Az európai uniós bővítéspolitikával kapcsolatos brüsszeli képmutatásba illeszkedik az Európai Bizottság elnökének azon döntése, amelynek értelmében Várhelyi Olivér nem folytathatja munkáját a területért felelős biztosként – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A tárcavezető a szerb gazdasági miniszterrel közös sajtóértekezletén az újságírók kérdéseire válaszolva azon véleményének adott hangot, miszerint a bővítéspolitika terén Brüsszelben jelen lévő képmutatás része az a friss döntés is, amelynek értelmében Várhelyi Olivér nem folytathatja a munkáját a területért felelős biztosként az új Európai Bizottságban.
Emlékeztetett, hogy a Nyugat-Balkán államai átlagosan tizennégy és fél éve várakoznak az EU-tagságra, ami jól mutatja, hogy a közösségben a többség a bővítés ellen van.
„Azért várakoznak ennyi ideje a nyugat-balkáni országok, mert az Európai Unióban óriási képmutatás van a bővítés kapcsán. Nyilvánosan mindenki a bővítés mellett szól, azonban amikor huszonheten, külügyminiszterek magunkra zárjuk az ajtót, akkor a többség a bővítés ellen beszél” – fogalmazott.
A miniszter szerint Ursula von der Leyen asszony döntésének hátterében nyilvánvalóan az áll,
hogy ne a bővítéspárti Magyarország által delegált biztos kapja a bővítési portfóliót. Ez a motívum mutatja, hogy ő is tagja, részese annak a képmutatásnak, amely ma Brüsszelben, az Európai Unióban a bővítéssel kapcsolatban jelen van.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a csatlakozási folyamatban legelőrébb tartó országok egyértelműsítették is a kérésüket, hogy Várhelyi Olivér vigye tovább a szomszédság- és bővítéspolitikai portfóliót, ennek ellenére ez végül nem így lesz.
„Ma az Európai Unió, Brüsszel, a tisztségviselők, Ursula von der Leyen asszony elképesztő képmutatást tanúsítanak a bővítés kapcsán, és nem támogatják a bővítést (…) Mi természetesen nem veszítjük el a lelkesedésünket emiatt, és még jó pár ország van ebben a kategóriában” – jelentette ki.
„És mi továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok minél előbb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz” – tette hozzá.
A miniszter végezetül kitért arra is, hogy minden tagállamnak joga van arra, hogy biztost állítson, s arról is maga döntsön, hogy kit jelöl. „Ezért én abból a feltételezésből indulok ki, hogy az Európai Parlamentben olyan fantasztikusan elkötelezett demokraták ülnek, hogy ezt a szuverén jogát egyetlen nemzetnek sem fogják majd elvitatni” – mondta.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
