Szlovákiában június 8-án lesz az EP-választás, a szavazópolgárok 324 jelölt közül választhatnak majd a szavazólapon. Szlovákia 15 képviselőt küldhet az idén 720 fősre bővülő Európai Parlamentbe. A verseny hatalmas, és nem véletlenül. Nem csak ideológiai harc bontakozik ki, de az sem mellékes, hogy a sikeresen bejutó képviselők még nyugati mércével mérve is hatalmas havi fizetést tehetnek majd zsebre.
A Štandard szlovák konzervatív hírportál összefoglalója szerint minden EP-képviselő alapbére bruttó 10 075,18 euró. Nettóban ez nagyjából 7860 eurót jelent, amit az EP saját (értsd: európai adófizetők által befizetett) keretéből téríti.
Ma már kevesen emlékeznek rá, de csak 2009-től vannak egységesített fizetések az EP-ben. Előtte a tagországok mind más és más fizetést határoztak meg saját EP-képviselőjüknek. Így történhetett, hogy 2009 előtt az olasz képviselők 4-szer többet vittek haza, mint spanyol kollégáik – és 14-szer többet, mint egy közép-európai parlamenti képviselő.
Bár az alapfizetések nagysága egységesített, az adózásban tagállamonként vannak különbségek. A tagállamoknak joga van plusz adóval sújtani az EP-fizetéseket. Ezzel a lehetőséggel Szlovákia még nem élt, így az a különös helyzet állt előtt, hogy egyes nyugati EP-képviselőknél is többet keresnek.
A hatalmas havi bér ráadásul csak az alapbér, amit folyamatosan valorizálnak (mint itthon a nyugdíjakat). 2019-ben még a bruttó bér 8787 eurónál járt (nettó 6700 euró).
És ez még mindig nem minden. Az EP saját életjáradékot biztosít nyugdíjasainak. Méghozzá nem keveset.
Az EP egykori tagjai 63 életévüktől jogosultak az EP nyugdíjára. Szabály szerint az életjáradék nagysága. Ez a minden hivatalban töltött teljes év béreinek 3,5 százaléka, és minden nem teljes év fennmaradó hónapjai után kapott bér 1/12 része. Mit jelent ez konkrétan?
A 2004 óta folyamatosan EP-képviselőként politizáló smeres Monika Beňová nyugdíja a Pravda baloldali lap számításai szerint 5000 euró körül mozogna, ha idén befejezné hivatali idejét. Ez nagyobb nyugdíj, mint a szlovák köztársasági elnökök életjáradéka (nekik a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér háromszorosa jár, ami ma 4290 euró).
A dolog azonban csalóka lehet. A nyugdíjak meghatározásának szabályait az EP szintén 2009-ben módosította. A Szlovákia csatlakozása után csak egy ciklus erejéig mandátumot szerző szlovák volt képviselők ma csak 400 euróra jogosultak.
A Pravda szerint az egykori a Demokrati-s Vladimír Bilčík, a progresszív Lucia Ďuriš Nicholsonová, illetve a PS elnöke, Michal Šimečka már ezzel egyetlen ciklussal cirka 1587 eurónyi nyugdíjat biztosítottak maguknak. A listán szerepelnek az egykori magyar EP-képviselők is:
De ez még mindig nem minden. A képviselők a busás nyugdíjjal kecsegtető havi bérét Brüsszel még megfejeli a „képviselői feladatokkal kapcsolatos kiadások” térítésével.
Mindegyikük havonta 4950 eurót költhet irodabérlésre, számítástechnikai eszközökre és szoftverekre, irodai eszközökre, mobiltelefonra, internetszolgáltatásra.
A szlovák viszonyoktól eltérően azonban az EP-képviselőknek a kiadásaikra fordított összegeket közzé kell tenniük, és amennyiben ezt nem teszik, az átalánykiadási keretet a felére csökkentésével (2475 euróra) szankcionálják őket.
A kiadástérítésen kívül napi 350 eurót kapnak „diétaként”. Ezt költhetik szállásköltségek, étkezési kiadások fedezésére. Erre a juttatásra a képviselő akkor jogosult, amikor bejár dolgozni az EP üléseire (Strasbourgba vagy Brüsszelbe) és aláírja a jelenléti ívet. Magyarul: külön juttatásban részesíti az EP azokat a képviselőket, akik méltóztatnak bemenni a munkahelyükre és elvégezni azt a munkát, amiért havonta több mint 15 ezer eurót vehetnek fel…
Ezek után az, hogy az EP-képviselők utazási kiadásait is térítik (szolgálati utakról van szó), már csak hab a tortán…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
