„Lélek vagyok. Élni szeretnék…” – gyermekpszichológusok képzése Komáromban

„Lélek vagyok. Élni szeretnék…” – gyermekpszichológusok képzése Komáromban

Radnóti Miklós idézett verssora jutott eszembe a külhoni magyar gyermekpszichológusok képzésén, amit a Nemzetpolitikai Államtitkárság a társszervező Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának szakmai közreműködésével, május 30-án először rendezett meg külhoni magyar területen, Komáromban. A képzéssorozat felvidéki nyitányát erdélyi, vajdasági és kárpátaljai folytatás követi.

A Felvidéki Magyar Pedagógusok Házában megtartott elméleti és gyakorlati tudásgyarapítás során azért villant belém a lírainak beillő verssor, mert mint elhangzott: az ADHD-val és más lelki problémákkal küszködő, s emiatt megbélyegzett gyerekekkel gyakran a családjuk, az óvodájuk, az iskolájuk sem tud megfelelően bánni. Beskatulyázzák őket az SNI – sehová nem integrálható csoportba, ezzel a kirekesztéssel tovább nehezítve a helyzetükön. A szakemberek szerint azonban nagyobb megértéssel, türelemmel és az érintett felek szerető összefogásával, segítségével könnyíteni lehet ezeknek a többnyire nagyon kreatív és intelligens embertársainknak az életén. 

Hiánypótló kihelyezett képzéssorozat

– Rendkívül fontos ez a hiánypótló képzés, mert ez a szakterület anyanyelv nélkül nem működhet. Sajnos, nálunk még mindig kevesen jutnak megfelelő terápiához, fejlesztéshez az anyanyelvükön! – szögezte le. Hozzátette: a helyzet javítása érdekében hat évvel ezelőtt szövetségük égisze alatt megalakult a speciális fejlesztőmunkát végző hazai magyar szakemberek országos szakmai és érdekképviseleti szervezete, a Speciális Fejlesztő Szakmák Országos Társulása, amelybe továbbra is várják a tagokat. Egyúttal az érintett feleknek köszönetet mondott a kihelyezett képzés nyújtotta lehetőségekért. 

A képzés kapcsán azért kérték fel szakmai közreműködésre az MRE Bethesda Gyermekkórházát, mert szakemberei nagyon jól ismerik a gyermekegészségügy nehézségeit és a korszerű gyógymódokat. Elmondta: külhoni képzéseik során kérdőívek segítségével mérik fel az igényeket, hogy konkrétan milyen témák iránt mutatkozik érdeklődés. Hozzátette, ez nemcsak arra első alkalom, hogy régióba kihelyezett képzést tartanak, hanem arra is először nyílt lehetőség, hogy az ADHD-ban érintett családok számára létesült szülőcsoporttal is foglalkozzanak a szakemberek. Megköszönte a 3600 tagú SZMPSZ társszervezői munkáját, a szövetséget az államtitkárság rendkívül megbízható partnerének nevezve.

Mint elhangzott, az ADHD-val élő, folyton mocorgó, hosszú ideig koncentrálni képtelen, hangosan és sokat beszélő gyermektől nem lehet elvárni, hogy mindezen parancsra változtasson és dührohama se legyen. Ugyanis ez nem nevelési hiba, hanem mindenkinek tudatosítani kell, hogy 12 éves koráig nincs rálátása a saját viselkedésére és arra, hogy azzal miként befolyásolja a környezetét. Radnai Johanna klinikai szakpszichológus Krízis, krízisintervenció, Rácz Hajnalka gyógypedagógus Családterápia, dr. Hirsch Anikó pedig Szupervíziós műhely címmel vezetett workshopokat, esetmegbeszéléseket. Az ADHD-ban érintett családok számára létesült szülőcsoporttal pedig az Eötvös Utcai Alapiskolában Sorompóné Fleger Ildikó és Németh Sándor, a kórházi ADHD Centrum pedagógusa – családterapeuta asszisztense foglalkozott.

Egyre több az ADHD-s és az autisztikus gyermek

Dr. Hirsch Anikó lapunknak a 2017 óta minden ősszel Budapesten megvalósuló, javarészt gyakorlati jellegű, háromnapos konferenciájukról beszélt, amely azt a célt tűzte ki, hogy a gyermekpszichológiával és pszichiátriával, illetve mentálhigiénével magyar nyelven is foglalkozó, külhoni szakemberek ismerkedhessenek, tapasztalatokat cserélhessenek egymással, s bővülhessen a kapcsolatrendszerük. 

Sokuknak arra is lehetőséget biztosítunk, hogy a kórházunkban megfigyelhessék, miként végezzük a munkánkat. És vannak külhoni magyar családok, amelyek kivizsgálás és terápia céljából keresnek fel minket, de sajnos, az efféle igényeket nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni. Egyrészt anyagi okokból, a TAJ-kártyájuk hiánya miatt, másrészt azért, mert a többszöri utaztatás sem minden esetben kivitelezhető.

