Vasárnap zárul a svájci kétnapos „békekonferencia”, ami a gyakorlatban egy olyan fórum, ahol a Nyugat igyekszik kiszélesíteni az Oroszországgal szemben állók körét. A találkozón nem vesznek részt az oroszok, így valódi békekonferenciáról nem beszélhetünk. Ugyanakkor 90 ország leült a tárgyalóasztalhoz, és hajlandó legalább a béke szót megemlíteni, ami az orosz-ukrán háború első két évében nem nagyon volt jellemző. Nagy előrelépés azonban nincs, a béke, amit a nyugat emleget nincs összhangban sem az orosz biztonsági érdekekkel, sem a harctéri realitásokkal – amit Putyin rendszeresen a Nyugat orra alá is dörgöl.
Ugyanakkor a konferencián alapvetően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéből indultak ki, ami nem csak az oroszoknak, de globális dél országainak sem mérvadó. Az osztrák kancellár le is hűtötte kedélyeket, a nap folyamán még komoly vita várható a zárónyilatkozat szövegezése kapcsán.
A Reuters azt írja, hogy a nyugati hatalmak és a világ több tucat országa vasárnap arra használja ki a konferenciát, hogy konszenzusra jussanak az orosz agresszió elítéléséről és hangsúlyozzák az emberi áldozatok miatti aggodalmakat.
A tervezett nyilatkozat háborúnak nevezi az orosz inváziót, ennek a ténynek az elismerését több ország politikai szinten elutasította.
Az ügynökség szerint a világ vezetői azért gyűltek össze a svájci Alpokban lévő bürgenstocki luxus-üdülőhelyen, hogy „megerősítsék a háború befejezésének nemzetközi támogatását”. Ez a megfogalmazás azonban erősen torzítja a valóságot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „igazságos békéről” beszélt. Hozzátette, hogy ha békejavaslatot tesz Moszkvának, amennyiben arról a nemzetközi közösség megállapodik, és ennek a megállapodásnak az első lépése lehet a kétnapos svájci „békecsúcs”.
Zelenszkij továbbra is a Zaporizzsjai atomerőmű visszaszerzését követeli valamint az azovi-tengeri kikötőket. Magyarra lefordítva: Európa legnagyobb atomerőművét akarja visszakapni energiaéhsége okán, illetve a nyugati kézben lévő gabonaexportnak akar tengeri kijáratokat biztosítani.
Az Egyesült Államok növelni akarja Oroszországon a nemzetközi nyomást, ám ez érdemben aligha fog sikerülni. Az egyébként politikai súlytalanságáról ismert Kamala Harris amerikai alelnök szerint Oroszország hódító háborút folytat (ez még az amerikai elemzők szerint sem igaz, Moszkva Ukrajna NATO-tagságát és egy őt veszélyeztető ukrán haderő létezését akarja megakadályozni), és „kapitulációt, nem tárgyalásokat” akar.
Olaf Scholz német kancellár szerint „komoly tárgyalásokat nélkülöző béke nélkül nem lenne tartós fegyvernyugvás, ami csak legalizálná Oroszország jogellenes területszerzéseit.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a háború befagyasztása ellen emelt szót, szerint az egy újabb háború előkészítésére adna csak alkalmat Oroszországnak.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a tartós béka csak akkor következhet be, ha Kijev nem kapitulál. (Mivel Kijev egészen az utolsó ukránig akar harcolni és minden területét kéri vissza, ebből egyenesen következik, hogy az összeomlást követő kapituláció elkerüléséhez a Nyugatnak be kell majd avatkoznia – a szerk.).
Szaúd-Arábia már realistább kijelentéseket fogalmazott meg. Hangsúlyozta, hogy Kijevnek a békéért kompromisszumokat kell majd kötnie. A szaúdi vélemény súlya azért nagy, mert a következő – Zelenszkij szerint sorsdöntő – békecsúcsnak épp Szaúd-Arábia adhat otthont.
Itt érdemes kiemelni, hogy von der Leyen már csak leköszönő bizottsági elnök, Macron feloszlatta a nemzetgyűlést és előrehozott választásokat írt ki, Olaf Scholz alatt is rezeg a léc az elbukott EP-választás miatt, a kormány bukása is játszik, Zelenszkij pedig május 20-ától csak a Nyugat szerint legitim elnök, mivel lejárt a mandátuma, választásokat pedig objektív de politikai-hatalmi okokból sem akart tartani. Kamala Harrist hónapok óta elzárva tartják a nyilvánosságtól, mert még Bidennél is nagyobb szégyeneket csinál, de egyébként maga Biden is vesztésre áll Trumppal szemben.
Összességében tehát a békecsúcs inkább hazájukban meggyengült nyugati politikusok nagy nyilatkozatainak színhelye volt, amelyben biztosították Ukrajnát a támogatásukról, és megpróbáltak Oroszország ellen egy szélesebb diplomáciai koalíciót kialakítani. Meglátjuk, milyen lesz a zárónyilatkozat szövegezése, az többet elárul arról, hogy az egyoldalú béketervnek mekkora karrierje lesz nemzetközi szinten.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
