Aki állatot tart otthon, annak készülnie kell a télre. Tudja ezt minden gondos gazda, s már májusban és a nyáron is ez irányítja munkáját. Mert télen is kell állatainkat etetni, almozni, gondozni. S már tavasszal el kell vetni a takarmányrépát, gumósokat ültetni, kaszálni a füvet, lucernát, hogy legyen szénánk télire. Nyáron hasonló a helyzet, s ha az időjárás is úgy akarja, évente ötször tudunk szénát betakarítani. Annak viszont hely kell, méghozzá száraz, esőmentes, hogy ne fülledjen, rothadjon be, mert akkor még alomnak sem lesz jó az értékes takarmány.
Az őszi munkák közé tartozik az állataink számára termelt répa, krumpli, káposzta betakarítása. De érdemes eltenni verembe a konyhára szánt sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, karalábé, káposzta, zeller közül is azokat, melyek kicsik maradtak. A növényi leveleket még a szárazabb őszi napokon is meg lehet szárítani, ha kelbimbót, brokkolit is termesztettünk, hagyjuk a földben a szárát, mert bírja a kisebb fagyokat. Így friss leveleket szedhetünk róluk nyulainknak, tyúkjainknak.
Az őszi krumpli felszedésekor érdemes háromfelé válogatni a termést: a nagyobbja emberi étkezésre jó, a kisebbek közül az egészségeseket rakjuk el vetőgumónak, s a sérültebb, apróbb mehet állatainknak. A krumplit ne adjuk nyersen a jószágnak, jobb, ha rövid ideig felfőzzük, ezt jobban emészti a disznó, a baromfi és a nyúl is. Egyszerre ne adjunk sokat belőle, érdemesebb belekeverni a tápba.
Őszi munka a tökfélék – tök, cukkini, sütőtök, csillagtök, uborkák – betakarítása és fagymentes helyen történő tárolása. A kisebb, sérült almát, körtét is etethetjük, a nagyra nőtt disznóparéjt, a libatopot szárítsuk meg, sok és értékes szálastakarmányhoz juthatunk. E célra jó a borsó és a bab szára is. Ha van kecskénk, akkor a kukorica szárát levelestől, csuhéstól őrizzük meg: a kecske szinte minden ehetőt lerág a kukorica száráról, s a maradékkal cserépkályhát is fűthetünk.
November az istálló téliesítésének ideje. Ha például van elég kukoricaszárunk, kötözzük kévébe, s azt jó szorosan támasszuk az ólak oldalához. Sok hőt, szelet fog meg, ráadásul kéznél lesz a takarmány is.Figyeljünk a vízvezetékekre! Azokat is szigetelni kell, máskülönben csőtörés lesz a vége. Ha van ablak az ólon, érdemes kívülről egy vagy két réteg fóliát szegezni. Aztán, ha zárt teremben akarjuk jószágainkat tartani, gondoskodni kell a megfelelő szellőzésről, hogy a trágya szaga, az ammónia ne üljön meg, mert az árt jószágaink tüdejének. Ezt megoldhatjuk ventilátorral, de kéményes szellőztetéssel is. Nézzük át – ha van – az ereszt, a tetőt, ne ázzon be véletlenül sem az ól, mert állataink száraz helyen a legkeményebb fagyokat is kibírják, de ha nedves az alom, akkor felfáznak, megbetegednek, nem fejlődnek kellőképpen!
Bodnár Istvánkertészmérnök
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
