Egy ütés ide, egy ütés oda…

Milyen vasúti fejlesztések várhatók Vas megyében? Hajlandóak- e végre valódi segítséget nyújtani az adósságcsapdába került családoknak? Mikor kezdi el végre a kormány a Trianon 100. évfordulójára való felkészülést? Romokban a nyelvoktatás? Bővül a lombikprogram támogatás? Nincs 50 millió forint ott a haldokló betegek támogatására? Miért nem támogatja a kormány azokat, akik életeket mentenek? Miért nem készít fel a magyar oktatási rendszer a XXI. század környezeti válságára és annak következményeire?

Bőséggel sorakoztak az egyszerű „mezítlábasnak” becézett kérdések.A mentelmi jog birtokában hangzatos üzenetek váltották egymást. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek, minden párt tapssal köszöntve győztesként ünnepelte szószólóját. – Szolidan tallózunk közöttük.

Milyen vasúti fejlesztések várhatók Vas megyében?

ÁGH PÉTER, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Vas megye közúti hídjairól a közelmúltban intéztem szóbeli kérdést, akkor kiderült, hogy az M86-os elkészülte után a kormány dolgozik például a Szombathely-Kőszeg közötti közúti fejlesztés előkészítésén. Most arról érdeklődnék, hogy a jövőben Vas megyében milyen vasúti fejlesztések várhatók. Ebben a témában is azt láthatjuk, hogy a polgári kormányzás megkezdése óta komoly eredményeket tudtunk elérni, aminek következtében rövidült a Szombathely-Budapest közötti menetidő, de több állomás is részben vagy egészben meg tudott szépülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnénk. Van még feladatunk, ez pedig minden érintettet, köztük a magyar államot, a Magyar Államvasutakat és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút társaságot is arra sarkallja, hogy ezek megvalósítása érdekében lépjünk fel.

– A vasút fejlesztése mindig az emberek közlekedési lehetőségeinek könnyítését és komfortosabbá tételét jelenti, szolgáljuk ezzel többek között a munkába és oktatási intézménybe járókat, a rokonaikhoz utazókat és a turistákat. Hálás lennék, ha ezen belül a Kőszegtől Sárváron át Celldömölk térségéig tartó választókerületemről is hallhatnék részleteket. Tisztelettel kérdezem tehát:

– Vas megyében a jövőben milyen vasúti fejlesztések várhatóak, és ezek mely településeket fogják érinteni?

– Vas megyében a jövőben milyen vasúti fejlesztések várhatóak, és ezek mely településeket fogják érinteni?

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Számtalanszor bebizonyosodott, hogy a jelenlegi kormány vasútbarát, a vasutat soha nem vállalati, hanem mindig fontos társadalompolitikai tényezőként kezeltük. Vas megyét az utóbbi években számos vasúti fejlesztés érintette: villamosítottuk az 54 kilométer hosszúságú Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalat, a Hegyeshalom-Porpác szakasz villamosítását érintő fejlesztéseket 2015-ben befejeztük, a Szombathely-Zalaszentiván villamosított vonalat pedig 2016-ban adtuk át. A GYSEV vasúthálózatán a tavalyi évben központi forgalomirányító rendszer épült ki, amelynek köszönhetően a szolgáltató 35 állomás forgalmát irányíthatja a szombathelyi központból.

– Az integrált közlekedésfejlesztési operatív program keretében 2,4 milliárd forint támogatás jut a Szombathely-Kőszeg vasútvonal pályarekonstrukciójára s a forgalmi kitérők építésére. A központi költségvetés ehhez kapcsolódóan további 1 milliárd forint támogatást ad a Kőszeg város környéki közösségi közlekedés fejlesztésére. Folyamatban van a GYSEV részére 10 db, egyenként 208 ülőhelyes korszerű villamos vonat beszerzése 21,7 milliárd forintnyi uniós támogatásból, az első Flirt 3-as szerelvény a napokban érkezett meg Szombathelyre.

– A GYSEV idén 9 darab több áramnemű villamos mozdonyt szerzett be ‑ ez az, amivel nem kell Magyarország-Ausztria között váltani ‑ az Európai Beruházási Bank állami garanciával megtámogatott hiteléből. A GYSEV idén a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vonalon ETCS-2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítését tervezi 10 milliárd forintból, valamint kérdésére válaszolva: 2020 végéig valamennyi nemzetközi vasútvonalon, köztük a Celldömölk-Sárvár-Szombathely, a Hegyeshalom-Szombathely-Zalaszentiván szakaszok mentén is korszerű vasúti kommunikációs rendszert építünk ki. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hajlandóak‑e végre valódi segítséget nyújtani az adósságcsapdába került családoknak?

HORVÁTH IMRE, (MSZP): – Államtitkár Úr! Önök nemcsak hogy cserben hagyták, hanem árokba is lökték a devizahiteles családokat! A 180 forintos végtörlesztés csak a tehetősebbeknek jelentett segítséget, az árfolyamgát csak lélegzetvételnyi időt adott. Ezzel szemben a forint tudatos gyengítése és a forintosítás pedig a végső csapást jelentette a sok devizahitelesnek.

