Tomasz Peta érsek, Kazahsztán egyetlen főegyházmegyéjének, Asztanának a vezetője a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Ferenc pápa jövő heti, a közép-ázsiai országba tervezett útját nagy áldásnak nevezte. A pápa vallásközi kongresszusra utazik a kazah fővárosba. Peta érsek szerint a tanácskozás „jel lehet, amely Istenre mutat, mint a béke forrására”.
Tomasz Peta asztanai érsek nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Ferenc pápa közelgő kazahsztáni apostoli látogatása előtt, amelyre szeptember 13–15. között kerül sor. A főpásztor beszélt a pápa látogatásáról és a kazahsztáni katolikusok helyzetéről. Ferenc pápa 38. külföldi apostoli látogatása során Kazahsztán fővárosát, a korábbi Asztanát keresi fel, amelyet 2019-ben neveztek át Nur-Szultanra. A pápa részt vesz a világ- és a hagyományos vallások vezetőinek 7. kongresszusán, és kifejezi közelségét a közép-ázsiai nemzet kis katolikus közösségéhez. A katolikusok a 19 milliós ország lakosságának körülbelül egy százalékát teszik ki. Kazahsztán közel 70 százaléka muszlim, 25 százaléka keresztény, elsősorban orosz ortodox.
A pápalátogatás jelentőségéről szólva a lengyel származású Peta érsek – akit a néhai Stefan Wyszyński bíboros szentelt pappá, majd Szent II. János Pál pápa püspökké – hangsúlyozta: „Ferenc pápa látogatása mindig történelmi esemény, még inkább egy olyan országban, ahol a katolikusok »kis nyájat« jelentenek. Ez a tény megerősítette II. János Pál pápa 2001-es látogatását, amely jelezte a katolikus egyház jelenlétét a »Nagy Sztyeppe« országában, megerősítve azt a hitben.” Meggyőződése, hogy Ferenc pápa látogatása nagy áldás a katolikusoknak és egész Kazahsztánnak.
Nagyon hálásak vagyunk, hogy a Szentatya Nur-Szultan székesegyházában megáldja az új ikont, a Nagy Sztyeppe Anyja triptichont, amelyet a Béke Királynője nemzeti kegyhelyen helyezünk majd el Ozjornojében. Az ikon emlékeztet majd a pápalátogatásra és ösztönzi a híveket Ozjornojében, hogy a pápával való lelki egységben imádkozzanak a békéért és a pápa szándékaiért.”
Annak jelentőségéről szólva, hogy a pápa részt vesz a vallásközi kongresszuson, Peta érsek emlékeztetett arra, hogy a kazah fővárosban immár hetedik alkalommal összehívott Világ- és Hagyományos Vallások Vezetőinek Kongresszusa nem teológiai megbeszélések platformja. „Véleményem szerint ez egy jel lehet, amely Istenre mutat, mint a béke forrására. A politikusok erőfeszítései ugyan szükségesek, de nem elegendőek. A hívők intenzív imájára van szükség a békéért. Ferenc pápa részvétele a kongresszuson emeli ennek az eseménynek a színvonalát, és rámutat arra, hogy az Egyház törődik a békével és az egész emberiség jólétével” – állapította meg az asztanai érsek.
– Hogyan látják Ferenc pápát Kazahsztánban?
– „A kazahsztáni katolikusok számára Ferenc pápa az Egyház vezetője, Péter utódja. Örömmel és reménnyel várjuk a pápát. Figyelemre méltó, hogy a kazah hatóságok számára a Szentatya tekintélyt képvisel. Ezt mutatja az a szorgalmasság, amellyel a kormány a pápa látogatását előkészíti” – hangsúlyozta Peta érsek.
Arra vonatkozóan, hogy Kazahsztánba érkezése óta mi volt rá a legnagyobb hatással, az érsek kijelentette: „1990-ben érkeztem Kazahsztánba, még a Szovjetunió idejében. Ekkor még nem voltak egyházi struktúrák. A Szovjetunió öt köztársaságának területén mintegy 15 helyi pap szolgált, akik a Szovjetunió állampolgárai voltak. Sok városban és faluban léteztek a híveknek közösségei.
