A makói József Attila Múzeumhoz került a helyi szervita kápolna néhai igazgatójának zenei hagyatéka. Antal József nemcsak papként, hanem zenetudósként is köztiszteletnek örvendett – az egyházi népénekek kutatója volt, munkássága egyedülálló az egyetemes egyházi zene történetében.
A csöndes, ugyanakkor barátságos és rendkívül művelt pap huszonöt éven át volt a makói szervita kápolna igazgatója – idézte fel Antal József alakját Szikszai Zsuzsanna, a makói József Attila Múzeum igazgatója. Az intézmény gondozza a továbbiakban a zenetudós pap zenei hagyatékát. Aki csak ismerte, jó pásztorként emlékezik vissza rá: összetartotta híveit, felkarolta az ifjúság nevelését, nagy kedvvel végzett hitoktatást, kántorokat képzett, és hangversenyeknek adott helyet templomában.
Ugyanakkor zenetudós népénekkutatóként is érdemes az utókor tiszteletére – munkája mindmáig egyedülálló az egyetemes egyházi zene történetében. Iskolai tanulmányaival párhuzamosan konzervatóriumot végzett. Zenei érdeklődését és tehetségét szüleitől örökölhette: édesanyja neves kántorcsaládból származott, édesapja pedig kántortanító volt.
Pappá szentelése után zenei érdeklődése az egyházi népénekek felé irányult, és minden szabadidejét arra áldozta, hogy az általa összegyűjtött közel kétszáz keresztény énekeskönyv anyagát feldolgozza.
Ezzel a zenetudomány szempontjából is jelentős munkával Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár szerint Antal József atya szándéka az volt, hogy összeállítson egy egyetemes és ökumenikus kancionálét, azaz énekeskönyvet – olyat, amelyet minden keresztény felekezet használhatott volna. Az általa megálmodott népénektár nemcsak dallamok és szövegek szerint csoportosította volna a dalokat, hanem aszerint is, hogy melyik milyen vallási szertartáson énekelhető.
Antal József atya verseiből a makói József Attila Múzeum 2021-ben egy válogatást jelentetett meg, Perlekedő zsoltár címmel, melynek szerkesztői Barna Gábor, Jámborné Balog Tünde, Bene Zoltán, Szikszai Zsuzsanna voltak. 27 évvel ezelőtti hirtelen halála után azonban életműve torzó maradt. Zenei hagyatékát eddig a szegedi egyetem néprajzi tanszékén őrizték. Barna Gábor egyetemi tanár, professor emeritus segítségével ez az anyag 2024. május első hetében visszatért Makóra. A közel 300 tételt jegyző anyagban több könyvritkaság, jegyzetek, fotók, kották, énekes- és imakönyvek találhatók.
„A hagyatékot köszönettel fogadtuk. Külön gyűjteményként leltározzuk be, és természetesen elérhetővé tesszük a kutatók számára” – ígérte a József Attila Múzeum igazgatója.
Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye; delmagyar.hu
Fotó: József Attila Múzeum
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
