Szputnyik-ügy és a liberális média – avagy üdv a posztigazság korában

Szputnyik-ügy és a liberális média – avagy üdv a posztigazság korában

Forrong az internet a Szputnyik V vakcina szlovákiai akadályoztatása kapcsán, rengeteg érvet vonultatnak fel a „nyugati liberalizmus” felé végletekig elfogult sajtóban. Kritizálni és ellentmondásokra felhívni a figyelmet egy dolog, de ennél jóval messzebbre mentek. Tények helyett a tények sajátos értelmezését látjuk – már-már kedvük szerint csűrik-csavarják az információkat.

Összegyűjtöttünk néhány liberális érvet, amelyeket most reálisabb és ésszerűbb oldalról világítunk meg.

Az ezt állítóknak abban igazuk van, hogy négy-öt hónap múlva nem lesz szükségünk az orosz oltóanyagra, mert valószínűleg véget ér a vakcinahiány. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy minél gyorsabb a vakcinázás tempója, annál kevesebb ember kerül életveszélybe. A kivárás tehát kockázatos, a cselekvés életeket ment. Egyébként épp erről beszélt a minap a német egészségügyi miniszter is.

 

Az igaz, hogy nem hívta le, de nem a Szputnyik V miatt. Egyszerűen abból a vakcinából rendelték meg a legtöbbet, amire a legnagyobb esély volt, hogy időben megérkezik. Összességében több, mint a lakosság egészének beoltására elég adag van leszerződve. A Szputnyik V erre nem volt hatással, és nem lett volna rá szükség, ha az EU beszerzési politikája nem lassú, nem gyenge, a gyártók pedig nem adják el azt a kapacitást, amivel nem rendelkeztek. Egyébként nem csak Szlovákia járt pórul, Auszria ugyanebben a cipőben jár. Ahogy a pozsonyi, úgy a bécsi kormány is az AstraZenecából rendelte meg a maximumot, de végül az Astra szállításai is megakadtak.

Jelentek meg olyan információk, hogy Dánia is képes volt megoldani a rendeléseket, mert a lakosság háromszorosára elég mennyiséget hívtak le. Azonban egy olyan rendszer, ahol ilyen húzásokat kell csinálni, hogy vakcinához jusson egy tagállam, alapvetően rossz. Ráadásul, Dánia a lakosság háromszorosára elég vakcinát vásárolt meg, hogy pár százalékponttal jobb átoltottságot érjen el, mint Szlovákia. Mindeközben nem Dánia, hanem a keleti vakcinákat is használó országok kerültek be a világ legjobb átoltottsági mutatóival rendelkezői közé. Szóval az érvelés enyhén szólva is sántít.

Hírdetés

Amint csütörtökön megérkezett a hír, hogy Oroszország visszakéri a vakcináját, a liberális sajtó elkezdte saját magát és a felelős döntéshozókat mondatni. Például, hogy nem csak a szlovák gyógyszerfelügyelet utasította el az orosz vakcinát. Valószínűleg az egész világot felforgatták, hogy találjanak egy olyan kormányt, amely ezt meglépte. Sikerrel jártak, csak épp a világ másik felén. Brazíliában.

Csakhogy épp Brazília az az ország, amelynek szélsőjobboldali elnökéről és annak hivatalairól minden keresztvizet leszedtek a mainstream sajtóban, és részben jogosan. Jair Bolsonaro vírustagadó politikus, aki nem akarja bezárni a gazdaságot, pedig már bőven négyezer felett jár a napi halálesetek (!) száma. Az oltásokat először kivétel nélkül elutasította, és csak a közvélemény nyomására tett homályos ígéreteket arra, hogy megpróbálja növelni az oltottsági szintet.

Egy ilyen kormányzatra hivatkozni, hogy alátámasszák az orosz vakcina elutasítását, nevetséges.

A kockázatoknak semmi köze ahhoz, hogy a bürokraták hogyan döntenek az EMA-ban. Az összes koronavírus elleni oltást a szokásos négy éves futamidő helyett hónapok alatt fejlesztették ki, kivétel nélkül hatalmas politikai nyomás alatt. És, ha már orosz vakcina: egy éve még attól volt hangos a mainstream liberális sajtó, hogy az oroszok ellopták a nyugati laborok adatait, hogy azok alapján korábban készíthessék el a sajátjukat.

Amiben nagy különbség van az az, hogy kiknek a zsebébe vándorol az adófizetők pénze. Nem titok, hogy a Pfizer hatalmas összegeket, több száz millió eurót kapott csak Németországtól a vakcinafejlesztésre. Ugyanígy tettek az amerikaiak és több multicég is. Nem lenne életidegen helyzet, ha maximalizálni szeretnék befektetésük hozadékát.

Például azzal, hogy az EMA mondvacsinált okokból húzza el a Szputnyik V regisztrációját, miközben olyan cégek készítményeit engedélyezi vagy készül engedélyezni, akik bár nem tudnak szállítani Európának, de a tőzsdén a részvényeik az EMA döntésének köszönhetően kétszámjegyű növekedésbe kezdenek (J&J, Novavax).

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »