A magyar katolikus egyház május 30-án emlékezik meg a Szent Jobb megtalálásáról, illetve Szent István király ereklyéinek átviteléről. A Szent Jobb, magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István, első magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze.
Szent István király kézereklyéjének története a 11. századra nyúlik vissza. Istvánt 1038-ban Fehérvárott helyezték végső nyugalomra, ám a halálát követő trónviszályok miatt a káptalan – félve a holttest megszentségtelenítésétől – a Nagyboldogasszony-bazilika közepén álló márványszarkofágból áthelyeztette a bazilika alatti sírkamrába. Hartvik püspök legendája szerint ekkor választották le a mumifikálódott jobb kezet, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őre, Merkur őrkanonok azonban – ahogy később, felelősségre vonásakor állította – egy angyal megbízására „eltulajdonította”, majd a birtokán elrejtette az ereklyét. Arra hivatkozott, hogy a zavaros időkben biztonságos helyen akarta őrizni.
I. László király (1077–1095) István szentté avatásakor, 1083-ban szerzett tudomást az ereklye őrzési helyéről, s május 30-án ellátogatott Merkur bihari birtokára. Elfogadva az őrkanonok mentegetőző legendáját megbocsátott neki, majd itt alapította meg a kézereklye őrzésére a szentjobbi apátságot (ma Sâniob, Románia).
A Szent Jobb megtalálásának napját már a 13. századi naptárak is említették.
A Szent Jobb évszázadokon keresztül zarándoklatok kiemelt célpontja volt.
A török hódoltság idején a Szent Jobbot Székesfehérvárott rejtették el, majd Szent István koponyaereklyéjével együtt 1590 körül Horvátországba, a raguzai (ma Dubrovnik) domonkos kolostorba került. 1684-ben elsőként I. Lipót (1657–1705) tett kísérletet visszaszerzésükre, de a törökkel folytatott háborúk miatt, majd halálával mindez feledésbe merült. Végül Mária Terézia (1740–1780) hosszas diplomáciai tárgyalások után, 1771. június 21-én Budára, a királyi vár kápolnájába vitette a Szent Jobbot, míg a koponyaereklye egy része előbb Pozsonyba, majd 1778. április 2-án Székesfehérvárra került. Ma, a budapesti Szent István-bazilika ad otthont a Szent Jobbnak.
Az ereklye tisztelete a magyar történelemben folyamatos, mely napjainkban leginkább a Szent István-napi körmenetben nyilvánul meg. 1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Az egyik legfontosabb budapesti esemény a Szent Jobb-körmenet, mely hagyományosan a bazilika elől indul, elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztény hívők és vallásukat nem gyakorlók ezrei zarándokolnak.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás: Magyar Kurír, Wikipédia
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
