Két 2500 éves síremléket fedezett fel egy spanyol régészeti kutatócsoport a felső-egyiptomi Minja kormányzóság területén végzett ásatáson – közölte vasárnap az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium.
A Barcelonai Egyetem régészei által feltárt két síremlék a Szaiszi korszakból, a Krisztus előtt 664-525 közötti időszakból származik – mondta el Musztafa Vazíri, az ország régészeti legfelsőbb tanácsának főtitkára, hozzátéve, hogy az egyik síremlékben egy mészkő koporsót találtak, amelynek fedőlapját egy nőről mintázták.
A koporsóban egy ember maradványai vannak, mellette pedig egy másik személyé.
Az ismeretlen halottaknak arany nyelve van.
Az arany nyelvek
Vazíri hozzátette: a régészek szerint a jelek arra utalnak, hogy a sírt egykor felnyitották.
A másik síremléket érintetlenül találták meg, és csak az ásatás során nyitották fel.
Hasszán Amer professzor, az el-bahnaszai régészeti helyszínen folytatott ásatás igazgatója arról számolt be, hogy a sírban jó állapotú mészkő koporsóra bukkantak emberi arccal.
Emellett két kanopusz edényeket tartalmazó koporsót is találtak.
Az egyik szarkofág
Az egyik edényben 402 fajanszból készült usébti-figura, egy sor kis amulett és zöld gyöngy volt.
Egyiptomban az elmúlt években számos jelentős régészeti leletet találtak az ország különböző részein, köztük fáraósírokat, szobrokat, koporsókat és múmiákat.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
