Immáron hatszoros paralimpikon Csejtey Richárd Kürthy Judit2024. 05. 20., h – 19:50 Dunaszerdahely |
Sportpályafutásának 32 éve alatt eddig 5 olimpián vett részt a parasportoló asztaliteniszező, ahonnan összesen öt olimpiai érmet szerzett, három ezüstöt és két bronzot. Eredményeivel idén is kvalifikációt szerzett a hatodik olimpiájára, Párizsba, ahová augusztus végén utazik majd.
Egy négy éves ciklus zárul le most Csejtey Richárd életében az utóbbi hónapokban. Időközben részt vett világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon, egyéb versenyeken is. Az olimpiára való kvalifikáció március végével zárult le, akkor derült ki, hogy dunaszerdahelyi indulója is lesz az idei paralimpiának.
„Ahhoz, hogy kijussak bent kellett lennem a világ legjobb 12 játékosa között. Van egy ranglista, ami a versenyeken való részvétel alapján változik, lejjebb és feljebb is kerülhet rajta az ember. Jól zártam idén, a 11. legjobb játékosként, vagyis kijutó lettem”
– mondta el a sportoló Csejtey Richárd. A paralimpiát az augusztusban rendezett olimpia után, augusztus végén, szeptemberben elején rendezik majd ugyanazon a helyszínen.
Mentális felkészültség
Kérdésemre, hogy mennyire érzi magát a párizsi megmérettetésen éremesélyesnek, kihangsúlyozta, hogy egy olimpián mindig kiélezett a verseny.
„A 12 emberből bárki lehet aranyérmes, ez már nagyon kiélezett ilyenkor. Az is befolyásolhatja a végeredményt, hogy az adott nap éppen hogy kelt fel az ember, mindenképp tiszta fejűnek kell lennie. Itt már mindannyian magas szinten pingpongozunk, nem a kemény edzésről szól a siker, hanem a pszichikumról, hogy mentálisan milyen erősek vagyunk. Egyébként is minden nap edzünk és gyakorlunk, hogy javuljunk, de másik oldalon az a nagy kérdés, hogy az adott időben, mennyire tudunk fejben koncentráltnak lenni”
– mondta el a sportoló.
Van, ami nem tanulható
Hozzátette, hogy a mentális kondíciót is lehet tréningezni, ő rendszerint egy sportpszichológus segítségével készül fel, de a versenyek azok, amik leginkább edzik a szellemet. Egy pingpongmérközést 11 pontig játsszák, nagyon hamar vége egy szettnek és közben a versenyzőnek muszáj minden egyes labdamenetre odafigyelnie. Egy kis elkalandozás már rengeteget ronthat az eredményen. A nagyobb egyéni vagy csapatversenyeken látni, hogy egy játékos mennyire összpontosít.
„Az asztalitenisz egy olyan sport, amit nem lehet néhány év alatt megtanulni. Ha valaki magas szinten szeretné csinálni, az egy nagyon hosszú út, mire megtanulja azokat a mozdulatokat, a szükséges technikát. A mentális felkészültséget pedig vannak, akik meg sem tudják tanulni. Az embernek magában, mentálisan nagyon erősnek kell lennie ahhoz, hogy egy feszített tempójú, magas szintű mérkőzést végig tudjon csinálni”
– hangsúlyozza Csejtey Richárd.
Kell az utánpótlás
24 éve játszik első ligában, most jelenleg a második ligában van. Jelenleg a nemeshodosi klubban játszik, ami már kilencedszerre nyeri egymás után az országos bajnokságot. Edzőként is tevékenykedik, két gyermekcsoportja van, az egyik Nemeshodosban, a másik pedig Csallóközcsütörtökben. Teljesen kezdőkkel foglalkozik, akiknek elsősorban a játék szeretetét szeretné átadni. Mottója: csak semmi stressz!
„A gyerekek többnyire még nem versenyeznek, csak játszanak. Ha meccset is játszunk, akkor is csak az a cél, hogy élvezzék a játékot. Akiket már egy éve tanítok, még mindig nagyon kezdők, de ügyesek, szereztünk érmeket is. De az egész lényege, hogy megszeressék a sportot és élvezzék a játékot. A pingpong tanulásában először meg kell tanulnunk veszíteni, aztán jöhet a győzelem. Valahol el kell kezdeni, nem lehetünk azonnal a legjobbak. Ehhez pedig először is meg kell tanulnunk veszíteni és tisztelni az ellenfelünket”
– tanácsolja a paralimpikon.
Tanulási folyamat
A sport kapcsán beszélgettünk magánéletről, a gyermekkoráról és mindarról, ami befolyást gyakorolt az életére és a sportkarrierjére.
„Több olyan asztaliteniszezőt láttam, akik a négy éves ciklus alatt keményen dolgoztak, éveken keresztül mentek, hajtottak és nyertek, majd legvégül beütött valami egy nagy versenyen és a hatalmas stressz miatt nem tudtak teljesíteni. Én is voltam már hasonló helyzetben. A stressz ellen vannak relaxációs gyakorlatok, jó a séta, technikák a meccsen belül, például lelassítom a játékot, vagy kérek időt és fújok egyet, kettőt”
– osztotta meg.