– Lenne persze jogállami, illetve gazdaságilag racionális megoldás is, amit mi annak idején javasoltunk. 2010-ben komplett törvényjavaslatot terjesztettünk elő a magáncsőd intézményére, amit önök még meg sem tárgyaltak. Ehelyett a KDNP törvényjavaslatát fogadták el, ami biztos menekülési út helyett csak évekig tartó nyomort ígér az adósságcsapdában lévőknek! Ennek fényében aligha meglepő, hogy augusztus közepéig több tízezer adósból mindössze 980-an kezdeményezték a magáncsődeljárást, de még e kevés kezdeményezésnek is csupán a töredéke jutott el odáig, hogy meginduljon az adósságrendezés folyamata.

– Államtitkár Úr! Az ingatlanfedezettel biztosított jelzálogkölcsönök esetében az úgynevezett elsétálás jogának biztosítása jelenthetne megoldást, azaz annak a lehetősége, hogy az adós az ingatlanértékesítést követően mentesüljön a további tartozás alól. Ennek bevezetését még a végrehajtói kar elnöke is támogathatónak tartja. A kérdés csak az:

– Hajlandó‑e végre a  kormány valódi segítséget nyújtani az adósságcsapdába került családoknak?

– Hajlandó‑e megalkotni egy valóban működő magáncsődtörvényt, és megadni az elsétálás jogát?

– Hajlandó‑e megalkotni egy valóban működő magáncsődtörvényt, és megadni az elsétálás jogát?

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Mindig kicsit meglepődöm, amikor szocialista padsorokból a devizaválság kapcsán kérdést kap a kormányzat… (Moraj az MSZP soraiban. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból: Válaszolj a kérdésre!) hiszen 2008-ban kezdődött ennek a problémának a válsághelyzete, amire önök dermedten reagáltak másfél évig. A saját maguk által előterjesztett törvényjavaslatot sem fogadták el a Bajnai-kormány alatt, mivel alkalmatlannak tartották a válság kezelésére! Ezek után feltenni kérdéseket… (Gőgös Zoltán: Nem mi tesszük fel, hanem egymillió állampolgár, egymillió!)ez olyan, mint amikor a gyújtogató a tűzoltókat vonja felelősségre, hogy éppen milyen formában oltják a tüzet!

– Képviselő Úr! Önök családok százezreit sodorták bele ebbe a devizahitel-csapdába azzal, amikor megszüntették… (Gőgös Zoltán: Kósa Lajos! Szijjártó Péter!) a lakástámogatási rendszert, amit az első Orbán-kormány bevezetett. (Bangóné Borbély Ildikó: Mikor ment az euró 300 forint alá? ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Nem segítették a jelenlegi kormányzat devizaadósokat segítő intézkedéseit sem, nem szavazták meg a jelzálogalapú devizahitelek betiltását, a kamatemelés korlátozását… (Bangóné Borbély Ildikó: Mikor volt utoljára 300 alatt?)… az árfolyamgátat és a végtörlesztést sem! A forintosításról szóló törvényt sem támogatták, holott ezt akár 2008-ban az önök által kinevezett jegybankelnök is javasolhatta volna, és az akkori jegybank is segíthette volna.

– Képviselő Úr! Gyakorlatilag csupa olyan kérdést tesznek fel, amelyeket önök maguk megoldhattak volna. Mi megoldottuk! Önök nem támogatták! És nem követik azt sem, hogy mi történik itt a parlamentben, hiszen tavasszal fogadtuk el azt, hogy csak a becsérték 100 százalékán lehet árverezni az ingatlanokat! (Gőgös Zoltán: Addig örülj, amíg nem a házadnál teszik ezt!) Ezalatt megegyezhetnek a felek, és ha megegyeznek, az egyúttal az elsétálás jogát is jelenti. Nem véletlenül említette a Végrehajtói Kar elnöke, hogy létezik, és valóban ilyesmi működhet. (Bangóné Borbély Ildikó: Értékesítsél már egy házat! ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.)

– Az állapítható meg tehát, hogy önök nem tesznek semmit a magyar családokért, és gyakorlatilag politikai hecckampányt folytatnak a kormányzat ellen… (Bangóné Borbély Ildikó: Az az egymillió ember, aki bajban van, ugye?)… amely mindent megtett! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Mikor kezdi el végre a kormány a Trianon 100. évfordulójára való felkészülést?

SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Az elmúlt hónapokban a Jobbik részéről több alkalommal is felszólaltunk már azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormánynak minél hamarabb meg kellene kezdenie a felkészülést Trianon közelgő 100. évfordulójára. A kormány azonban láthatólag erre nem hajlandó, az idő pedig egyre sürget.

