Életünk egyharmadát alvással töltjük, mégis számos kérdés van az alvással és fáradtsággal kapcsolatban, amit nem tudunk megválaszolni – ezek közül listázunk és magyarázunk meg párat.
A fáradtság, stressz vagy túl sok alkohol hatására szimpatikus idegrendszerünk túlhajtott állapotba kerül, emiatt alakul ki a myokymia, azaz a tikkelő szem, ami amúgy teljességgel ártalmatlan – írja a Házipatika.com.
A szem bevörösödése mögött más ok áll: a fáradtság hatására agyunk elfelejt szólni, hogy pislogjunk gyakrabban, emiatt kevesebb folyadék halad át a könnycsatornákon a szemgolyók felé, a kiszáradás hatására a szemünkben található apró véredények begyulladnak, kitágulnak – szemünk pedig bevörösödik. Ráadásul ilyenkor viszketni is kezd, és ha megdörzsöljük, csak rontunk a helyzeten. Ilyenkor pihentessük szemünket pár percig.
A szem alatt látható sötét karikákat a bőrünk alatt futó véredényeknek, valamint a szervezet dehidratáltságának köszönhetjük. A kiszáradás miatt a dermisz ugyanis veszít nedvességtartalmából, és az erek jobban kilátszanak a bőr alól. Ez a jelenség az esti órákban értelemszerűen erősebben tapasztalható, hiszen akkorra már valószínűleg több bögre vízhajtó kávét ittunk, és bőrünk is jóval szárazabb, amiről nagyban tehet a légkondicionálás és a központi fűtés. Ha fáradtak vagyunk, gyakrabban is dörgöljük meg szemünket, ami tovább irritálhatja az alatta húzódó bőrréteget is.
A stressz és a fáradtság, ahogy már említettük, fokozza a szimpatikus idegrendszer működését. Fokozódik az adrenalintermelés, hogy testünk ellensúlyozza a kimerültséget és ezzel fokozza reakciókészségünket és sebességünket. Emiatt azonban véredényeink összeszűkülnek, a bőrfelszín alattiak pedig szinte teljesen lezáródnak, ezért is nézünk ki sápadtabbak. Ezt tovább is ronthatja a dehidratáció: stresszes és fáradt állapotban ugyanis kevésbé figyelünk arra, hogy igyunk – vagy pedig kávét iszunk, ami vízhajtó hatása miatt ronthat a helyzetünkön. Sápadtságot okozhat emellett a vörösvérsejthiány: ezek a vérsejtek szállítják ugyanis az oxigént, hiányuk miatt pedig sokkal sápadtabbak és fáradtak lehetünk.
Bármit is mondtak erről a szüleink, nem volt igazuk. Nem az számít, hogy mikor kezdünk el aludni, hanem az alvással töltött idő hossza és minősége a fontos. Egy nyolcórásalvássorán 4-5 (egyenként 90-110 perces) alváscikluson megyünk keresztül, mindegyik ciklus 3 fázisból áll: ezek a könnyed, a mély és a REM-fázisok. A félreértés abból eredhet, hogy az éjszaka első felében a ciklusokban hosszabb a mélyalvás fázisa – ehhez köthető a sejt növekedése és önjavítása is. Azonban mindhárom fázis végigalvása egyformán fontos, és abból semmilyen egészségügyi problémánk nem származik, ha éjfél után fekszünk le aludni és később kelünk reggel.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
