Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság egykor volt elnöke és exigazságügyi miniszter nem lehet a Bírói Tanács tagja.
Ebben a TA3 vasárnapi A politikában című vitaműsorában Richard Glück (Smer-SD), Lucia Plaváková (PS) és Marián Čaučík (KDH) parlamenti képviselők egyetértettek. Samuel Migaľ képviselő szerint még a Hlas-SD-nek is vannak fenntartásai Harabin esetleges jelölésével kapcsolatban.
Glück nem tartja szerencsésnek, hogy az SNS a médián keresztül jelentette be Harabin jelölését a bírói tanácsba.
Véleményem szerint a konkrét jelölteknek nem szabadna politikai múlttal rendelkezniük, így az a véleményem, hogy Štefan Harabint már csak ezért sem kellene jelölni”
– mondta Glück.
Migaľ rámutatott, hogy ha az SNS ragaszkodna ehhez a jelölthöz, akkor ezt meg kellene tárgyalni a Hlas-SD-vel. Hozzátette, hogy a párt nem egységes Harabin esetleges jelölésével kapcsolatban.
A KDH nem fogja támogatni Harabin esetleges jelölését.
Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie, és annak is kell tűnnie”
– tette hozzá Čaučík.
Plaváková szerint Harabin a szlovák igazságszolgáltatás legsötétebb időszakát képviseli. Botrányosnak tartja azt is, ahogyan Ján Mazák és Andrej Majernik eltávolítását az Bírói Tanácsból a parlamentben végrehajtották.
Migaľ a vitában azt is elmondta, hogy továbbra is érvényes a Hlas-SD álláspontja, azaz nem lát okot a koalíciós megállapodás megnyitására. Megismételte, hogy a parlament elnöki tisztsége a Hlas-SD-t illeti meg. Az SNS esetleges két alelnöki helyéről szóló kérdésre azt válaszolta, hogy ezek olyan felvetések, amelyeket a koalíciós tanácsban kell megoldani.
Mindent meg kell tenni, hogy a koalíció stabil legyen”
– tette hozzá Glück. Szerinte tiszteletben kell tartani a koalíciós szerződést.
Migaľ szerint a civil szervezetekről szóló törvény módosítása nem végleges, erről még tárgyalni fognak.
Emlékeztetett arra, hogy átláthatóbbá akarják tenni a finanszírozásukat.
Az átláthatóság növelésének részeként fontos, hogy a civil szervezetek megfelelő módon nyilvánosságra hozzák, miből gazdálkodnak, hogy ne legyen valamiféle szürke zóna, függetlenül attól, hogy nyugatról vagy keletről finanszírozzák őket”
– mutatott rá.
Plaváková úgy reagált, hogy a törvényjavaslat rendkívül káros.
Azzal bélyegez meg bizonyos civil szervezeteket, mintha külföldről finanszíroznák őket”
– jegyezte meg.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
