A szocializmus éveiben május elsején Komáromban is a munka ünnepét tartottuk meg, ám bő egy évtizede az 1919-es évi véres vasárnapra és annak áldozataira emlékezünk a két országban fekvő Összetartozás Városában. A komáromi áttörés 105. évfordulóján, a Felvidéki Értékőrzők és a túlparti Endresz Csoport Egyesület szervezésében először az egykor legyilkolt 102 hős észak-komáromi katolikus temetőben 2011-ben felújított síremlékénél, majd délután a túloldali vasúti híd déli hídfőjénél folyt a megemlékezés. Az utóbbi helyszínen újraavatták a 15 évvel ezelőtt állított emlékművet, s azt is felidézték, hogy a dél-komáromi képviselőtestület 5 évvel ezelőtt nyilvánította az Összetartozás Városává Komáromot…
Az észak-komáromi eseményen a Felvidéki Értékőrzők nevében Mihacs Szilvia üdvözölte a jelenlevőket, köztük Molnárné dr. Taár Izabella dél-komáromi járási hivatalvezetőt, Bajkai Jánost, az észak-komáromi városi hivatal illetékes főosztályvezetőjét, a történelmi egyházak képviselőit, a Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének és a civil szervezeteknek a vezetőit.
Majd átadta a szót Bese László történésznek, a Selye János Egyetem Történelem Tanszéke oktatójának, a felvidéki Történelemtanárok Társulása elnökének, aki részletesen ecsetelte a 105 évvel korábbi tragikus történéseket, melyek során Komárom védőit kegyetlenül lemészárolták a csehszlovák katonák és a külföldi segítőik.
Bese László azokról az emberekről is szólt, akik e komáromi május 1. emlékét kitartóan ápolják: „Kötelességemnek tartom, mert máshol nemigen hangzik el, de példaértékű az, ami itt Komáromban történt az elmúlt két évtizedben… Ennek a közösségnek sikerült kiszabadítania az 1919-esek történetét az aktuálpolitika és az ideológia fogságából, ezzel pedig egy igazán méltó emléket állított a hős elődöknek”.
Utána Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke arra is emlékeztetett, hogy 15 évvel ezelőtt hogyan állították helyre a túlparti vasúti híd déli hídfőjénél levő emlékművet, s vitték be a köztudatba a komáromi áttörés történetét: „Számadó Emese (a dél-komáromi Klapka György múzeum régész-történész-igazgatója) és Mácza Mihály (a Duna Menti Múzeum nyugalmazott történésze) tudományos tevékenységének hála, nagy pontossággal megtörtént a nap eseményeinek feltárása”. Majd e kezdeményezés két évvel később az észak-komáromi síremlék-felújítással folytatódott, amit csoportjuk az itteni Egy Jobb Komáromért PT-vel közösen végzett.
„Talán az egész Kárpát-medencében ez az egyetlen olyan megemlékezés, mely az eredeti helyszínen, két részletben, két időpontban, két országban, de egy városban kerül megrendezésre 13 éve. Különleges város a miénk…” – fogalmazott. Arra is kitért, hogy 2019-ben az Endresz Csoport és az EJK PT kezdeményezésére Dél-Komárom Önkormányzata – a Magyar Országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak jelenlétében Komáromot az Összetartozás Városává nyilvánította. Később pedig 16 helyi polgári társulás összefogásával, a Kárpátia Sport PT és a Felvidéki Értékőrzők koordinálása után, Észak-Komárom Önkormányzata ellenszavazat nélkül szintén kinyilvánította egyetértését, hogy Komárom legyen az Összetartozás Városa. Ha pedig ugyanez majd parlamenti szinten is megtörténik, akkor a hajdani áldozatok nem voltak hiába…
A koszorúzással egybekötött észak-komáromi megemlékezésen Kiss Róbert kanonokkal, a Nagyszombati Főegyházmegye püspöki helynökével együtt imádkoztunk az áldozatok lelki üdvéért, Maczkó Fanni, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola tanulója tolmácsolásában meghallgattuk Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, Borbély Károly gitáros énekes előadásában pedig több eseményhez méltó dalt, s közösen elénekeltük a Himnuszt.
A délutáni dél-komáromi rendezvényen Számadó Emese történelmi áttekintését, Czita János ottani alpolgármester beszédét hallgathatták meg a jelenlevők. Az Őrzők együttes, valamint a Magyar Hatodosok Kulturális és Hagyományőrző Együttes jóvoltából pedig a Valahol aláírtak valamit című irodalmi-zenés összeállítás is elhangzott.
Minderről majd a Magyar 7 hetilap jövő heti számában is olvashatnak.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
