Elismerem, bombasztikus témákhoz bombasztikus jelzők illenek. Ezért nem csodálkoztam, amikor hetekkel az EU-csúcsértekezlet előtt arról olvastam, hogy meghatározó, sorsdöntő, izgalmas stb. tanácskozás várható októberben, az Európai Tanácsban. Energiaárak, Lengyelország megregulázása, migráció – valóban meghatározó, sőt sorsdöntő kérdések, de a bombasztikus uniós válaszok elmaradtak.
Az állam- és kormányfők semmiben nem egyeztek meg, illetve abban igen, hogy majd megegyeznek.
De, hogy ne legyünk igazságtalanok, rögtön szögezzük le, azzal, hogy megint elodázták a döntéseket, legalább nem rontottak el semmit. Hisz´ tudjuk, csak az hibázik, aki csinál is valamit. Így történhetett meg, hogy az uniós jog elsőbbségét vitató Lengyelország ellen egyelőre nem indul eljárás. Hiába sürgette tehát azt a múlt hét elején hisztérikusan az Európai Parlament. Az a testület, amely illegitimnek, tehát törvénytelennek minősítette a varsói alkotmánybíróságot! Ezt még értelmezni is nehéz!
Nem gondoltam volna még pár évvel ezelőtt, hogy megtörténhet a demokratikus Európában, hogy egy uniós tagállam alkotmánybíróságát illegitimnek minősíti egy uniós szerv.
Arra viszont számítani lehetett, hogy nem lesz itt semmilyen megregulázás.
Harciasan fogalmazott Ursula von der Leyen, az EB elnöke, illetve a holland miniszterelnök is néhány órával a csúcs előtt, pedig pontosan tudták, hogy nem fognak csinálni semmit. A távozó német kancellár ugyanis napokkal előtte lehűtötte a kedélyeket, amikor azt mondta, a büntetéssel meg kell várni az Európai Bíróság állásfoglalását. Varsó – és mellette Budapest – magát a jogállamisági mechanizmust adta bíróságra, amely várhatóan decemberben adja ki határozatát.
Angela Merkel nem titkolta, hogy nem tetszik neki az Európai Parlamentben kialakult lincshangulat, az egyik bizottság fenyegetőzése, hogy bíróság elé állítják az Európai Bizottságot is, ha nem kezdi meg azonnal a forrásmegvonásokkal járó jogállamisági eljárást.
De mondott ennél nagyobbat is Merkel, nevezetesen, hogy a jogállamiság kérdése nem jogi, hanem politikai természetű probléma. Köszönjük szépen, mi eddig is tudtuk, de végre ki is mondta valaki, hogy politika az egész hercehurca.
A bomba pedig most jön: nem a lengyel alkotmánybíróság volt az első, amely megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét, hanem a német, emlékeztetett a távozó kancellár, utalva a 2015-ös kötvényvásárlási ügyben hozott német alkotmánybírósági határozatra. Berlin teremtett precedenst, Varsó csak a második. S ha ez így van, márpedig így van, akkor teljességgel értehetetlen a német külügyminiszter végtelenül unszimpatikus hetykesége. Azt találta mondani a héten, hogy Lengyelországnak jogi és erkölcsi kötelessége betartani az uniós szabályokat, köztük azt, hogy az uniós jog felülírja a nemzeti jogot. Pont. Pont ő mondja, akinek az országa ellen eljárás indult, mert az alkotmánybírósága nem garantálja az uniós jog érvényesülését. Most akkor mi van?
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/43. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
