Zoran Milanovics horvát államfő szerint a nyugati szankciók sokat ártottak Horvátországnak, és nem hatékonyak Oroszországgal szemben.
Az EU és NATO-tagállamok által bevezetett szankciókhoz ugyan Horvátország is csatlakozott, ám annak elnöke kevésbé ért egyet a büntetőintézkedésekkel (és főleg azok következményeivel), mint az Andrej Plenkovics vezette horvát kormány.
“A nyugat válasza olyan semmilyen. Vannak szankcióink, amelyek nem működnek, nem ártanak Oroszországnak, ha ez lenne a cél… és ami történt, nekünk annál inkább ártott”
fogalmazott.
Milanovics már a kezdetektől élesen bírálta a Nyugat Ukrajna-politikáját. A háború kitörése előtt arról beszélt, hogy a horvát katonák biztosan nem vesznek részt egy Oroszország elleni háborúban, és hogy Ukrajnának nincs helye a NATO-ban. Plenkovics kormányfő sietve próbált korrigálni, hangsúlyozva, hogy Milanovics kijelentései nem a hivatalos horvát álláspontot tükrözik.
Nem sokkal később Milanovics felkerült az ukrán kormányzat által látványosan megtűrt Mirotvorec nevű radikális oldal Ukrajna ellenségeit felsoroló listájára.
Nem csak Milanovics kételkedik a szankciók hatékonyságában. Nemrég maga a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is enyhítette az orosz gazdasági visszaesés várható mértékét (-8 százalékról -6 százalékra). Az orosz jegybank előrejelzése ennél is optimistább: -5 százalékos eséssel számolna.
Ugyanakkor a horvát jegybank szerint Horvátország GDP-bővülése idén ugyan még 5,5 százalékos lesz (ehhez tegyük hozzá, hogy közvetlen COVID-utáni időszakról van szó, tehát mélyvölgyből erősödik) , de jövőre várhatóan kemény mínuszok jönnek: -2,5 százalékos lassulásról szólnak a prognózisok.
Körkép.sk, Intellinews.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
