Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.
Az idei tavasz nem csak, mint szokta, a kitűrt póló szabadságát hozta meg, és a tornacipős illegést az egek alatt. A közmédia a magyar jazz rádiójával lepte meg a közönséget. A Szakcsi Rádió e sorok írásakor még kísérleti jelleggel – de már 24 órában – sugároz. Online létmódja nem újdonság a harmadik évezred kulturális-technológiai valóságában; idővel persze akár frekvencia is társulhat a működéshez.
A műsorkínálatot aránylag könnyen befogadható, gyakran vokális válfajok határozzák meg; a kísérletezőbb jazz térnyerése alighanem később várható, amint a szakmai beszélgetések és egyéb tematikus műsorok kiépüléséhez is távlatok szükségesek. A honlapon található cikkek, videók is nyilván megszaporodnak majd.
Az énekes Harcsa Veronika tökéletes csatornahang: beszédtónusának friss kedvessége elbizonytalanít, hogy hangszálak műve-e, vagy pedig fények álma az emberi szó. E mellékesnek tetsző körülmény is betölthet lényegi szerepet: hátha ez az éteri jelenlét nyer meg valakit, hogy tartósan elidőzzék a hangzó szabadság szubkultúrájában. Mely olyan opusokkal csábít maradásra, mint például (a mai műsorrendre pillantok) Oláh Kálmán vagy Charles Mingus koncertfelvételei.
Lelkek kommunikációjára tisztul a testi ember, üdvözölte Kosztolányi (ha nem is pontosan e szavakkal) az első rádióadásokat. Fogalmazott affélén is, az adók zsivajába feledkezvén: beszéljetek csak, barátaim, utána úgyis sokáig hallgatni fogtok. A rádióhallgatás avíttas időtöltés is lehetne a képek korában. De ha kezdetben volt a Szó, akkor a hang, a beszéd és a zene a mindenkori új kezdet ígéretével ékes.
A rádió próbaadást követően, április 30-án, a jazz világnapján indult el. A Szakcsi Rádiónak köszönhetően immár minden nap a jazz napja.
Fotó: Szakcsi Rádió
Maygar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. május 5-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
