Új német fegyver segítheti az ukránokat a távolabbi célok ellen intézett támadásokban, a német Taurus levegő-föld cirkálórakéta.
Azt, hogy mennyi fegyver érkezett Ukrajnába az orosz-ukrán háború 2022. február 24-ei kezdete óta, már az Ukraine Weapons Tracker sem tudja, a fegyverszámláló X-csatornak ugyanis tavaly októberben befejezte tevékenységét. Szerencsére más, nyílt forrásokra támaszkodó adatbankok még maradtak. Egy biztos, a háború kezdete óta nagy az igény a nagy hatótávolságú fegyverek, tüzérségi lőszerek, de főként rakéták iránt.
A múlt héten Jens Stoltenberg, távozóban levő NATO-főtitkár a 2023-as évet értékelve úgy fogalmazott:
Ukrajnának országnak azonnali további támogatásra van szüksége. A szövetségeseknek most kell teljesíteniük fegyver- és lőszerszállításra vonatkozó vállalásukat, ugyanis a harctéren minden nap számít.”
„Politikai akarat kérdése a döntések meghozatala” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a befeketés a védelmi iparba nagyobb biztonságot jelent a szövetségeseknek, több ellátást Ukrajna számára, és több magasan képzett munkahelyet Európában és Észak-Amerikában.
Szavai szerint történelmi hiba lenne megengedni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzedelmeskedjen.
Ukrajna régóta kilincsel nagy hatótávolságú fegyverekért, Nagy-Britanniától és Franciaországtól már kapott ilyeneket, ám nagy szüksége lenne német Taurus rakétákra is. Olaf Scholz német kancellár azonban egyelőre tartózkodó a kérelem irányában. A Taurust vadászgépekről indítják. A német eszköz a hasonló kategóriájú angol Storm Shadow vagy a francia SCALP rakétákhoz képest hatékonyabb a megerősített biztonságú célpontok, bunkerek ellen. A rakétát Németország mellett Spanyolország és Dél-Korai tartja hadrendben.
Kijev tavaly májusban kérte Németországot, amely azonban a napokban elutasította a kérést. A Taurus egyébként nem olcsó mulatság, darabja 1,1-1,5 millió euróba kerül. A Royal United Services Institute think tank szerint Oroszország havi 100 levegő-föld rakétát gyárt. Az oroszok 500 ilyen rakétát lőttek ki egy hónap alatt. Ez több, mint amennyi ugyanilyen rakétát az ukránok a háború teljes ideje alatt kilőttek.
A rakéták mellett a háború kezdete óta a drónok is nagy szerepet kapnak, mindkét fél részéről. Korábbi cikkeinkben írtunk róla, hogy Ukrajna kapott és vásárolt is drónokat, Csehországban közadakozásból vettek drónokat, Oroszország pedig Irántól vásárolt kamikaze drónokat. A háborúban megfigyelésre és tűzvezetésre nagyon jól használhatók a civil drónok, illetve, kis sufnitunninggal ezekről akár kézigránátot is le lehet dobni, ami kellemetlen meglepetést okozhat a gyalogságnak.
Az Egyesült Államok különösen erősen használt nagy drónokat, mint például a Reaper Afganisztánban, mind felderítésre, mind célzott gyilkosságokra. Oroszország nagy drónokat használt felderítésre Szíriában, amikor erői az ottani Aszad-kormányt támogatták – jegyzi meg a The Conversation témát taglaló cikke.
Ami más az ukrajnai háborúban, az a használt drónok nagy száma és hatótávolsága. Még mindig használnak nagyméretű drónokat, illetve kisebb, „öngyilkos” drónokat is, az ellenséges területen levő célpontok ellen. A lap megjegyzi, a háború elején az ukrán félnek volt előnye a drón-hadviselésben – ez az előny mára vitathatatlanul átszállt Oroszországra. Oroszország hatalmas mennyiségű drónt tudott gyártani és importálni, és hatékony helyi ellenintézkedéseket dolgozott ki az ukrán drónok ellen.
Jó példa erre a Szergej Kotov nagy járőrhajó esete, amelyet tengeri drónokkal süllyesztettek el. A modern hadviselés jegyében a hadihajókon már jóval kevesebb az űrhadviselés korában ásatagnak mondható géppuska és gépágyú, de lehet, hogy ezeket újra előveszik a raktárakból, mert a drónok ellen is hatékonyak lehetnek. Sőt, a XIX. századból származó torpedóháló is visszatérhet, melynek célja, hogy megakadályozza a horgonyzó hajók elleni vízi dróntámadást.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka március 18-án ismét a drónok hadszíntéren történő alkalmazását emelte ki, mondván, hogy ezek egyre fontosabbak az orosz erők elleni harcban.
Olekszandr Szirszkij vezérezredes a Telegramon azt írta: az ukrán csapatokat a leghatékonyabb és legmodernebb fegyverekkel kell felszerelni. Kiemelte továbbá az elektronikus hadviselés, a drónok és az automatizált ellenőrző rendszerek kezelőinek képzését.
„A pilóta nélküli rendszerek előkelő helyet foglalnak el itt. Ezért a pilóta nélküli rendszerek használatának fejlesztése a prioritásom” – mondta.
Ukrajna azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az innovatív technológiák bevezetését, és biztosítsa „a katonai vezetés egyes szerveinek alkalmazkodóképességét” e védelem tekintetében
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
