A Németországban elindult a választási kampány és kőkemény politikai játszmáknak már megvannak az első áldozataik. A héten két konzervatív politikus karrierje is véget ért egy maszkvásárlási botrány miatt, miközben vasárnap két kulcsfontosságú tartományban is választásokat tartanak. Ezt fejelte meg a szerdán kipattant kémbotrány, ami szintén Merkel pártját hozta rendkívül rossz helyzetben. A nyugati mainstream sajtó sorok között abban reménykedik, hogy a CDU/CSU a Zöldekkel lesz Zöldek és a szélsőbalos kommunista Linke pártokból. A tét nem kevesebb, mint hogy ki lesz a 15 év után távozó Angela Merkel utódja.
Visszaélés és kémbotrány
A héten Nicholas Löbel, a CDU egyik vezető politikusa hagyta el nagy csak pártját, hanem a német parlamentet is amiatt, hogy cége 250 ezer eurót keresett FFP2-es maszkok állami megrendelésein. Hasonló botrányba keverte magát a CDU bajor testvérpártjának politikusa, a CSU-s Georg Nüsslein, ő szintén kilépett a pártból és lemondott parlamenti mandátumáról is. Ezt fejelte meg még a 66 éves Amin K. elítélése kémkedésért. Amin K. Angela Merkel korábbi sajtósa volt, az egyiptomi-német kettős állampolgár abban a reményben kémkedett Egyiptomnak, hogy nyugdíjügyben ő és családja előnyre tesz szert Kairónál.
A három esetből Löbelé a beszédesebb, az ő választókerülete ugyanis Baden-Württembergben van, ahol épp most vasárnap tartanak tartományi választásokat. Jelenleg a tartományi miniszterelnököt a balliberális Zöldek adják (de a CDU-val vannak koalícióban). A felmérések jelenleg 33 százalékos támogatottságot jósolnak a Zöldeknek az egyébként hagyományosan konzervatív régióban, a CDU 25 százalékon áll.
A stratégia azonban világos: Baden Württembergben és a Rajna-vidéken tartanak vasárnap választásokat, és ha a zöldek jól rajtolnak, maradhat elég lendület a későbbi sikerekhez is, ami jó alkupozíciót jelenthet majd a szeptemberi választások utáni koalíciós tárgyalásokon. A parlamenti választásokig 7 kör tartományi szavazásra kerül még sor. A versenyt azonban tovább élezi, hogy a jelenlegi tartományi elnök Baden-Würtenbergben, Winfried Kretschmann, 72 éves.
A botrányt meglovagolva össztűz zúdult a CDU-ra, és a konzervatív népszerűsége tovább araszol lefelé.
Ki lesz a kancellár?
A helyzetet tovább bonyolítja a kancellárjelöltség kérdése is. Bár még mindig a CDU/CSU blokk a legerősebb politikai formáció Németországban, nem feltétlenül adhatják majd ők a kancellárt. A CDU pártelnöki posztját megszerző Armin Laschet nem annyira népszerű, mint a másik jelölt, a CSU bajor tartományi miniszterelnöke, Markus Söder. Viszont, egy CSU-s még sosem tudott kancellári posztot nyerni Németországban. Hogy végül a konzervatívok ki mellett döntenek, csak májusban derül majd ki. A végeredményt azonban a most hétvégi választások is befolyásolni foják.
A konzervatívok népszerűségének csökkenése viszont a szabaddemokraták (FDP) esélyeit javítják, akik királycsinálóvá léphetnek elő. A számok matematikai esélynél jóval többet jósolnak egy tiszta baloldali blokk létrejöttének is. A szocdem SPD jelenleg 16 százalékon áll, a Die Linke 8 százalékon, a Zöldek pedig 18 százalékot hoznak. Mivel az FDP és a CDU/CSU együtt még nem ér fel hozzájuk, ez is alternatíva lehet. Valószínűbb azonban, hogy a Zöldek ennek a formációnak a lehetőségét inkább alkualapként fogják használni.
De ha a konzervatívok jó kört futnának, akkor jobboldali kormány is létrejöhetne az FDP és a CDU/CSU szövetségéből. Feltéve, hogy a CDU nem akar mindenáron a baloldallal koalícióra lépni, mert akkor az FDP csak eszköz lesz a kezükben.
Jelenleg tehát ezt látni a német belpolitikában, ami közvetve egész Európára rányomja majd bélyegét, akár a német gazdaságon, agár a német Európa-politikán keresztül, akár a mostanában igencsak érzékelhető német konzervatív identitásválságon keresztül.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
