Újabb magánszemélyek jöttek Magyarországra Németországból, hogy segítsenek a háború elől menekülőkön. Dániel történetét Pásztor Gergely, a Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász munkatársa mesélte el; a beszámoló március 27-én jelent meg a Nyíregyházi Egyházmegye honlapján. Az írást szerkesztve közöljük.
Dániel egy szabadkai származású magyar, aki 1994-ben költözött ki testvéreivel Németországba, azóta ott élnek családjaikkal. Egyik nap a tévében látott egy tudósítást, hogy mennyi adomány kerül Németországból Lengyelországba. Ők a magyar segítőket szerették volna segíteni. Kutakodni kezdett olyan szervezet után, amely onnan, a környékről Magyarországra szállít adományokat az Ukrajnából menekülők megsegítésére, de nem talált ilyet.
Ezért feleségével egyetértésben maguk kezdtek el gyűjteni adományokat. Vállalásuk itt azonban nem ért véget: elhatározták, hogy személyesen szállítják el az adományokat a határhoz, a család és a barátok összefogásával.
Minden szálat megmozgattak, hogy az út megvalósulhasson. Pénzadományokat is gyűjtöttek és utaltak át a Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász számlájára. Egyik barátjuk farmján a feleségek szortírozták az adományokat, majd a családi, baráti társaság hat férfitagja három megrakott kisbusszal és egy utánfutóval elindult Magyarországra.
Hajnali 4-kor indultak Dortmund mellől, Hattingenből, s a következő nap hajnalán érkeztek Nyíregyházára.
A Görögkatolikus Papnevelő Intézet munkatársainak segítségével kipakoltak a Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász központjában, a Szent Miklós-házban, ahol szállást is tudtak nekik biztosítani, és elmesélték történetüket.
Másnap továbbindultak Barabásra. Mivel a kocsik kiürültek, tíz menekültet szerettek volna elvinni és szállást is biztosítani a számukra, akik Németországba utaznának, de nincs konkrétan hová menniük.
Végül két család, hat személy lett útitársuk, akiknek volt úti céljuk. Nürnbergig, valamint Flensburgig vitték őket, útközben meghívták őket egy közös ebédre és vacsorára.
Dánielék továbbra is gyűjtik az adományokat, hiszen nagy szükség van még mindig a segítségre. A mi szolgálatunkról is elmondták tapasztalataikat: a Karitász és az egyházmegye közös munkája nagy hatással volt rájuk, úgy gondolják, a lehető legjobb helyre kerültek az adományok. De nem csak ez az oka annak, hogy eljönnek még: meghallották a szükség szavát.
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász; Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
