Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.
Kezdetben volt az ének. Papírra kerülvén vers lett belőle, abból idővel énekelt vers, újra. A levegő átfényesítése egy tisztább tüdő üzeneteivel. Ehhez tartozó élményünk lehet, hogy a zene is költészet, csak zongora biztosítja a verslábakat, nagybőgő a központozást.
Ha tehát kortárs líránk misztikus-metafizikus alakjait vesszük számba, közülük kihagyhatatlanok a hangszálak poézisével élők. S e szépségfelelősök titkos társadalmában is kitüntetett helyet foglal el Harcsa Veronika, aki a hangját szinte hangszerként használja, jelenlétét pedig – mikor tercváltásra szorul a téridő – médiumi eréllyel bocsátja angyali esztétikák rendelkezésére.
Harcsa Veronika jazz köré szerveződő énekesi-dalszerzői életműve több műfajt magába ölel, s összművészeti ambícióval is ékes. Nemzetközi sikerei sem meglepőek. Művészeti világa az alternatív-elektronikus könnyűzenétől nép- vagy világzenei szólamokon át a kortárs operajátszásig terjed. Formációi (Harcsa Veronika Quartet, Erik Sumo Band, Bin-Jip) közül talán a gitáros Gyémánt Bálinttal alkotott duója a legismertebb; verses műsorai (Kassák, Tandori, Sziveri) Kurtág György irodalmi adaptációival egyenrangúak.
A rögtönzés öröme, az együtt alkotás játéka – így az ego feláldozása magasabb szépségek jegyében – a jazzt gyakran a misztika egyik ágává nemesíti. A dallamívek, ritmusképletek, tempóváltások ősi, afrikai emlékezete tündérvilágok futurizmusába nyit utakat.
A hang misztériuma teszi, hogy elhisszük: a logosz a fény másik neve.
Harcsa Veronika hangjának a csendet is elhisszük.
Fotó: Harcsa Veronika Facebook-oldala
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. május 5-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
