Az Európai Bizottság élen jár a következetlen politikai döntések meghozatalából. A példák sora rendkívül hosszú. A külső határok védelmét követeli, majd beperli érte a tagállamokat, az embercsempészek elleni harcra szólít fel, de aztán a csempészek emberi jogaira hivatkozva bírságolja meg a tagállamokat. Most az egyébként Brüsszel-párti lengyel kormány ellen indítottak túlzottdeficit eljárást, amire a lengyeleknek megvan a maguk válasza.
A túlzottdeficit eljárást azok ellen az országok ellen indítják, amelyek az uniós szabályokban lefektetett 3 százalékos felső határnál nagyobb költségvetési hiánnyal küzdenek. Ezt sem tartják be minden esetben, Franciaország például nem egyszer kapott kivételt, bár éppen most őt is elővették – ahogy egyébként Magyarországot is.
A most a lengyeleket vették elő, mert 5,7 százalékos deficitet halmoztak fel, vagyis a költségvetési hiány nagysága az ország GDP-jének 5,7 százaléka, ami a megengedett 3 százalék majdnem kétszerese. Bár Varsó ígéretet tett arra, hogy 2028-ra 2,9 százalékosra csökkenti a költségvetési hiány mértékét, Brüsszel eljárást indított, ami bizonyos uniós forrásokat is veszélybe sodorhat.
Varsó most azzal védekezik, hogy Lengyelország GDP-je 4,1 százalékát költi védelemre (értsd: hadseregre), ami az európai NATO-tagállamok között a legmagasabb aránynak számít.
A lengyel retorika szerint az ő fegyverkezésük Európa védelmét szolgálja, Európa védelméről pedig Brüsszel is rengeteget beszé. Könnyű a matek a lengyelek fejében: azért magas a költségvetési hiányuk, mert sokat költenek védelemre, és ha 5,7-ből levonjuk a fegyverkezésre költött 4,1-et, akkor 1,6-ot kapunk.
Andrzej Domański lengyel pénzügyminiszter felszólította az EU-t, hogy ne büntesse meg hazáját, azért, mert rekordnagyságú forrásokat költ védelemre. Azt is hozzátette, hogy igazságtalan azért büntetni a tagállamokat, mert államilag ösztönzik a szénről tisztább energiaforrásokra való átállást.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