– Románia például gőzerővel készül az 1918-as nagy egyesülés centenáriumának jövő decemberi ünneplésére. 2016-ban már megemlékeztek az első erdélyi betörésük 100. évfordulójáról. Tavaly visszakerült a bukaresti diadalívre a magyar főváros neve. A Tarom román légitársaság pedig legújabb repülőgépét „Nagy Egyesülés” névre keresztelte. A román tudományos akadémia még júliusban közzétette centenáriumi programját, Bukarestben, Aradon és Gyulafehérváron monumentális emlékművek épülnek. Júniusban parlamenti bizottság alakult, a művelődési minisztériumon belül pedig külön centenáriumi főosztály működik. Elképesztő ünneplésre és a nacionalista indulatok felszítására kell tehát készülni a külhoni magyar közösségeknek, különösen Erdély magyarjainak.

– Nem véletlen, hogy a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén többen is sürgették a kormányt, és nemcsak Erdélyből, hogy tegyen lépéseket. Farkas Gergely képviselőtársammal februárban benyújtottunk egy javaslatot 2020 Trianon-emlékévvé nyilvánításáról és az arra való felkészülésről. A Fidesz azonban ezt lesöpörte, arra hivatkozva, hogy hamarosan majd valamilyen más, saját előterjesztést fognak készíteni, bár Lázár János elismerte, hogy egyébként csak pártpolitikai okai voltak ennek a leszavazásnak. Csakhogy ennek érdekében azóta sem, fél év elteltével sem történt semmi! Ezért most ismét beterjesztettük képviselőtársammal az emlékévvé nyilvánításról szóló javaslatunkat, remélve, hogy ezúttal már elnyeri a támogatásukat. Természetesen nyitottak vagyunk bármilyen módosító javaslatra, és szívesen várjuk más pártokból is képviselőtársaim csatlakozását. Mindezekkel kapcsolatban tehát két kérdésem lenne, államtitkár úrhoz:.

– Támogatja‑e a magát nemzetinek nevező kormány 2020 Trianon-emlékévvé nyilvánítását? Illetve hogyan kívánnak önök felkészülni, vagy miért nem készültek fel eddig?

– Miért nem kezdték el a felkészülést itthon, illetve a nemzetközi porondon egyaránt a környező államok, különösen Románia Trianonnal kapcsolatos külföldi propagandájára, belföldi megünneplésére, ami által egyébként a külhoni magyarság idegennek, másodrendűnek érezheti magát szülőföldjén?

– Miért nem kezdték el a felkészülést itthon, illetve a nemzetközi porondon egyaránt a környező államok, különösen Románia Trianonnal kapcsolatos külföldi propagandájára, belföldi megünneplésére, ami által egyébként a külhoni magyarság idegennek, másodrendűnek érezheti magát szülőföldjén?

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! Trianon kapcsán is hideget-meleget egyaránt hallhattunk a Jobbiktól. Néha ilyen felszólalásokat, néha pedig Gyurcsánnyal versenyeznek, például akkor, amikor a szolnoki elnökük azt írja saját közösségi oldalán az erdélyi magyarokról, hogy a nagyobbik részük megvehető egy maradék üveggyönggyel! Majd arra jutott az okfejtésében a Jobbik helyi vezetője, hogy nem érdemelték meg a kettős állampolgárságot, végül még egyéb, föl sem olvasom, hogy milyen dehonesztáló megjegyzéseket tett a határon túli magyarokra. (Apáti István: Megszavaztuk!) Úgyhogy ebből is látszódik, hogy pénzért és hatalomért Jobbik sok mindenre és sok mindennek az ellenkezőjére is képes. (Apáti István: Lapozzál! Lapozzál!)

– A Fidesz-KDNP számára… (Apáti Istvánhoz: Látom, ez fáj a képviselő úrnak.)  A bekiabálásairól elég sokat hallhattunk az elmúlt napokban, úgyhogy szerintem jobb lenne kicsit nagyobb alázattal közelíteni a kérdéshez! (Szávay István közbeszól. ‑ Apáti István: Majd azt én eldöntöm!) Büszkén vállalja ezek szerint az elmúlt napokban mondott állításait, képviselő úr. Ez is fontos megerősítés volt! (Apáti István közbeszól.)

– Képviselő Úr! A kettős állampolgárság a Fidesz-KDNP-kormány számára az egyik fontos és első lépése volt. Itt a parlamentben szavaztunk róla. Volt, aki itt volt, volt, aki inkább a büfében adott egy interjút… (Szávay István: Hazudsz! Megint hazudsz!)… amikor lehetett a határon túli magyarok számára fontos kérdésben dönteni! Emellett akár a Határtalanul!-programot is említhetném, ami a nemzeti összetartozásnak egy fontos programja, eddig közel 200 ezer magyar diák tudott így egy határon túli magyar közösséget felkeresni.

– Képviselő Úr! Az első világháborúra való megemlékezéssorozat Magyarországon 2014-ben elkezdődött. Összességében 681 pályázatot támogatott az emlékbizottság, ez túl van azon a 150 millió forintos tételen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia fordít a trianoni felkészülésre, annak a tudományos megalapozására. Ebből a 681 pályázatból tudtunk támogatni kulturális rendezvényeket, könyvkiadást, filmforgatókönyvet, és nemcsak a határon innen újítjuk fel az összes első világháborús emlékművet, hanem 83 határon túli első világháborús emlékművet is igyekszünk méltó állapotba hozni, és a következő években ‑ vagy inkább azt mondom, hogy a következő hónapokban ‑ felújítani, hogy határon túl is a magyar hősök emlékét hirdessék! (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Szávay István: A feltett két kérdésemhez köze nincs!)

Romokban a nyelvoktatás?

SALLAI R. BENEDEK, (LMP): – Államtitkár Úr! Még van hátra vagy 5-6 hónapjuk, ameddig irányíthatják az országot. Nem késő elkezdeni valami jót is tenni, és a nyelvoktatás pont egy olyan dolog, amiben nagyon sürgős cselekedetekre lenne szükség szerte az országban, hiszen a Magyarországról való kivándorlás egyik megakadályozásának eszközeként, úgy látszik, egyre inkább a kormány csak azt látja jónak, hogy ne legyen nyelvoktatás Magyarországon!

– Ez a tragikus állapot! Ugye, nagyon-nagyon rossz nemzetközi összehasonlításban, és ezt már minden statisztika bemutatja. A közoktatás ezer sebből vérzik! Ennek egyik eleme, hogy semennyire sem kezeli prioritásként a nyelvoktatást! Tavalyi adatok szerint az általános iskolákban a nyolcadikosoknak alig fele érte el a nyelvtudásban a tantervben megjelölt szintet. Az általános után a középiskolában ezért gyakorlatilag újra kell kezdeni a nyelvoktatást, és szakértők szerint 1000-1200 tanórával nem lehet eljutni a legalább középfokú nyelvvizsgáig.

– Teljes reformra lenne szükség a nyelvoktatás rendszerében, mert bár egy magyar diák nem kap kevesebb nyelvórát, mint nyugat-európai társai, ennek ellenére mégis jelentősen elmarad a nyelvtudás szintje. 2017 elején az ombudsman is jelezte, hogy a borzasztó nyelvoktatás helyzete ellenére a kormány minden előkészítés nélkül írta elő felsőoktatásba való bekerülésként és feltételként a középfokú nyelvvizsgát 2020-tól. Csakhogy gyakorlatilag ez lehetetlen, hiszen ezek kizárják azokat a családokat a középfokú tanulmányok után az egyetemről, a főiskolákról ‑ vagyis bocsánat, most már csak az egyetemről ‑, akik nem tudnak külön nyelvórákhoz jutni, akik nem tudják megfizetni a kiegészítő nyelvórákat! Ráadásul a kormány bevezetett diplomamentő programja is a hibás megvalósulás miatt nagyon sokaknak nem tud segíteni, és máig nem tudjuk, hogy a program lezárását követően mit akarnak ezen a területen megvalósítani. Államtitkár úr, ezért kérdezem:

Van‑e valami elképzelésük a hátralevő időre, hogy ezen a nagyon kedvezőtlen helyzeten a nyelvtanulás terén változtassanak?

– Van‑e bármilyen irány, amit szükségesnek vélnek?

– Milyen cselekedetet várhatunk a kormánytól a hátralevő időben annak érdekében, hogy ezen a nagyon rossz nemzetközi statisztikán esetleg javítsunk?

– Milyen cselekedetet várhatunk a kormánytól a hátralevő időben annak érdekében, hogy ezen a nagyon rossz nemzetközi statisztikán esetleg javítsunk?

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! Azt majd a választók eldöntik, hogy ennek a kormánynak 5-6 hónapja van‑e hátra, vagy a következő ciklusban is viselheti a kormányzat felelősségét. De hogy ön már csak 5-6 hónapig képviselő, az egyértelmű, hiszen ön azt is mondta, hogy ebben az LMP-ben fölösleges még egy ciklusban politizálni, nem beszélve az ellenzékről. Ön a saját pártjáról kiállított egy bizonyítványt, amikor azt mondta, hogy fölösleges ebben a pártban még egy ciklust lehúzni, mert semmit nem lehet létrehozni!

– Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP szerencsére sok területen tudott előrelépést elérni az elmúlt esztendőkben. Az iskolai nyelvórák száma európai összehasonlításban nem alacsony, sőt a legmagasabbak közé tartozik. Az általános iskolában 504 órán vesznek részt átlagosan a diákok, összességében pedig a középiskolai tanulmányok végére 924, tehát közel ezer nyelvórán vesznek részt a fiatalok. Ugyanakkor a kormány is igyekezett még kedvezőbb helyzetbe hozni a nyelvet tanuló fiatalokat, 2018-tól éppen ezért mindenki számára 35 éves kor alatt ingyenes az első nyelvvizsga letétele. Ezt az összeget 35 ezer forintig a magyar kormány átvállalja, hogy senkinek ne jelentsen gondot a nyelvvizsgára való bejelentkezés, annak a letétele.

– Azért, hogy még több lehetősége legyen a normál tanórákon kívül is adott esetben a fiataloknak a nyelvtanulásra, indítottuk el 3,3 milliárd forintból a „Nyelvtanulással a boldogulásért” nevű programunkat, amelynek az a célja, hogy minél több olyan tanárjelölt, pedagógusjelölt, aki az egyetemi évei alatt tudna ingyenesen nyelvoktatást biztosítani iskolás csoportok számára az iskolai időn kívül, akkor ők, akik a legfiatalabbak, a legjobban értik a fiatalok nyelvét, ők tudjanak velük foglalkozni. Ahogy mondtam, ennek az összege 3,3 milliárd forint.

Bízunk benne, hogy nemcsak a diplomamentő programból, hanem ebből is sikerül a fiataloknak profitálni, és az új Nemzeti alaptantervnek is fontos feladata, hogy még inkább segítse a fiatalok hatékony nyelvtanulását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BENE ILDIKÓ,  (Fidesz): – Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP számára a gyermek az első, de tiszteletben tartjuk a magánéleti döntéseket. Azonban segítenünk kell azokon a párokon is, akik gyermeket szeretnének, de valamilyen egészségügyi probléma meggátolja őket a gyermekvállalásban. Ma Magyarországon körülbelül a szülőképes korú párok 20 százaléka küzd meddőséggel. Álláspontunk szerint a lombikprogram a gyermektelen párok számára óriási segítséget jelenthet, hiszen megadhatja számukra a gyermekvállalás lehetőségét, örömét akkor is, ha meddőségi problémákkal küzdenek. A magyarországi öt ciklus állami támogatása nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít!

– A közelmúltban született egy kormányhatározat, amely fejlesztés eredményeképpen támogattuk a Bethesda Gyermekkórházban és a Budai Irgalmasrendi Kórházban kialakítandó új nőgyógyászati és andrológiai részleg létrehozását, ahol meddőségi problémákkal küzdő pároknak családias környezetben nyújtanak lehetőséget a gyermekvállalásra. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a családok otthonteremtési kedvezményét, a CSOK vissza nem térítendő támogatást meddőségi kezelésekben részt vevő párok is igénybe vehetik, amennyiben a kezelés alapján gyermekük születik. Ha a szülők lombikprogramban vesznek részt és az sikertelennek bizonyul, csak a támogatás összegét kell visszafizetniük, és az állam itt kamatot nem számít fel. Kérdezem tehát: tisztelt államtitkár urat:

– A jövőben milyen további segítségre számíthatnak a gyermekvállalásban azok, akik meddőségi problémákkal küzdenek?

– A jövőben milyen további segítségre számíthatnak a gyermekvállalásban azok, akik meddőségi problémákkal küzdenek?

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Asszony! Három irányból is próbálunk segíteni a meddő pároknak Magyarországon, hiszen ez nagyon nagy probléma, ahogy képviselő asszony is mondta. Egyrészről növeljük azoknak az úgynevezett ciklusoknak a számát, ahány beavatkozást az állam finanszíroz, másrészt növeljük az alkalmazott gyógyszerek állami támogatását, harmadrészről pedig bővítjük a kapacitásokat, azaz több helyszínen több beavatkozás végezhető.

– Képviselő Asszony! Emlékezhetünk arra, amikor még 2007-ben arra törekedett az akkori szocialista kormányzat Horváth Ágnessel az élén, hogy ha Európában kettő beavatkozásból lehetett sikeres, akkor itt Magyarországon sem öt, hanem kettő beavatkozásra van csak szükség, amelyet az állam finanszíroz. Ezzel szemben mi nemcsak hogy öt beavatkozást finanszírozunk, hanem az első gyermeknél ötöt, a második gyermek tervezésénél további négyet, a harmadiknál még további négyet, tehát így további gyermekenként 4-4 ciklust támogatunk. A gyerekekhez mérjük a támogatást és a vállalt gyerekekhez!

– Képviselő Asszony! A gyógyszerek támogatását is növeltük! A közfinanszírozott ellátásban 70-ről 90 százalékra nő az alkalmazott gyógyszerek támogatása, de a nem közfinanszírozottban is 25-ről 55 százalékra, tehát minden pár számára ez előnyt jelent. Ezen túlmenően pedig növeljük a párok számára azoknak a lehetőségeknek a számát, hogy hol tudnak klinikákon, egyetemeken ilyen beavatkozást kérni. Ötmilliárd forintról jelent meg a kormányhatározat! Ötmilliárd forintot biztosított a kormány arra, hogy minél több helyen minél több kapacitás álljon rendelkezésre, tehát akár olyan helyszíneken is, ahol eddig nem volt, vagy ahol eddig volt, ott pedig sokkal több párt tudjanak ellátni, és sokkal több édesanyának, leendő édesanyának tudjanak ilyesfajta kezelést adni.

– Tehát bízunk benne, hogy több helyszínen, több kapacitással, kevesebb önköltséggel és magasabb állami gyógyszertámogatás mellett a korábbiaknál sokkal több ciklust tud az állam támogatni, ezzel segítve a meddő párokat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Nincs 50 millió forint ott a haldokló betegek támogatására, ahol több mint 330 milliárd forintnyi TAO támogatás jut a sportszervezetekhez?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): – Államtitkár Úr! 50 millió forintos támogatást kért a Magyar Hospice Alapítvány Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, de a múlt hét óta tudjuk, hogy csak 40 millió forint támogatást ítéltek oda neki. Miközben a miniszter végre utasította az államtitkárságot, hogy biztosítsanak állami támogatást a Magyar Hospice Alapítványnak, aközben Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár úr arról beszélt, hogy valami gond lehet az alapítvány gazdálkodásával, hiszen elfogyott a pénzük.

– Államtitkár Úr! Önök lépten-nyomon kommunikálják, hogy mi egy erős és büszke ország vagyunk. Egy erős és büszke országban viszont nem fordulhat ilyen elő, hogy végstádiumban lévő rákos betegeket ellátó alapítványnak nem ítélik oda azt az 50 millió forintot!

– Államtitkár Úr! Tudja, Ónodi-Szűcs Zoltán nyilatkozatával nagyon sok baj van. Önök kicsinyesek, bosszúállók és pitiánerek, és ráadásul még embertelenek is! 50 millió forintot kértek rákos betegeknek, és önök 40 millió forintos támogatást ítéltek oda. Pitiánerség, tudja?! Azon a héten, amikor a katolikus Mária Rádiónak 102 millió forint azonnali támogatást adnak oda! Tudja, egy rádió működéséről és halálos beteg emberekről beszélünk!

– Államtitkár Úr! Balog Zoltán egyszer azt mondta: imádkozni kell azért, hogy az egészségügynek jobb legyen a helyzete! Elárulnék önnek egy titkot: az imától nem fog javulni az egészségügy helyzete! Imádkozunk mi éjjel-nappal, hogy önök bukjanak már meg, mert tönkretették az egészségügyet, az oktatást, a gazdaságot, a szociális ellátórendszert, és pitiánerek is, mert még az 50 millió forintból is 10 millió forintot elvesznek!

– Államtitkár úr, hogy gondolják?

– Államtitkár úr, hogy gondolják?

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Asszony! Az ilyen nagyon kritikus helyzetben lévő betegekről szerintem érdemesebb nagyobb tisztelettel vagy empátiával beszélni, mintsem olyan mondatokat mondani, mint amelyeket ön mondott a felszólalása utolsó 20-30 másodpercében. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem a betegekről beszéltem, hanem önökről!)

– Képviselő Asszony! A Fidesz-KDNP igyekezett a lehetőségeihez mérten minél több támogatást nyújtani azoknak a kezeléseknek, amelyek valóban hospice-házakban zajlanak. Ha megnézzük, hogy 2010-ben mekkora volt ez az összeg, azt láthatjuk, hogy 3,5 milliárd forint volt az otthoni hospice-ellátásra és otthoni szakápolásra fordított keret. 3,5 milliárd forint! Három évvel korábban ez még 4 milliárd forint volt, csak a szocialista kormányok levettek ebből 500 millió forintnyi keretet. A Fidesz-KDNP nemcsak azt az 500 millió forintot tette vissza az otthoni hospice-ellátására és az otthoni szakápolási tevékenységre, amelyet a szocialisták elvettek ezektől az emberektől, hanem nyilván még többletforrást is, így ez 3,5 milliárd forintról 5,6 milliárd forintra emelkedett. Bízunk benne, hogy ezek a többletek tudják segíteni az ott dolgozók munkáját. Mindemellett egymilliárd forint pluszt tudtunk biztosítani 2017-ben, tehát az idei évben a tavalyi évhez képest, és ha azt nézzük meg, hogy például az otthoni hospice-ellátás finanszírozási alapdíja hogyan változott, 4056 forintról 4440 forintra, úgyhogy ez egy érezhető emelkedés volt. A hospice-ellátás szorzója ‑ egy alapdíjat hányszoros szorzóval fizetünk ki ‑ 1,7-ről 1,9-re emelkedett, a gyermekhospice-nál pedig 2,7-ről 3-ra emelkedett.

