Az Evangélium 21 gyűjteményben párhuzamosság van. Aki ismeri az egyes történeteket, az a kortárs művészet megértésében jut előrébb. Aki pedig be tudja fogadni a kortárs művészetet, az Jézushoz kerül közelebb.
Evangélium 21 címmel nyit kiállítást július 31-én a debreceni MODEM. Dr. Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát, a tárlat kezdeményezőjét kérdezte a Gondola.
– Főtitkár úr, ezen az egyedien létrehozott kortárs magángyűjteményből rendezett csoportos tárlaton a MODEM-ben már számos alkalommal kiállított neves, hazai művészek jelennek meg különböző nemzedékeket képviselve, ezúttal evangéliumi kérdéseket feszegetve kortárs szemlélettel. Hogyan sikerült bátorítania a kortárs művészeket?
– Az Evangélium 21 kortárs művészeti gyűjtemény a Bibliából a négy Evangéliumot, azaz Jézus életét, munkásságát és küldetését mutatja be a 21. századi emberek számára a jelenkor magyar művészeinek az interpretálásában. A gyűjtemény egy egységes egészet alkot, melynek létrehozásában a legjelentősebbnek tartott magyar művészek közül 12 meghívott művész vett/vehetett részt. A művészek is, mint minden ember önálló individuumok, saját értékrenddel, egyedi kifejezésmóddal s a többi. Most együttműködtek, alkalmazkodtak az előttük levőhöz és az utánuk következőhöz, a művészeti kurátorhoz, Petrányi Zsolthoz, sőt még az általam meghatározott bibliai igecsoporthoz és elvárásaimhoz is az alkotásuk során. Ez a fajta együttes alkotás, mely a cél érdekében felülemelkedik a különbségeken, maradandó értéket eredményezett.
Nekem a kérésem az volt, hogy alapos háttér tanulmányokkal és a Biblia tanulmányozásával készüljenek fel az alkotásra és mesterműveket hozzanak létre. Az elmélyedéshez pont jókor jött koronavírus miatt lezárás, mely csendességet eredményezett. Azt látom, hogy minden egyes művész a saját hitéletét, az Istenhez való viszonyát is belevitte az általa készített egységbe. Ez lehet az oka annak, hogy a kiállítás megszólítja, magával ragadja, és maradandó élményben részesíti a látogatót.
– A válogatás Jézus életét mutatja be olyan alkotók segítségével, mint Asztalos Zsolt, Bukta Imre, Csontó Lajos, Erhardt Miklós, Fátyol Viola, Gerber Pál, Fehér Márta, Imre Mariann, Lovas Ilona, Mátrai Erik, Richter Sára és Szelley Lellé. Jézus alakja mögé felsorakozni ma a Lajtán túl már civil kurázsit is követel. Idehaza miért jobb a helyzet?
– Ma értékrendről, hitéletről beszélni idehaza is szokatlan. A vallássemlegesség jegyében nagyon sok cég és vállalat is elzárkózik az ilyen témáktól, az ezek melletti megjelenéstől. Maga a gyűjtemény ezen a „semleges” állásponton természetesen messze túlmutat. Hiszen először is érzékelteti, hogy a keresztyénség előremutató, értéket és együttműködést hordozó vallás. Bemutatja és megtanítja az európai, benne a magyar hagyományos értékrend alapismeretét és alapértékeit. Így egyfajta kulturális gyorstalpalót is jelent ahhoz, hogy a Bibliáról szinte semmit sem tudók is „felzárkózzanak”, s a kulturális világörökségeket ne vakon próbálják csodálni. Jézus követőinek pedig, bízom benne, hogy egyfajta többletet jelent a gyűjtemény megtekintése, valamint a művészeti albumban olvasható kulturális és teológia háttérmagyarázatok.
Természetesen van európai és globális üzenete is. Mi felelős magyar keresztyén gondolkodók így hitelesen üzenhetünk a világnak. Van jövőképünk, mely az evangéliumi tanításokon nyugszik.
– A 21. század felbolydult értékrendjében a legfontosabb egyértelműség a művészek és a közönség részéről az, hogy ma kifejezetten releváns a misztika érzékeltetése a művészetben. Ez a felismerés hogyan kristályosodott ki?
– A misztikum csodájára évezredek óta szüksége van az emberiségnek. A szükséget akkor éreztem, amikor felismertem azt, hogy a ma embere rohan, s a natúr szöveg már nem köti le a figyelmét. Ezért kellett a művészekhez fordulnom!
A művészet ciklikus fejlődése időben mindig megelőzi a tudományos fejlődést, azaz a ma művészei alkotásaikon keresztül fejlesztik a saját társadalmukat és ösztönzik a jövő tudósait. Az Evangélium 21 egyes egységei a jelenkor miszticizmusát jelenítik meg, és éppen azon az értékrenden keresztül fognak meg minket, amelyet szüleinktől, nagyszüleinktől örökölve a génjeinkben hordozunk, függetlenül a vallásgyakorlási szokásainktól. A téma mindenkit érdekel. Évszázadokkal ezelőtt az olajvászon festmények, az aranyozott barokk szobrok vonzották az embereket. A 21. századi emberhez a 21. századi, azaz kortárs miszticizmus áll közel és ez szólítja meg.
– Bármilyen ellentmondásos is a világ, akkor is megnyugvást adhat a művészet, ha a valós vagy vélt bajoktól elemelő megközelítés fénylik fel: a spiritualitás. Ehhez miért a legihletőbb ma az Evangélium, s benne Jézus alakja?
– A zsigereinkbe beivódott értékrend az egész életünket áthatja. Ha valaki megsérül, annak mi természetes módon segítünk. Nálunk az emberi élet védelme abszolút prioritást élvez. Sorolhatnám azokat a tulajdonságokat, amelyeket mi követünk, s melyek – talán többek számára meglepetés – Jézustól származnak, s azóta épültek be a mi genetikus értékrendünkbe.
Az Evangélium 21 gyűjteményben párhuzamosság van. Aki ismeri az egyes történeteket, az a kortárs művészet megértésében jut előrébb. Aki pedig be tudja fogadni a kortárs művészetet, az Jézushoz kerül közelebb. A világ legismertebb könyve a Biblia. Az ismeret pedig kölcsönhatásban erősíti egymást, azaz a gyűjtemény hasznos a tanításra, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.
– A nem atlanti tőzsdejövedelmekből pénzelt, hanem hazai forrásokból hazai célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy az emberekhez utat találjon az evangélium képzőművészeti közvetítése?
– A saját életem kapcsán azt tudom elmondani, hogy a bibliai tizednek helye van. Az ösztönei szerint élő ember ezt talán kevésbé érzi, azonban a gondolkodó embernek itt érdemes magába néznie. A saját nemzeti céljainkhoz a közterheken felül is hozzá kell járulni, hiszen csak így tud előre lépni a társadalom. Ezt nem lehet jogszabályba vésni. A társadalmi felelősséget felvállaló személyeket azonban sokkal tudatosabban kell/kellene megbecsülni. Egészen pontosan őket kellene megbecsülni és elismerni, hiszen éppen ők azok, akikre több talentumot szabad bízni.
Dr. Kovács Levente
A társadalomformálás kapcsán nekünk, magyaroknak is megvan a feladatunk. Ennek az USA-ban nagy hagyományai vannak. Amennyiben tudatosan, gondolkodó emberként élünk és megbecsülésünk fókuszába a közért cselekvő emberek kerülnek, akkor tud a mi keresztyén, európai és magyar hatásunk is kiteljesedni.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