Ráadásul a pszichológiai megsegítés a saját környezet, így a helyi óvoda vagy iskola megsegítését nem nélkülözheti – tette hozzá. Az újszerű kihelyezett képzéseken kívül a javarészt műhelymunkákra épülő konferenciákat, amelyre általában kétszeres a túljelentkezés, az idén is a jól bevált helyszínen, a Benczúr hotel termeiben, az együtt gondolkodás jegyében tartják meg. Tavaly kiadták a komáromi képzésre is elhozott, Így gyógyítunk mi! című tanulmánykötetet, amelyet a konferenciáik rendszeres résztvevőivel közösen írtak meg. 

Hírdetés

Sorompóné Fléger Ildikó úgy véli, hogy ebben a kaotikus világban egyre többen igénylik a gyermekpszichológusok és pszichiáterek segítségét. 

– Minden esetben megvizsgáljuk, mi okoz nehézséget a gyereknek és a szüleinek, s hogyan tudunk nekik segíteni abban, hogy a problémáikkal meg tudjanak küzdeni. Elsősorban a részképességeiket vizsgáljuk, például azt, hogy a kisgyermek mozgásában mi az az eltérés, ami az idegrendszeri fejlődését gátolja.

Azt szoktuk javasolni, hogy őt mielőbb nézze meg egy hozzáértő terapeuta vagy gyógytornász, s utána speciális mozgásfejlesztésben részesüljön. A jó mozgásterápia azt is lehetővé teheti, hogy idővel elkezdjen beszélni.

Ugyanis a mozgás nemcsak az idegrendszerüket és a figyelemjavító dopamin termelődését segíti, hanem keretet ad az életének. Ezzel elkerülhető, hogy később negatív dolgokkal foglalkozzon. Az iskolakezdés előtt azt is érdemes megvizsgáltatni, hogy milyen további részképességzavarai vannak, esetleg a finommotorikájával vagy a szövegértésével, kommunikációjával is baj van-e. Sok esetben az érzékszervek működése, így a hallás és látás terén is nehézségek mutatkoznak, amelyek további gyógymódokkal, többéves munkával orvosolhatók. Később pedig a viselkedésterápia kerülhet előtérbe, ami egyebek mellett a szociális készségek fejlesztésére irányul, hiszen azok a megfelelő iskolai léthez is szükségesek. Mivel a gyerekek szeretnek valakitől valamit kapni, a viselkedésük javítása terén hatékony lehet a jutalmazásuk is.Hozzátette, az ADHD Centrumukban a gyerekek mellett időnként felnőtt ADHD-sokkal is foglalkoznak, miközben azt tapasztalják, hogy a korábban jól kezelt, felnőtt ADHD-s már nagyon jól tudja működtetni önmagát, s túl aktív beavatkozást nem igényel.

–  Egyre több 2,5–3 év körüli kicsivel érkeznek hozzánk. Az ovisoknál leggyakrabban viselkedési zavarok mutatkoznak, vagy az a baj, hogy ők még mindig nem beszélnek. Az utóbbi években nagyon sok autisztikus gyerekkel találkozunk, akiknek a tünetei nem teljesen egyeznek meg a klasszikus autizmusra jellemző tünetekkel. A számuk növekedése a környezeti hatásokkal, a terhesség alatti táplálkozási szokásokkal, a sok stresszel, a tartósítószerek mennyiségének megnövekedésével és a gyerekek fokozódó képernyőhasználatával is összefügg. Mindez a beszédkészségüket is ronthatja, ami mozgásterápiával javítható. Majd a 3,5–4 éveseket speciális kivizsgálásokra, ADOS 2-tesztre küldjük, amire magyar nyelven Érsekújvárban van lehetőség. Ha több helyiségünk lenne, annak elvégzésére helyben is képesek lennénk, és tornaterápiát is nyújthatnánk. Ez utóbbi célból együttműködünk más intézményekkel, szakemberekkel is – magyarázta. Nagyon gyakori problémaként említette az ADHD-t is.

– Az ADHD az esetek többségében EEG berendezéssel kimutatható elváltozás az agyban. Akadnak olyanok is, akiknél nem mutatható ki, de a megnyilvánulásaik egyeznek az előbbi csoportba tartozók tünetcsoportjával.

Nem az a lényeg, hogy az EEG mit mutat ki, inkább az jelenti a kihívást, hogy a pedagógusok hogyan tudnak együttműködni e gyermekkel, el tudják-e érni azt, hogy a tanuló a 45 perces tanítási órán legalább 20 percig ülve figyeljen, és bekapcsolódjon a foglalkozásokba.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ADHD-s gyerekek többsége nagyon magas IQ-val rendelkezik és nagyon kreatív, érdemes tehát türelmesen foglalkozni velük. Végül leszögezte, azért jöttek el a képzésre, hogy az itt hallottak alapján össze tudják hasonlítani a magyarországi és szlovákiai szakszolgálati, illetve tanácsadási rendszert. 

–  Azt valljuk, hogy nagy szükség van az oktatási és az egészségügyi szakemberek folyamatos együttműködésére, hiszen felállított pontos diagnózis nélkül nem tudunk hatékonyan dolgozni a gyerekekkel. A Dunaszerdahelyi járásban hatékonyan együttműködünk a türelmes gyermekpszichiáterekkel, neurológusokkal és fül-orr-gégészekkel is – mondta Csivre Zsuzsanna.

Megjelent a Magyar7 2024/23. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »