Gáza: amikor a zsidó leveti álarcát

Gáza: amikor a zsidó leveti álarcát

Gázában a naiv emberiség megdöbbenve fedezi fel a zsidóság valódi természetét. Nemcsak a bűntettei, a hazugságai, a gyalázkodásai és a fenyegetései kerülnek napvilágra, hanem a felülmúlhatatlan arroganciája és pofátlansága (a hírhedt hücpe) is. Amikor gojok halnak meg, ez a szemükben nem számít mészárlásnak, mert csak a zsidók élete számít. A Patrick Drahi izraeli-francia kettős állampolgárságú milliárdos tulajdonában álló i24News nemzetközi tévéadón (amely a „40 lefejezett csecsemő” kamut is felplankolta) egy riporter óvatlanul mészárlásnak minősítette az egyik gázai kórházban több száz halottat okozó rakétacsapást, mire a zsidó műsorvezető nyomban visszavette tőle a szót azzal a megjegyzéssel, hogy „a mészárlás szót megtartjuk egy helyénvalóbb használatra”.

Izrael megfelelő megértéséhez tanulmányozni kell a judaizmust és a kultuszba beavatottak csoportlélektanát, ekkor meg fogjuk érteni, hogy a tömeggyilkosság, a karthágói pusztítás, az öldöklésben és pusztításban való örömteli gyönyörködés, a gázai nők fehérneműjében történő perverz pózolás, a népirtásra való állandó uszítás, a biblikus „Amalek” példázat rendszeres felidézése, az elfogott gázaiak tömeges megkínzása stb. stb. mind-mind a judaizmus és a zsidó psziché lényege

Izraeliek népirtásra uszítanak – az arckifejezéseik magukért beszélnek:

Gallant hadügyminiszter: Elrendelem Gáza totális ostromát…
Alian, a megszállt palesztin területek katonai parancsnoka: Nem lesz áram és víz, csak pusztítás…
Ejland, a Nemzetbiztonsági Tanács volt vezetője: Gáza olyan terület lesz, ahol többé nem élhetnek emberek…
Netanjahu: Ez a harc a fény gyermekei és a sötétség gyermekei között zajlik…
Hercog: Az egész (palesztin) nemzet felelős (az okóber 7-én történtekért)…
Dichter mezőgazdasági miniszter: Most végrehajtjuk a gázai nakbát (etnikai tisztogatást)…
Joszian Közel-Kelet-szakértő: Nem vesszük tekintetbe, hogy az ellenség nem a Hamász, hanem az egész Gáza…
Netanjahu: Emlékeznünk kell, hogy mit tett velünk Amalek, ezt mondja a szent bibliánk…
Riklin újságíró: (A palesztinoknak) emlékezniük kell rá, hogy ők amalekiták…
Sitrit Likud-képviselő: Mostanában sokat használták a bosszú szót, de én nem bosszúnak nevezem (azt, amit csinálunk), hanem igazságszolgáltatásnak…
Gottlieb Likud-képviselő: A belövéseket és a nehéztüzérséget akarom hallani…
Szmotrich pénzügyminiszter: Egy igazi zsidó települést kell létrehoznunk Gázában, hogy biztosítsuk a hosszú távú zsidó jelenlétet…
Ben-Gvir rendőrminiszter: Ösztönöznünk kell a palesztinok kivándorlását és halálbüntetést a terroristákra…
Gallant: Minden korlátozást feloldottam (a megtorlásban)…
Gottlieb: Az ellenséggel nem hízelgő nyugati nyelven fogunk beszélni, hanem arabul…
Gallant: Gáza soha többé nem lesz az, ami volt. Mindent meg fogunk semmisíteni…
Jachin, az IDF veteránja: Töröljétek el őket, a családjaikat, az anyákat és a gyerekeket…
Riklin: Nem tudok aludni addig, amíg nem látom lerombolva a gázai otthonokat
Sitrit: Szétlapítanám Gázát érzelem nélkül…
Fleischmann újságíró: Éhezni fogtok és továbbra is meg fogtok halni, az otthonaitokat pedig továbbra is fel fogjuk égetni…
Joszian: Gázában a csecsemő ellenség, az első osztályos gyerek ellenség, a terhes nő ellenség…
Ben-Ari parlamenti képviselő: Nincs részarányosság a gázai gyerekekkel, ők hozták ezt (a sorsot) magukra…
Fejglin Likud-párttag, a Zehut párt volt vezére: Egyetlen követ se hagyjatok épségben Gázában. Gázának Drezdává kell válnia…
Riklin: Még, még, még több épületet (romboljatok le)…
Jachin: Pusztítsatok és nyomuljatok előre…
Joszian: Annyi hullát, amennyit csak lehet…
Fejglin: Semmisítsétek meg Gázát most…
IDF-katonák gajdolják: Vallásos kötelességünk, hogy Amaleknek írmagja se maradjon! Nincsenek kívülálló civilek!