Ez a vallás- és lelkiismereti szabadság körülményei között hozta meg gyümölcsét, miután Kazahsztán függetlenné vált 1991-ben. Gyorsan plébániákat alapítottak, templomokat és kápolnákat építettek” – mondta Peta érsek.
– Milyen gyakorló katolikusnak lenni Kazahsztánban? – kérdezte a Vatikáni Rádió angol adásának újságírója.
– „Kazahsztánban vallásszabadságot élvezünk. Ennek ellenére hazánkban nem könnyű katolikusnak lenni, mert a katolikusok kevesebb, mint egy százalékot képviselnek. Kazahsztán 19 milliós lakossága 130 nemzetiség mozaikjából áll össze: 70%-a az őslakosság, a kazahok, akik 18 hivatalosan bejegyzett valláshoz tartoznak.
Az ország függetlenségének éveiben a lakosok közül több millióan mentek el történelmi hazájukba. Több ezer katolikus volt köztük. Ebben az időszakban a katolikus közösség nemzetközibbé vált. A kazahsztáni katolikusok tíz különböző nemzetiséghez tartoznak, köztük a kazah nemzet képviselői is jelen vannak. Már nem nevezhetjük »német« vagy »lengyel« egyháznak, mint korábban” – figyelmeztetett Peta érsek.
– Közép-Ázsiában élve hogyan látja a pápa békefelhívásait az ukrajnai háborúval kapcsolatban? – kérdezte az újságíró.
– „Az ukrajnai háború nagy tragédia. Azt mondhatjuk, hogy ez egy seb az egész emberiség testén. Hiszünk abban, hogy Ferenc pápa látogatása nagyban hozzájárul az ukrajnai háború befejezéséhez és a régóta várt béke megkötéséhez” – mondta az asztanai érsek.
Az interjú végén az újságíró emlékeztetett arra, hogy Tomasz Peta érsek lengyel, akit a híres Stefan Wyszyński bíboros szentelt fel, és Szent II. János Pál pápa, Karol Wojtyla kedves barátja volt. A hivatására és munkájára gyakorolt hatásáról kérdezte.
– „Boldog vagyok, hogy szent püspökök szenteltek fel: pappá Wyszyński bíboros 1976-ban és püspökké II. János Pál pápa 2001-ben. Nagy kegyelem, ha az ember életében jó és szent emberekkel kommunikálhat” – válaszolta a főpásztor. Ezután felidézte nagymamája, Viktoria és édesanyja, Helena emlékét. „Wyszyński bíboros mindig mély, de ugyanakkor egyszerű és örömteli ember volt. Tudott meghallgatni. Nagyon figyelmes és tisztelettudó volt másokkal szemben.” Peta érsek felidézett egy példát ezzel kapcsolatban: „Azok a szeminaristák, akik a bíboros úr szentmiséjén szolgáltak a rezidenciáján, azt követően részt vettek a közös reggelin. Gyakran püspökök és meghívott vendégek is jelen voltak. A beszélgetések nagyon komolyak és fontosak voltak, és mi, szeminaristák is jelen lehettünk. Ez számunkra a bíboros úr irántunk tanúsított nagy tiszteletének jele volt. Egyszer a szentmise után a bíboros személyesen jött oda hozzánk, két szeminaristához, mintha »bocsánatot kérne«, hogy ma nem reggelizünk együtt. »Megérkezett Luigi Poggi érsek, és fel kell készülnünk a hatóságokkal való találkozásra. De ti egy másik szobában fogtok enni« – mondta. A bíboros úr a szentmise után nem küldött vissza minket a szemináriumba, hanem személyesen gondoskodott a reggelinkről, és még egy másik személyt is rendelt hozzánk.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
