Mint ismeretes, múlt héten Magyarországra látogatott a kínai államfő. Már hetedik alkalommal találkozott egymással Hszi Csin-ping és Orbán Viktor. Vajon mit hoz ez Magyarországnak, és miért érdeke a jó kapcsolatok ápolása az ázsiai nagyhatalommal? Mit jelent Kína az öreg kontinens számára? Salát Gergely sinológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársát kérdeztük.
Magyarország már több mint húsz éve igyekszik minél szorosabbra fűzni a kapcsolatát Kínával. A jó kapcsolatokat még az előző kormányok alapozták meg.
Salát Gergely szerint az Orbán-kormány ilyen szempontból egyfajta folyamatosságot mutat.
A szakértő szerint az elmúlt évek során a kapcsolatok olyannyira elmélyültek, hogy az Európai Unión belül egyértelműen Magyarország vált Kína „legnagyobb barátjává”.
Ezt nyilván Kína is érzékelte és értékelte, aminek szimbolikus megnyilvánulása Hszi Csin-ping látogatása. Gyakorlati megnyilvánulása pedig az elképesztő mennyiségű kínai beruházás, amely az elmúlt években elkezdett az országba beáramlani.
– mondja Salát Gergely.
A tizennyolc pont lényege
A találkozó során aláírtak tizennyolc kínai-magyar megegyezést, melyeket a jövőben szeretnének megvalósítani a felek. A szakember szerint ezek nem valódi szerződések, hanem inkább szándéknyilatkozatok, illetve egyetértési megállapodások, amelyek arról szólnak, hogy az adott témában a felek együtt fognak dolgozni hosszabb távon.
A részleteket később dolgozza ki a két ország. Salát Gergely szerint a tizennyolc pont egyfajta keretet ad azoknak a stratégiai ágazatoknak, amelyekben a jövőben együtt tudnak működni.
Salát Gergely azonban kiemeli, hogy ezáltal Magyarország a kínai diplomáciában a partnerségi hierarchiában magasabb szintre lépett. A szakember ugyanis hozzáteszi, a kínaiak a velük kapcsolatban lévő országokat különböző partnerségi osztályba sorolják.
„Összesen húsz különböző kategória van, amelyek laza hierarchiába vannak szervezve az alapján, hogy az adott ország mennyire jó politikai kapcsolatokat ápol Kínával. Magyarország szintet lépett ebben, hiszen felkerült a második kategóriába. Az első kategóriában csak Oroszország van.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar állami vezetőknek jobb hozzáférési lehetőségük lesz a kínai csúcsvezetőkhöz, illetve Kína bizalma Magyarország felé is erősebb lesz. A kínai cégek tudni fogják, hogy saját kormányuk támogatja a magyar kapcsolatokat, így jó eséllyel bátrabban fognak érkezni különböző elektronikai cégek, és a beruházásállomány is megnövekszik.
– fogalmaz a szakértő.
Magyarország nem tér le az euroatlanti útról
Salát Gergely hangsúlyozza,
Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, s a mostani barátkozás még nem jelenti azt, hogy Kínával is szövetségben kellene lenni.
Egyfajta partnerségi viszony alakult ki a két ország között, Kína pedig egyértelműen partnerként tekint Magyarországra. Ezenkívül Kínának több partnere is van Európán belül.
Salát Gergely azt mondja, hogy a Biden-kormányzat tulajdonképpen Trump Kína-politikáját vitte tovább, vagyis egy erőteljesen Kína-ellenes politika folyt a Biden-kormányzat alatt is.
Ha Trump visszaveszi a hatalmat, akkor szintén Biden politikáját viszi tovább, tehát van egyfajta folytonosság az amerikai külpolitikában.
A szakértő szerint Trump győzelme esetén a magyar kormány számára előáll egy ellentmondás, amellyel meg kell birkóznia. Köztudott, hogy a magyar kormány jó viszonyt ápol Donald Trumppal, és szinte mindenben egyetért a két fél.
