsváron folytatódott a Diktatúrák egyházi áldozatai című programsorozat egy könyvbemutatóval: a Szent Mihály-plébánia hittantermében Serfőző Levente, a szeged-csanádi egyházmegye oktatási helynöke Rongyosan az Isten előtt – Györgypál Albert vértanú pap élete című kötetét mutatták be. Október 2-án pedig megemlékező műsort tartottak Kolozsváron a Szent Mihály-templomban.
Az ünnepség elején Grezsa Csaba főkonzul szólt a jelenlevőkhöz. Felidézte a programsorozat állomásait, és arra emlékeztetett, népünk sorsában mindig összefonódik ünnep és áldozat.
Róth Márton külügyi és közkapcsolati igazgató beszélt a kezdeményezés gondolati hátteréről, motivációiról, majd következett a vetített képekkel, illetve Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművész játékával kísért megemlékezés, amelyet Kassay Ildikó, a Krónika Intézet igazgatója állított össze és Serfőző Levente olvasott fel.
Vértanúságot szenvedett elődökről hallhattak a résztvevők korabeli naplók alapján, börtönviszonyokról, hűségről, helytállásról, kitartásról, vértanúhalálról… Boga Alajos, Sándor Imre, Györgypál Albert, Ikrich Auguszta, Boros Fortunát, Boldog Bogdánffy Szilárd, Boldog Scheffler János, Gajdátsy Béla, Hajdú Gabriella – néhány név csupán a több mint százból, akik méltatlan körülmények között haltak meg, kitartva az Isten iránti hűségben.
Az ünnepségre eljöttek a különböző kolozsvári iskolák hittanos diákjai is hitoktatóik, tanáraik kíséretében. A templom bejáratánál látható volt az ő megemlékezésük is: rajzok, plakátok az egyes vértanúkról.
Láthattak az érdeklődők egy pannót a csíkkozmási gyerekek rajzaival is, akik szeptember 14-én, halála napján a máramarosi börtönben elhunyt Boga Alajos vikáriusra, falujuk szülöttjére emlékeztek. Az ünnepségen részt vett egy küldöttség is Csíkkozmásról Hajdu Gábor szenátor kíséretében.
Az ünnepséget szentmise követte, melynek elején László Attila főesperes-plébános köszöntötte a jelenlévő egyházi és világi méltóságokat: Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt, Serfőző Levente oktatási helynököt, Róth Márton külügyi és közkapcsolati igazgatót, Kovács István unitárius püspököt, Gáll Sándort, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi és személyzeti előadó tanácsosát, Dinka Levente evangélikus lelkészt, Tofana Vasilét, a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye általános helynökét, Kassai Ildikót, a Krónika Intézet igazgatóját, Szilasi Alex Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, Melega Pétert, a szatmári egyházmegye gazdasági igazgatóját, Kapor János temesvári kanonokot, Grezsa Csaba főkonzult és munkatársait, valamint minden emlékezőt.
László Attila kiemelte, „ez a mai emlékezés számunkra ébresztő, feladatunk, küldetésünk van: istengyermekségünktől adottan azt munkálni életünkben, hogy bennünk meglássa a másik ember is a testvért. És a testvéreket nem lehet egymással semmilyen ok miatt vagy alapon szembe fordítani. Így teljesedjenek imáink, ebben erősödjünk ma meg! A szent őrzőangyalok ünnepén imádkozzunk most együtt az elhunytakért, az áldozatokért, a magunk számára pedig áldottabb jövőért.”
A Kapor János temesvári egyházmegyés kanonok által felolvasott evangélium után Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök mondott szentbeszédet. Ő a világban jelen lévő rossz problémakörét járta körül – az ószövetségi szövegektől indulva Jézus Krisztushoz érkezett, aki semmiben sem mondott ellent az Atyának, és vállalta a halált küldetése teljesítésében. Éppen ezzel mutatta meg, milyen végtelen szeretettel szereti az Isten az embert.
„Az ő szenvedése sem önmagában érték, mint bármely más ember szenvedése sem az, hanem az a lelkület, az az áldozatvállalás az érték, amellyel elvállalta. Ennek köszönhetjük, hogy nem a sír a végállomás, hanem a feltámadásában bizonyul az élet igazi győztesének, és lesz mindannyiunk számára az élet forrása. Ebben osztoznak a keresztény vértanúk és mindazok, akik igazságtalanságot, kínzást, börtönt szenvedtek és szenvednek el a hitükért. Nem az élet vesztesei, hanem igazából az igazi élet győztesei ők” – mondta a püspök.
Az emlékezők nem sajnálják őket, hanem minden bosszúvágy és gyűlölet nélkül büszkék rájuk. „Az ő áldozatuk, szenvedésük nem elpocsékolt energia, nem kudarc, hanem nagyon komoly befektetés, amelynek a kamatát mi is élvezhetjük, abból erőt meríthetünk, hogy helytálljunk napjainkban. Ma hitünkért, meggyőződésünkért, emberi értékek melletti elköteleződésünkért talán fizikailag nem fenyeget veszély, de a nihilizmus diktatúráját közvetítők részéről másfajta veszélyek fenyegetnek bennünket. És ma is bátorság, lelki erő kell, hogy ezeket ne hagyjuk győzni magunk fölött. Az egykori hősök, vértanúk példájából erőt merítve hatékonyan tudunk mi is hősiesen, vagy kevésbé látványosan, de mégis tanúskodni valódi emberi értékeinkről, hitünkről és keresztény mivoltunkról” – zárta beszédét Kiss-Rigó László.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Serar Szabolcs, Ozsváth Judit, Bodó Márta
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