Egymástól is tanultak
Gyerekkorukban egy erős, összetartó kollektíva tagja volt, ami a pingpong köré szerveződött. A helyiek között kialakult baráti társasággal együtt mozgott.
„Nyaranta képesek voltunk reggeltől estig pingpongozni, amikor üres volt a szabadidőközpont. Iskolaidőben tanítási idő után, este, vagy hétvégén jöttünk össze. Akkor más idők jártak, egyszerűbb élet volt itt”
– emlékezett vissza gyermekkorára. „Akinek a legtöbbet köszönhetek, ő Szemes Attila. Vele rengeteget játszottunk, sokat foglalkozott velem, általa rendegeteget fejlődtem. Majd elkerültem Pozsonyba középiskolába, ahol már kluboknál játszottam. Ötödik ligából indulva az évek során feljutottam a legfelsőbb első ligáig. Ekkor már napi szinten jártam edzeni, sokat hajtottam. Az utóbbi olimpiai felkészülésben nagyon sokat segített Varga György és Nagy György” – mondta el az idén 44 éves Csejtey Richárd. Ma már egy 2-3 órás edzés után fontosabb a regeneráció. Egy 25-30 éves sportoló is még viszonylag gyorsan helyrejön egy-egy keményebb edzés után, de 30 év felett már sokkal jobban oda kell figyelni arra, hogy az azt követő regeneráció megfelelő legyen.
„Amikor gyerekek voltunk, átjártunk egymáshoz, fociztunk is. Most azt látom, hogy a gyerekek még békaugrást sem tudnak csinálni, a technika egyszerűen ellustította őket, már mindenkinél van otthon játékkonzol, ami miatt megint nem mennek ki játszani, vagy edzeni. Én, akinek problémája van a mozgással, mindent megcsináltam, pedig volt egy handicap-em, de mindig is arra törekedtem, hogy ugyanazt megcsináljam, amit a többiek. Épekkel jártam iskolába, soha nem akartam lemaradni, sőt, a legjobb akartam lenni. Ezt tartottam normálisnak, akartam, küzdöttem azért, hogy a legjobb legyek”
– emlékezett vissza a paralimpikon. A mai gyerekeknek azt tanácsolja, hogy járjanak össze, mozogjanak sokat, legyenek kint a levegőn, bicajozzanak, sportoljanak, ez az, mert ez az ami most a legjobban hiányzik az életükből.
Támogató közeg
A Dunaszerdahelyen élő asztaliteniszező főnökei sem mindig örültek annak, ha a munka mellett még edzett is vagy a versenyek miatt heteket hagyott ki. Egyik helyen tolerálták, másik helyen már nem annyira. A legtöbben mégis megértették, mert nagy dolog, ha egy munkatárs világbajnokságra vagy éppen olimpiára készül. Végül magánvállalkozó lett, üzletet nyitott, így elég ideje maradt a sportra és csak magához, illetve a versenyekhez kellett igazodnia. Csejtey Richárd elvált, lánya 18 éves. Családjától és tanítványaitól sokat erőt kap, számára is elengedhetetlen a támogató és megértő közeg.
A törés
Korábban hat éven keresztül vezette a para pingpong világranglistát, Szlovákián belül pedig országos szinten az épek közt első ligát játszott. Akkoriban ellenfelei egyszerűen nem tudták megverni.
„Sokáig a csúcson voltam, majd azt volt a legnehezebb megélnem, amikor a fiatalok, akik addig nem tudtak utolérni, kezdtek megverni. Csúsztam vissza a ranglistán. Nagy kihívás volt a pofonok után újra talpra állni és folytatni”
– osztotta meg. Tudta, hogy előbb utóbb veszíteni fog, hiába volt a legjobb, el kellett ismernie az ellenfelét, kezet kellett nekik adni és gratulálni. A család, a csapattársak mindig támogatták és bátorították őt. A tokyoi olimpiára már nem jutott ki, sőt, két évre félre is tette az ütőt, hogy mással foglalkozzon. Sokat biciklizett, új sportágakat próbált ki, mielőtt újra az ütőhöz nyúlt volna. Miután megint játszani kezdett, újra élvezettel vetette bele magát. Asztalitenisz karrierje miatt két térdműtéten is túl van már, ezért fokozottan oda kell figyelnie magára.
A hatodik paralimpia
Csejtey Richárd augusztusban indul Párizsba, ahol 11 másik versenyzővel méretteti majd meg magát. Addig is edz, gyakorol, foglalkozik a gyerekekkel és kondicionálja magát a kint feszített tempóra. Legfontosabb, ahogy korábban is mondta, hogy tiszta fejjel, összpontosítva érkezzen a versenyre, mert a mezőnyben valóban bármi megtörténhet.
Szerkesztőségünk nevében is sok sikerült kívánunk!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