– Képviselő Asszony! Igyekeztünk a kapacitásokat is bővíteni: 126 ággyal nőtt e terület kapacitása 2010 óta. Ez a szervezet, ez az alapítvány pedig, amit ön emleget az elmúlt években már 25 millió forintnyi többlettámogatást kapott a normál finanszírozáson felül.  Tehát azon a finanszírozáson felül, amelyet minden intézmény megkap normatív alapon, amelyből a többiek gazdálkodnak, még 25 millió forint támogatást kapott az elmúlt években, az idei évben pedig további 40 millió forint többlettámogatást kap a normatív finanszírozáson felül. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem támogatja a kormány azokat, akik életeket mentenek?

EGYED ZSOLT, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Bizakodva várom több állatvédő szervezettel és civillel egyetemben azt a napot, amikor megvalósul a XXI. századi körülményeket biztosító állatvédelem hazánkban. A megszokott folyamatban még most is ott járunk, hogy az ellenzék pozitív javaslatait lesöprik az asztalról!

– Nagyon fontos kérdés a civil szervezetek támogatottsága, amelyek jelen pillanatban semmilyen finanszírozásban nem részesülnek. Sok olyan civil szervezet működik az országban, amely akár önállóan, akár együttműködve különböző állami szervezetekkel, olyan feladatokat lát el, amelyek megoldására az ő közreműködésük nélkül nem kerülhetne sor. Ezek a szervezetek legtöbbször saját anyagi forrásaikból merítve mentenek állatokat a nap 24 órájában!  Jogos a kérdés, hogy miért nem kapnak megfelelő támogatást? Sok település mellett úgynevezett gyepmesteri telepek működnek, amelyek gyakorlatilag nem szólnak másról, mint hogy a bekerült jószágokat önkormányzati vagy állami finanszírozással nemes egyszerűséggel elpusztítják! Ezek az intézmények, ha nem is sokat, de kapnak valamennyi pénzt, de a megfelelő működésükhöz ez kevés.

– Másik nagyon fontos és az állatvédelemmel valamilyen szinten összefüggő kérdés a speciális mentőcsoportok kérdése. Gyakorlatilag ugyanabban a helyzetben vannak, mint a civil állatvédő szervezetek, saját forrásból működnek, gyakorlatilag nem nagyon vagy szinte sosem kapnak állami támogatást. A speciális mentőcsoportok az adó 1 százalékából fejlesztik, építik és működtetik saját rendszerüket. Kérdezném államtitkár úrtól:

– Feltételezhető, hogy az érdemi javaslatok megtárgyalása a háttérben zajlik, csak mi nem tudunk róla?

– Esetleg a közeljövőben lát‑e még esélyt arra, hogy az áprilisig tartó kormányzásuk alatt ezt a problémát orvosolják, vagy ez is a Jobbik megoldására váró feladatok közé fog tartozni?

– Esetleg a közeljövőben lát‑e még esélyt arra, hogy az áprilisig tartó kormányzásuk alatt ezt a problémát orvosolják, vagy ez is a Jobbik megoldására váró feladatok közé fog tartozni?

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! Az elmúlt években különböző pályázatokon összességében 3 milliárd forintot kaptak természet- és állatvédő szervezetek. Ez nyilván különböző arányokban oszlik meg a különböző típusú szervezetek között. A speciális mentést végzőknél is 12 pályázat volt sikeres és eredményes, és a 106, állatvédelemmel foglalkozó szervezet pedig csak az idei évben 65 648 270 forintnyi támogatást kapott. Ezek között a támogatások között nyilván van kisebb, van nagyobb, van, aki százezer forintos támogatást kapott, de olyan is van, aki 1,7 millió forintost.

– Fontos, hogy 30 millió forintos forrásból állatmenhelyek korszerűsítésére tudunk pluszforrásokat fordítani. Ez az állatvédelem támogatása nevű új fejezeti kezelésű előirányzatból hívható le. Ennek a keretösszege növekszik jövőre 33 százalékkal, és már 53,2 millió forint lesz. Tehát itt egy folyamatos növekedésről tudunk beszámolni!

– Képviselő Úr! A csipes rendszer bevezetésének is köszönhetően öt év alatt 30 ezerről 20 ezerre csökkent a kóbor kutyák száma! Az pedig még inkább pozitív fejlemény, hogy az ebrendészeti telepekről az új gazdákhoz került állatoknak a százaléka 55 százalékról 80 százalékra emelkedett. Tehát az a munka, amit összehangoltan végeznek, azt hiszem, igencsak figyelemre méltó, igencsak elismerése méltó! Azt pedig a Jobbiktól elvárnánk, hogy amilyen figyelemmel viszonyul az állatvédelem ügyéhez, azért a XX. század történelmének sorsfordító pillanataiban óriási szenvedést megélt emberek iránt is legalább ekkora figyelemmel viseltessenek!  (Moraj, közbeszólások a Jobbik soraiból. Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem készít fel a magyar oktatási rendszer a XXI. század környezeti válságára és annak következményeire?

