1743 óta kapucinus szerzetesek töltik be a Pápai Ház szónoka tisztét

1743 óta kapucinus szerzetesek töltik be a Pápai Ház szónoka tisztét

IV. Pál pápa 1555-ben megreformálta a Római Kúriát, s ennek keretében hozta létre a Pápai Ház szónoka címet. Később, 1743-ban XIV. Benedek pápa Inclitum fratrum bullájával rögzítette, hogy a Pápai Ház szónoka megbízatását a kapucinus rendre bízza, mely rendelkezés a mai napig érvényes. A kilencvenéves Raniero Cantalamessa kapucinus bíboros 44 éve tölti be ezt a hivatalt.

A Pápai Ház szónoka – régi nevén Concionator Domus Pontificalis, vagyis apostoli prédikátor – az a hitszónok, akit a mindenkori pápa maga választ ki, hogy meghatározott napokon, a hagyomány szerint advent és nagyböjt péntekjein egy-egy hosszabb lélegzetű és teológiailag megalapozott prédikációt tartson a Szentatya, valamint a Római Kúria bíborosai, püspökei, prelátusai, továbbá a szerzetesrendek legfőbb elöljárói, illetve a Pápai Kápolna tagjai számára. Szent II. János Pál pápa rendelete értelmében 1995 adventjétől kezdve a Vatikánban dolgozó néhány szerzetesnővér és világi női alkalmazott is jelen van a pápai szónok prédikációin.

A Pápai Ház szónoka hivatalának eredete IV. Pál pápa koráig nyúlik vissza, aki 1555-ben megreformálta a Római Kúriát, és ennek jegyében hozta létre a Pápai Ház szónoka címet. Az apostoli prédikátor cím már korábban is létezett; azokat a szent szónokokat illették e megnevezéssel, akik nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendtek rendkívüli szónoki képességük révén. A cím csak névleges volt, ők valójában nem prédikáltak a pápa jelenlétében.

A IV. Pál pápa alapította Pápai Ház szónoka tisztét rendszerint különféle szerzetesrendek jelentős szónokai kapták, köztük gyakorta jezsuiták. Fordulatot XIV. Benedek pápa döntése hozott, aki 1743-ban Inclitum fratrum bullájával rögzítette, hogy a Pápai Ház szónoka megbízatását a kapucinus rendre bízza, mely rendelkezés mind a mai napig érvényes, Raniero Cantalamessa is kapucinus szerzetes.

A Pápai Ház szónokának liturgikus szolgálata – néhány kivételes esettől eltekintve – mindig is advent és nagyböjt idejére esett; ezen belül időnként változtak a prédikáció napjai, helyszínei és módjai.

Az utóbbi időkben, a Pápai Ház reformját követően, Szent VI. Pál pápa 1968. március 28-én kelt, Pontificalis Domus motu propriója jegyében a Redemptoris Mater-kápolnában tartották a szónokok prédikációikat advent és nagyböjt péntekein, kivéve nagyböjt első hetét, amikor a pápa lelkigyakorlatokon vesz részt.

A Pápai Ház szónokának különleges szolgálata, hogy a Szentatya által a Szent Péter-bazilikában vezetett nagypénteki liturgia keretében ő prédikál. A covid-világjárvány óta a prédikációk helyszíne – egészségügyi megfontolások alapján – nagyböjt első péntekén is a VI. Pál terem.

Az 1400-as évek Itáliájának legnagyobb hatású szónoka a minorita Szent Bernardin volt. Krisztust hirdette, Krisztus nevében és ő nevével. Tanítása nyomán nagyon sokan tértek meg; szavai mellett Jézus Nevének tiszteletével nyerte meg a szíveket. Az Úr Nevének monogramját, IHS, amely a Jehosuah, „Isten aki szabadít” név rövidítése, arany betűkkel egy kis pajzsra írta, melyet kezében tartva prédikált – ez a pajzs hamarosan a béke és a testvériség jelévé vált, és máig használatos olasz földön a lakóházak, templomok, városházák kapujának megjelölésére.

Hírdetés

Pályája kezdetén Bernardint többször is eretnekséggel vádolták, de az inkvizíció tárgyalásain mindig felmentették. Egy alkalommal a későbbi V. Márton pápa – még megválasztása előtt – jelen volt Bernardin egyik kihallgatásán, és olyan nagy benyomást tett rá a minorita szerzetes tudása, ékesszólása és alázata, hogy később pápaként felkérte, hogy Rómában is prédikáljon. Szent Bernardin nyolcvan egymást követő napon prédikált az Örök Városban. V. Márton pápát annyira lenyűgözték a szürke ruhás, beesett arcú minorita barát prédikációi, hogy a Pápai Ház prédikátorává nevezte ki. Ám Szent Bernardin a felkérést alázattal, tisztelettel, de visszautasította, mint ahogy háromszor nem fogadta el a püspöki kinevezést sem.

*

A kilencvenéves Raniero Cantalamessa kapucinus bíboros 44 éve tölti be ezt a hivatalt.

Raniero Cantalamessa Olaszország Marche tartományának Colli del Tronto községében született 1934. július 22-én. 1958-ban szentelték pappá. Teológiai tanulmányait a svájci Fribourgban végezte, majd a milánói Katolikus Egyetemen végzett bölcsész doktorként, ahol ezután tanítani is kezdett a patrológia és a vallásbölcselet területén. 1975 és 1981 között a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja volt; és tizenkét éven át vett részt abban a katolikus bizottságban, mely a pünkösdi keresztény gyülekezetekkel folytatott párbeszédet. Egyetemi oktatói tevékenyégét 1979-ben fejezte be, hogy minden idejét az Ige szolgálatának szentelje. Szent II. János Pál pápa 1980-ban nevezte ki a Pápai Ház szónokává – e tisztségben 2005-ben XVI. Benedek pápa, majd 2013-ban Ferenc pápa is megerősítette.

Raniero Cantalamessa nagyon termékeny író, prédikációs könyveit, teológiai írásait, elmélkedéseit több mint húsz nyelvre, köztük sokat magyarra is lefordították, gondolati mélységének, valamint lelkiségének köszönhetően milliók olvassák szerte a világon. 1994-től 2009-ig az olasz TV1-en (Rai Uno) 15 éven át minden szombaton este ő volt a házigazdája a vasárnapi evangéliumról szóló, A remény okai című népszerű műsornak.

Cantalamessa atya – nevének jelentése „misét éneklő” – 2009 óta a Rómától 90 kilométerre fekvő Cittaducale város mellett az Irgalmas Szeretetről nevezett remeteségben él; egyúttal az ottani szerzetesnővér közösség lelkivezetője.

2020. november 28-án Ferenc pápa – megbecsülése jeléül – bíborossá nevezte ki.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »