A magyarországi rendszerhez hasonlóan a francia ZOG is mindent megtesz azért, hogy a hazafiak ne tudjanak békésen megemlékezni hőseikről, szellemi nagyjaikról.
Szombaton 39 nacionalistát tartóztattak le Párizsban, azzal az indokkal, hogy "erőszak vagy károkozás elkövetése céljából csoportosulásban vettek részt". De mit is jelent ez a "nesze semmi, fogd meg jól" megfogalmazás a gyakorlatban? A nacionalistákat a hatalom kiszolgálói a Charonne temető bejáratánál vették őrizetbe, ahol az egykori szélsőjobboldali író, Robert Brasillach sírjánál vettek részt egy megemlékezésen.
Az előállítottak között voltak a fehér francia ellenállás ismert alakjai is, mint Marc de Cacqueray-Valmenier (az egykori Zouavers Paris nevű NS-csoport korábbi vezetője) vagy Gabriel Lousta. Előbbi aktivistát többször is börtönbe zárta a rendszer, mert aktívan védte a fehér franciák érdekeit: többször összecsapott antifa és kommunista szervezetek aktivistáival, valamint a 2022-es franciaországi labdarúgó-világbajnokság alkalmával Párizsban tomboló marokkói csürhével, valamint amiatt is bebörtönözték, mert bírósági ellenőrzés alatt részt vett egy oltási igazolvány elleni tüntetésen. Cacqueray-Valmenier ellen Azerbajdzsánban is vádat emeltek távollétében, ugyanis a hegyi-karabahi háborúban a keresztény örmények oldalán harcolt a muszlim azeriek ellen.
Robert Brasillach (1909-1945) író, újságíró és filmkritikus volt, aki üdvözölte, hogy a Harmadik Birodalom felszabadította Franciaországot a szabadkőműves béklyók alól. A háború után halálra ítélték. A halálos ítélet felzúdulást váltott ki francia irodalmi körökben, és még Brasillach politikai ellenfelei közül is tiltakoztak. Az ellenállás tagja és írója, Francois Mauriac petíciót terjesztett Charles de Gaulle-hoz, hogy enyhítse az ítéletet. Ezt a petíciót a francia irodalmi világ számos ismert személyisége aláírta, köztük Paul Valéry, Paul Claudel, Albert Camus, Jean Cocteau, Colette, Arthur Honegger, Jean Anouilh és Thierry Maulnier, ám de Galulle nem kegyelmezett, így 1945. február 6-án agyonlőtték. A kivégzőosztag előtt Brasillach elkiáltotta magát: "Mindig éljen Franciaország!" Brasillach-t nem politikai vagy katonai cselekményekért ítélték el, hanem "intellektuális bűncselekmények" miatt.
Az egykori Franciaországban a hatóságok durván túlreagálnak minden szélsőjobboldalinak vélt cselekményt. Tavaly szeptemberben a fentiekhez hasonlóan gusztustalan módon próbáltak megakadályozni egy kegyeleti megemlékezést. Akkor Yvan Bendettit, a Les Nationalistes vezetőjét tartóztatták le "koszorúbűnözésért": a szervezet az egykori nacionalista francia politikus, Pierre Sidos sírját szerette volna megkoszorúzni és az emlékezés mécseseit elhelyezni, amit nem volt képes elviselni a franciaországi rezsim.
2023. novemberében 13 embert tartóztattak le Párizsban, mert horogkeresztek tűntek fel a város több pontján. Az akkor letartóztatottak közül hat személy ellen azért emeltek vádat, mert nem voltak hajlandóak átadni mobiltelefonjuk PIN-kódját a nyomozóknak.
Decemberben a Miniszterek Tanácsa feloszlatta a La Division Martel nevű csoportot, mert felvonulást tartottak a közép-franciaországi Lyon közelében található Romans-sur-Isere városban, miután egy szomszédos település, Crépol falunapján egy 16 éves fiú halálos sérülést szenvedett, amikor a bálozókra "Leszúrjuk a fehéreket!" kiáltással rátámadt egy felfegyverkezett idegen csoport.
Most szerdán a Lille városában található La Citadelle nevű formációt oszlatta fel a hatalom. A hatalom indoklása: a csoport "idegengyűlöletet szít" és "erőszakra buzdít". Az egyesület feloszlatásával kapcsolatban megszólalt Lille város szocialista polgármestere is: "Köszönöm a belügyminiszternek. Azoknak, akik gyűlöletre szólítanak fel, nincs helyük hazánkban". A csoport 2023 februárjában "Térjenek vissza Afrikába" címmel vitaestet szeretett volna szervezni, melynek témája a remigráció lett volna, ám a hatalom betiltotta az eseményt.
Kitartás a francia hazafiaknak!
Travail, famille, patrie!
Vive la France!
KG
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
