Olaf Scholz német kancellár figyelmeztette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy nem próbálja meg bebiztosítani magának a következő ciklusát azzal, hogy az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali pártokkal köt szövetséget.
Scholz szerint nem szabad parlamenti többségnek alakulnia az EP-választások után a szélsőjobboldali pártokkal, majd helytelenítette, hogy egyes pártok nem határolódnak el egyértelműen az ilyen pártokkal.
Von der Leyen valóban nem zárta ki, hogy együttműködne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) jellemzően jobboldali-konzervatív EP-frakciójával a parlamenti többség kialakításakor. Ám nem csak erről van szó.
Jelenleg azt mutatják a felmérések, hogy von der Leyen frakciója, az Európai Néppárt minimális veszteséggel megússza a választásokat, az európai szocdem baloldal azonban nem, márpedig Scholz a szocdem SPD elnöke.
Másrészről, a minap érkezett a hír, hogy a másik konzervatív-nemzeti (tehát baloldali szóhasználatban szélsőjobboldali) EP-frakció, az Identitás és Demokrácia (ID) kizárta soraiból a német AfD-t. Ennek jelentősége, hogy ezzel csökkent a szakadék az ID és az ECR között, ami a gyengülő baloldaliaknak rossz hír.
A harmadik, és talán legfontosabb ok, amiért Scholz kancellár megkongatta a vészharangot, az egy szélsőjobboldallal alakított európai parlamenti többség német belpolitikára gyakorolt hatása lenne.
Berlinben a helyzetben sok tekintetben hasonló, mint az EU-ban: a felmérések szerint a kormánypártok olyannyira meggyengültek, hogy a következő választásokon nem tudnának többséget szerezni. Az SPD igyekszik távolt tartani az ellenzéki CDU-t attól, hogy a szélősjobboldali AfD-vel működjön együtt, mert amíg ez az ideológiai gát fenntartható, a CDU csak az SPD-vel léphet kormányra – más pártokkal nem jön ki a matek. Csakhogy egyre nehezebb fenntartani ezt a gátat, mert az AfD ma már Németország második legnépszerűbb pártja.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