A Kínához való viszonyulásban azonban Magyarország nem ért egyet, és a saját útját járja.
Trumptól függetlenül ez egy dilemma, hiszen Amerika, amely a NATO által Magyarország biztonságának a garantálója, azt szeretné, ha az európai országok a lehető legjobban leválnának Kínáról, ebben az új hidegháborús konfliktusban pedig az Egyesült Államok oldalára állnának. Az európai országoknak ez egyébként gazdaságilag semmikép nem érdekük, az egyik legfontosabb piacuk épp Kína.
Magyarország ebben határozott álláspontot képvisel, az ország szembemegy az amerikai szándékokkal. Magyarország arra hivatkozik, hogy a NATO feladata az euroatlanti térség védelme, a többi konfliktussal, amely kívül esik a térségen, nem kell foglalkoznia. Nem szükséges, és nem is kell beleavatkozni azokba a konfliktusokba, amelyeket az Egyesült Államok vív a világ másik felén, hiszen a NATO-t nem ezért hozták lére. A NATO-tagság tehát nem kötelezi Magyarországot arra, hogy elvágja a kereskedelmi szálakat.
– hangsúlyozza a szakértő.
Valóban szüksége van Európának Kínára?
Salát Gergely szerint az európai országok többségének is érdeke, hogy gazdaságilag jó viszonyt ápoljanak Kínával. Vannak azonban kivételek. A skandináv országoknak nem fontos a Kínával való jó kapcsolat. Ugyanakkor Németország és Franciaország más helyzetben van. A németeknek például különösen érdekükben áll a jó viszony kialakítása Kínával, hiszen például a német kocsik legnagyobb külföldi piaca Kína.
A balti államok kifejezetten rossz kapcsolatot ápolnak Kínával. Számukra teljesen érthető okokból az amerikaiak élveznek prioritást, hiszen stratégiai érdekük, hogy az oroszoktól megvédjék őket.
Arra a kérdésre, hogy Hszi Csin-ping Magyarországon kívül miért pont Franciaországba és Szerbiába látogatott el, Salát Gergely azt válaszolta, a koronavírus járvány előtti években a kínai elnök többször is európai körútra ment, és három-négy országot rendszerint mindig meglátogatott. Most került a sor Magyarországra és Szerbiára.
Emmanuel Macron tavaly Kínában járt, így Hszi Csin-ping ezt viszonozta, illetve Franciaország az Európai Unió egyik legbefolyásosabb országa, számos dologban meg kell egyezniük a franciákkal.
A franciák például a legjobban hangoztatják azt, hogy az Európai Unió lépjen fel a kínai elektromos autógyártók ellen, amelyet a kínaiak meg akarnak akadályozni, mert ez büntetővámokat jelentene. A huzakodás oda-vissza megy, mert a franciák és a kínaiak is szorongatják egymást, a kínaiak például a francia konyakokat szankcionálják.
A szakértő szerint a két országnak több fontos és problémás dologban is meg kell alkudnia. Legyen szó gazdasági vagy globális ügyekről, a kínaiak a franciákon keresztül igyekeznek elérni azt, hogy az Európai Unió önálló legyen, és leváljon az Egyesült Államokról.
Európának szüksége van a kínai gazdaságra
Salát Gergely szerint Kína és Európa kapcsolata, bár egy negatív spirálban van, mégis Európának szüksége van a kínai gazdaságra, hiszen ha az orosz olcsó nyersanyagok és energiahordozók után a kínai piacot is elveszíti, akkor az öreg kontinens lényegében lehúzhatja a rolót.
Európa gyakorlatilag gazdasági recesszióban van, ezért szüksége van a kínai piacra. Magyarországnak az Európai Unión belül teljesen egyértelmű és markáns a politikája, továbbra is folytatódik a jó kapcsolatok elmélyítése, melyet Kína üdvözöl. Igaz, az Európai Unió és Magyarország között emiatt több nézeteltérésre is sor kerülhet a jövőben.
– húzza alá Salát Gergely.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