SALLAI R. BENEDEK, (LMP): – Államtitkár Úr! Ha nem veszi tiszteletlenségnek, nagyon számítok arra, hogy esetleg mond valami biztatót. Bár Magyarország miniszterelnöke liberális hóbortként kezeli a környezetvédelmet, és szemlátomást a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos oktatás-nevelés összeomlott Magyarországon, azért tisztelettel kérdezem, hogy a közoktatásban nem lehetne‑e legalább valamit tenni, ha a tanórán kívüli nevelésben összeomlasztottak minden mást.

– Gyakorlatilag Ferenc pápa enciklikát adott már ki közös otthonunk gondozásáról. A világ több mint 15 ezer vezető tudósa adta közre figyelmeztető jelzéseit, hogy nagyon súlyos szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy az emberiség megmaradjon a bolygón. Ennek ellenére minden ezzel kapcsolatos, preventív szemléletre ösztönző oktatási tárgyat, tananyagot, természettudományi tárgyakat leépített az oktatási kabinet, a kormányzat Magyarországon, és mind a középiskolákban, mind a szakképzésben megszűnt a környezeti neveléssel, a környezetvédelmi ismeretekkel, a természettudományokkal kapcsolatos képzés. Ennek a területnek az összeomlása nagyon-nagyon sok egyéb problémát is okoz vagy okozhat járulékosan, hiszen a környezet ügyéért kiállni kész állampolgárok éppúgy egyre kevesebben vannak, mint ahogy összeomlott a közigazgatásban az önkormányzatoknál az elhivatott szakemberek száma is.

– Államtitkár Úr! Alapvetően a fizika-, a kémia-, a biológiaoktatás színvonalának az emelése, az ezzel kapcsolatos szakmai háttér biztosítása olyan feladat lenne, amely nemcsak a kerettantervekben kellene hogy megjelenjen fontosnak, hanem a mindennapi oktatásban is. Ez sajnos Magyarországon nincs így, és az ezzel kapcsolatos leépülés, ami nemzetközi összehasonlításban ismét mérhető, az Orbán-kormány bűne és felelőssége! Ezért is kérdezem:

– Kíván‑e még valamit tenni hátralévő kis idejében ez a kormány, ameddig kormányoz, hogy az ezzel kapcsolatos tendenciákon esetleg pozitívan változtasson, vagy továbbra is marad a mélyrepülés, amit eddig tapasztaltunk?

– Kíván‑e még valamit tenni hátralévő kis idejében ez a kormány, ameddig kormányoz, hogy az ezzel kapcsolatos tendenciákon esetleg pozitívan változtasson, vagy továbbra is marad a mélyrepülés, amit eddig tapasztaltunk?

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Úr! A mi minősítésünket a választók végzik el, tehát mindenféle fricskák természetesen az ön részéről jöhetnek, de ettől függetlenül a választók fogják elmondani, hogy ki és hogyan kerül be a parlamentbe, ki kormányoz, és ki lesz ellenzékben. Ami pedig a különböző iskolai zöldprogramokat illeti, ezekben nagyon sok innovációt sikerült az elmúlt időszakban megtennünk. Ez nyilván a Nemzeti alaptanterv fontos része, a kerettanterveknek szintén részét jelenti.

– Képviselő Úr! Az iskolai tanórai kereteket is meghaladó új kezdeményezést indítottunk el immáron harmadik éve, ezek az úgynevezett fenntarthatósági témahetek. Pontosan az a lényegük, hogy álljanak fel a diákok a hétköznapi iskolai padokból, mozduljanak ki, és a fenntarthatóságról, a környezetvédelemről sokkal mélyebb ismereteket, tapasztalatokat szerezzenek. Gondoljanak jobban bele, érintse meg őket érzelmileg is ez a kérdés, és sokkal könnyebb, ha nem tankönyvekből kell hogy valami érzelmileg megérintse őket, hanem egy ilyen témahét során. Ebben számtalan tematikus óratervünk van, mintaprojektek vannak, amelyek révén új, innovatív pedagógiai módszerekkel sikerül a diákok ilyesfajta érdeklődését felkelteni.

– Emellett fontos a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola, amely szintén a fenntarthatósággal foglalkozik, Ilyen  a fenntarthatósági kupa nevezetű verseny, amelyhez egyre több iskola csatlakozik, a zöldóvoda- és ökoiskola-programok egyre kiterjedtebbek, amelyek szintén a diákok környezettudatosságát hivatottak elmélyíteni. 38 helyszínen 500 pedagógussal, 385 óvodapedagógussal, 387 tanítóval, tanárral voltak továbbképzések, és 700 új intézmény csatlakozott hozzá. . Ma már 601 ökoiskola és 372 örökös ökoiskola van Magyarországon! Az „Égig érő tanterem” projekttel kifejezetten a környezeti nevelést, az erdei iskolákban való tanulmányokat próbáljuk támogatni. Ezeknek is 90 százalékos támogatási lehetőségei is vannak. Úgyhogy még sok-sok más területen is próbáljuk a fenntartható nevelést népszerűsíteni! (Taps a kormánypárti padsorokban.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »