Polgárháborút vizionálnak nyugállományú és aktív francia katonatisztek Emmanuel Macron elnöknek és a párizsi kormánynak írt levelükben. A tisztek azt akarták, hogy a francia közvélemény is tudjon róla, ezért nyílt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat az iszlám szeparatizmussal kapcsolatban.
Kérdések sora vetődik fel bennem. Milyen iszlám szeparatizmusról beszélnek a katonák Franciaországban? És egyáltalán, milyen, elsősorban a dél-amerikai országokra jellemző gyakorlatot próbálnak becsempészni az öreg kontinensre, hogy aktuálpolitikai kérdésben szólal meg a hadsereg? Európában ilyen nem történt az elmúlt évtizedekben! Ezért is hátborzongató, hogy a francia katonatisztek egyáltalán megírták a levelüket, megtörve ezzel a hadseregek politikai semlegességének az ethoszát. De az is elgondolkodtató, amit írtak.
S ahogy az már lenni szokott, mert a baj csőstül jön, éppen a nyílt levél körüli politikai viharban történt egy iszlamista késes támadás, amelynek egy 49 éves rendőrnő lett az áldozata. Temetésén nem kevesebbet állított a francia kormányfő, mint azt, hogy
a köztársaságot érte támadás. Ismétlem, a francia államot érte fenyegetés. Ezt nem hagyjuk szó nélkül.
Támadásról, fenyegetésről ír a húsz nyugalmazott tábornok, a több mint száz további magas rangú katonatiszt és vagy ezer katona. Szó szerint
az ország szétesése miatt aggódnak, amit a „külvárosi iszlamista hordák” okoznak azzal, hogy alkotmánysértő módon leválasztanak maguknak területeket, ahol a saját törvényeik szerint élnek.
Nyilván azokra a no-go zónákra utalnak, ahova katona, rendőr vagy mentő egy ideje be sem teszi a lábát, s ahol az iszlám jog uralkodik. „A francia alkotmánnyal ellentétes dogmák kényszere alá került az ország egy része”, írják.
Ez robbanásveszélyes, és ha nem lép fel ellenük a kormány, akár polgárháború is lehetséges Franciaországban.
Egyben felajánlják a segítségüket,
készek olyan politikusokat támogatni, akik tekintettel vannak a nemzet megóvására.
Ezt a mondatot nem lehet másképp értelmezni, mint úgy, hogy nyíltan beszállnak a választási kampányba. Egy év múlva ugyanis arról döntenek a franciák, maradhat-e Macron az állam élén. Vagy lecserélik. De kire is? A népszerűségi listán fej-fej mellett áll a sármos elnök és legfőbb riválisa, a radikális Marine Le Pen, aki üdvözölte a katonatisztek levelét, és gyors cselekvésre szólította fel az államfőt.
Ami szintén elgondolkodtató,
a katonák szerint nem az a baj, hogy ott vannak az iszlamisták az országban, hanem az, hogy államot, sok kis államot alapítottak a köztársaságon belül, saját törvényekkel.
A katonák is azt kérték, amit a rendőrnő temetésén megígért a miniszterelnök, nevezetesen, hogy a megtámadott köztársaság ne hagyja mindezt szó nélkül. Hogy ez aztán milyen formát ölt, arról a választók döntenek jövőre. Mert egyelőre azt látjuk, hogy hatástalan az elnök által tavaly ősszel elindított harc az iszlám radikalizmus ellen. Vagy már akkor is késésben volt a köztársaság?
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/18. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
