Az országgyűlés határozata ügyében egy névtelenséget kérő indítványozó kért fellépést.
Az Index vette észre az Alkotmánybíróság honlapjára felkerült indítványt, amely december 15-én (épp a 30 napos határidő letelte előtt) érkezett a Donáti utcába, és amely a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen irányul. Az Alkotmánybíróság elnöke még aznap kijelölte az ügy előadó alkotmánybíróját.
Az Alkotmánybíróságnak soron kívüli eljárásban, legkésőbb január közepéig (az indítvány beérkezésétől számított 30 napon belül) kell döntenie az ügyben.
A testület ebben az esetben a népszavazás elrendelésének vagy elutasításának az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében folytat vizsgálatot. Kétféle döntést hozhat:
- helybenhagyja az Országgyűlés határozatát, vagy
- a határozat megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.
Az indítványozó, aki egyébként ragaszkodott a névtelenséghez, beadványában kifejtette, hogy az Országgyűlés a vitában és a határozatban mind jogi, mind politikai értelemben „hallgatott” a jogosultak fennmaradó kérelmeiről, azaz a közjogi ellenérvek a „senki földjén” maradtak.
Az Országgyűlés november 30-án rendelte el (kormánypárti többséggel) az országos népszavazást az alábbi kérdésekkel:
Az eredetileg benyújtott öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság még július 30-án hitelesítette. A kérdések aztán felülvizsgálati kérelmek miatt a Kúria elé kerültek, ahol a legmagasabb bírói fórum az öt kérdés közül négyet helybenhagyott, egyet nem. (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?). Az utóbbira vonatkozó kúriai végzést azonban később a kormány alkotmányjogi panaszára az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
