Végrehajtást kezdeményezett a NAV ellen egy német cég az elárverezett luxusautók miatt

Alapesetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szokta behajtani a tartozásokat (be nem fizetett adót, járulékot, pótlékot, bírságot), de olyanról, hogy a NAV ellen kénytelen valaki végrehajtást indítani, még tapasztalt végrehajtók sem nagyon hallottak, írja a 24.

Cikkük szerint egy német flottakezelő cég, az A.B. Dienstleistungs GmbH végrehajtást kezdeményezett a magyar adóhatóság ellen, mert a NAV több mint két hónap elteltével sem fizette ki a cégnek a jogerős bírósági ítéletben meghatározott kártérítési összeget, amely a késedelmi kamatokkal több mint 287 millió forintra rúg.

A perről már írtunk: a németek azért pereltek, mert hiába tiltakoztak annak idején, a NAV 2021-ben – ahelyett, hogy visszaadta volna – elárverezte az egy magyar adócsaló bandától lefoglalt, ám a német lízingcéghez tartozó luxusautókat. A járművekért 153 millió forintot kasszírozott az adóhivatal.

– Hétfőn beadtuk a bíróságra a kérelmünket, hogy a jogerős bírósági ítélet alapján állítsanak ki átutalási végzést, amely alapján inkasszózhatják a megítélt összeget a NAV számlájáról – mondta a lapnak Horváth Lóránt, a német cég ügyvédje, és hozzátette: több mint két hónapot vártak hiába a pénzükre a németek, akik el sem akarják hinni, hogy ilyen megtörténhet. „Június 11-én hozta meg a jogerős ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla, ettől számítva 15 napon belül teljesítenie kellett volna a NAV-nak” – tette hozzá.

A lap megkérdezte az adóhatóságtól, mi az oka, hogy nem tesznek eleget a jogerős bírósági ítéletnek, miért nem fizetik ki az abban meghatározott összeget. A NAV a következő választ adta:

Holott a NAV mulasztásai vezettek oda, hogy az adóhatóság elbukta a pert, és 233 millió forint kártérítést, továbbá 54,5 millió forint kamatot kell fizetnie a felperes német cégnek, ugyanis

„Az ítélet végrehajthatóságát a felülvizsgálat kezdeményezése nem befolyásolja, ráadásul hiába kérte a NAV a végrehajthatóság felfüggesztését, a Kúria még nem engedélyezte a felülvizsgálatot, így ez halasztó hatállyal sem bír” – reagált a német cég ügyvédje, aki feltételezi: a NAV az időt akarja húzni ezzel, mivel vélhetően az adóhatóságnál is tisztában vannak azzal, hogy rendkívül szűkre szabottak a felülvizsgálati lehetőségek, így esélytelen számukra, hogy megfordítsák a per eredményét.

„Mivel a másodfokú bírósági döntéssel a kártérítés összege végrehajthatóvá vált, de a kifizetés két hónapja nem történt meg, csupán a német flottakezelő jóindulatán és türelmén múlt, hogy eddig nem indította meg a végrehajtást. Ellenkező esetben, ha tehát valaki az adóhatóságnak tartozik, már régen inkasszózták volna a számláit, kopogtatott volna a végrehajtó az ajtaján” – állítja Horváth Lóránt.

Egy több évtizede a szakmában dolgozó végrehajtó szerint (aki azt kérte, ne írják le a nevét) semmiben nem különbözik egy NAV elleni végrehajtás egy személy vagy egy cég elleni végrehajtástól, ám ő maga csupán egyetlen esetre emlékszik, amikor az adóhatóság ellen indult végrehajtás, de abban az ügyben az adóhivatal fordult a bírósághoz, mert vitatta az adózó követelését.

Nehezen megmagyarázható egy jogállamban, hogy egy olyan szerv, amely a törvények betartását kéri számon, saját maga nem tartja be a bírósági ítéletet – értékelt.

Amennyiben a bíróság kibocsátja az átutalási végzést, akkor a NAV pénzforgalmi szolgáltatójának – a Magyar Államkincstárnak – kell leemelnie a követelt összeget az adóhivatal számlájáról és átutalnia a német cég által megjelölt számlára. Ha netalán ezen a számlán nem lenne elegendő pénz, akkor a végrehajtási törvény szerint (lévén a NAV költségvetési szerv) a kincstárnak jeleznie kell mindezt a Pénzügyminisztériumnak és a bíróságnak is, a pénzügyi tárcának pedig gondoskodnia kell a fedezet rendelkezésre bocsátásáról.