Az egyik legirritálóbb dolog a zsidók és sábeszgoj sameszaik részéről éppen az, hogy az összes tipikus zsidó romlottságot kivetítik Németországra és az NSDAP-ra. A németek mint az akkori világ legcivilizáltabb nemzetének tagjai, sohasem tettek olyan elmebeteg dolgokat, mint a zsidók, például nem harapták le a csecsemők fitymáját, nem kínoztak állatokat a levágásuk során, nem csapolták meg keresztény gyerekek vérét rituális célokra és nem kiáltottak ki egész népeket „amalekitáknak”, ezzel igazolva a totális kiirtásukat. A 2023. október 7-i Hamász-támadás óta a világ szeme elé tárult a zsidók gyilkos póneme, és a törzs vérszomja bebizonyította, hogy Adolf Hitlernek igaza volt.

A zsidók egyszerűen nem játszhatnak fair játékot a gojokkal soha. Alakot változtatnak, hogy kibújjanak a felelősség alól; fehérnek, zsidónak, cionistának vagy szemitának nevezve magukat, attól függően, hogy mi segít nekik elkerülni a következményeket.

A szemitizmus nyíltan megnyilvánuló vadsága immár erkölcsi kötelességgé, kategorikus imperatívusszá teszi az antiszemitizmust. Ráadásul nemcsak Bibi és a bandája bűnös, hanem minden „jó zsidó” is, aki támogatja az előbbiek őrültségét.

Gyűlöletessé tették az egész világ szemében Izraelt, amely végül… végre-valahára… el fog tűnni, mint a Szovjetunió. A cionisták egyszerűen túlságosan arrogánsak, nagyképűek, nárcisztikusak és önelégültek. Nem tanultak a korábbi exodusaikból.

Az izraeli zsidók milliói Amerikába fognak özönleni, ahol aggódniuk kell, hogy – ahogyan a „nácikat” vadászták le Wiesenthal kopói – őket is levadásszák majd ugyanazok a muzulmánok, akiket az ő kíméletlenségük üldözött el az országaikból: ez a kóser karma!

Plusz valószínűleg jóvátételt is kell majd fizetniük kollektíve, ahogyan Izrael büntette kollektíve a palesztinokat.

A józan ítélőképességű emberek soha többé nem bízhatnak a törzsben, mert a zsidók képtelenek békében élni a gojokkal.

Milyen ironikus: Izrael milliókat győzött meg világszerte arról, hogy a Führernek igaza volt.

Izrael azt is elérte, hogy egyre többen sajnálják, hogy Németországnak nem sikerült befejeznie Európa zsidómentesítését, Madagaszkárra telepítve az egész bagázst.

Adolf Hitler jóslata immár a szemünk előtt valósul meg.

Legalább arra kényszerítettem őket, hogy megszabaduljanak az álarcaiktól, és még ha az erőfeszítéseink kudarccal végződnek is, az csak átmeneti visszaesés lesz, mert én felnyitottam az egész világ szemét a zsidó veszedelemre.
Hozzáállásunk egyik következménye az volt, hogy a zsidó "agresszívvá" vált. Valójában kevésbé veszélyes ebben a lelkiállapotban, mint amikor derűs. Az a zsidó, aki nyíltan felvállalja faji hovatartozását, százszor jobb, mint az a szégyenlős zsidó, aki úgy tesz, mintha csak a vallásában különbözne tőlünk.
Ha megnyerem ezt a háborút, véget vetek a zsidó világhatalomnak, és olyan halálos csapást mérek a zsidókra, amelyből nem fognak felépülni. De ha elveszítem a háborút, az semmiképpen sem jelenti azt, hogy a győzelmük biztosított, mert akkor el fogják veszíteni a fejüket. Olyan arrogánsak lesznek, hogy erőszakos reakciót fognak kiváltani ellenük.
Természetesen továbbra is együtt fognak futni a nyulakkal, miközben vadásznak a kopókkal, továbbra is igényt tartanak az állampolgárság kiváltságaira minden országban, és anélkül, hogy feláldoznák a büszkeségüket, továbbra is mindenekelőtt a kiválasztott faj tagjai maradnak.
A sunyi zsidó, a szégyenkező zsidó eltűnik, és helyébe egy hivalkodó, nagyképű zsidó lép; és ez utóbbi még büdösebb lesz, mint az előbbi. Ilyen körülmények között nem fenyeget az a veszély, hogy az antiszemitizmus eltűnik, mert maguk a zsidók szítják a lángokat, és gondoskodnak róla, hogy jól táplálják azokat.
Mielőtt az antiszemitizmussal szembeni ellenállás eltűnhetne, magának a betegségnek kell eltűnnie, és ebből a szempontból számíthatunk a zsidókra: amíg ők élnek, az antiszemitizmus nem fog kihunyni.

Hírdetés

A zsidóság úgynevezett „államát”, nemzetközi maffiahálózatának központját nem lehet fenntartani anélkül, hogy a zsidó uzsoratőke által rabszolgasorba taszított nemzetek ne fizetnének adót és ne látnák el fegyverekkel és erősítéssel. Ez a fekély Palesztina partján a zsidó arrogancia szimbóluma, világuralmi tervének fizikai színtere. Uralmának jelképeként a zsidó egy, a nemzetek romjaira épített trónt akart, azon a helyen, ahonnan ez a kufárfaj kiemelkedett.

A Führer klasszikus meghatározása mindmáig mérvadó:

Miközben a cionisták megpróbálják elhitetni a világ többi részével, hogy a zsidó nemzeti öntudata a palesztin állam létrehozásában találja meg a maga kielégülését, a zsidók ismét ravaszul átverik a buta gojokat. Eszükbe sem jut, hogy Palesztinában zsidó államot építsenek ki az ottani élet céljából; csak egy központi szervezetet akarnak nemzetközi csalásaikhoz, amelyet saját szuverén jogokkal ruháznak fel, és amely el van zárva más államok beavatkozásától: menedéket a kiutasított gazembereknek és egyetemet a bimbózó csalóknak.

Egyesek úgy gondolják, hogy az izraeli-palesztin ügy nem a mi dolgunk, pedig nagyon is az. Izrael a zsidó szupremácizmus (felsőbbrendűségtudat) központja és a zsidó szupremácizmus az első számú fenyegetés a fehérekre nézve.

David Duke, a fehér fajvédelem legendás alakja támogatásáról biztosítja Nick Fuentes „keresztény nacionalista” aktivistát, aki szerinte azért dolgozik, hogy „megmentse az országunkat és megmentsen minket a zsidó szupremácizmustól, mert mi ugyanúgy népirtásnak vagyunk kitéve, mint a palesztinok, csak más formában”. (Detroit, 2024. 06. 14.)

A zsidó szupremácisták kétféle megközelítést használnak globális törekvéseik megvalósítására:

1) Beszivárognak a kóserjobboldali és kóserkonzervatív körökbe, hogy megmérgezzék őket a cionista imperializmussal és beugrasszák őket Izrael háborúiba a Közel-Keleten. Ezért találunk annyi cionista zsidót ebben a miliőben, amíg ez ostobán támogatja Izraelt.

2) Beszivárognak a baloldali és liberális körökbe, hogy rávegyék őket a globalista politika folytatására, amely megvalósítja a Kalergi-tervet a nyílt társadalmon keresztül. Cionista imperialista háborúk lebombázzák Izrael ellenségeit, ami a Kalergi-terv megvalósításához szükséges menekültválságot okozza. Izrael terjeszkedhet, miközben a zsidó NGO-k elárasztják az európai országokat sötétbőrű menekültekkel, hogy meggyengítsék Európa őshonos népességét. Két legyet ütnek egy csapásra. Ezért minden egyes fehérnek a Földön ellenségnek kellene tekintenie Izraelt. Azok, akik támogatják Izraelt és nem tekintik ellenségnek, vagy vakok, vagy strómanok.

A legjelentősebb cenzúrázatlan internetes platformnak számító 4chan képtábla weboldal „politikailag inkorrekt” (/pol/) vitaszekciójának egyik véleményvezére ezt már jóval a Hamász-akció előtt axiómaként rögzítette:

Bárki, aki nem Palesztina oldalán áll, az izraeli kém. A „nem az én problémám” vagy a „kit érdekel” válaszok vagy cionista ügynököktől, vagy idióta konzervatívoktól származnak, akik jobban teszik, ha befogják. Palesztina közvetlen nyilvános támogatása a fehérek érdeke és ennek nincs hátulütője. A terjeszkedő Izraelből a fehérek számára semmi előny nem származik. Ahogyan erősödik Izrael, úgy gyöngül a Nyugat. Ez egy közvetlen összefüggés. Izrael az összes menekültet Európába fogja küldeni és a cionista megszálló kormányok (ZOG) be fogják fogadni őket. Aztán a ZOG-rendszer a fehérek gyűlöletére tanítja ezeket a menekülteket és a fehéreket okolja azért, amit Izrael csinál. A palesztinok nem térhetnek haza, mert Izrael nem engedi meg. Az egyállami megoldás a legjobb kimenetel a fehérek számára. Ha a palesztinok visszatérnek Palesztinába, Izrael befolyást és hatalmat veszít, és a ZOG több időt fog szánni a felfordulás fixálására, mint a fehérek kiirtására. Izrael-ellenesség és Palesztina-pártiság a fehérek de facto érdeke, és nincs olyan cionista szupremácista, aki vitatkozhat ezzel. Ne dőljetek be a „rasszista engedélyüknek”. A mai iszlamizmus egy kóser kreálmány, arassák csak le a zsidók azt, amit elvetettek. A palesztinok népirtásnak vannak kitéve, és erkölcsi kötelesség számukra, hogy visszavágjanak, és a fehérek érdeke, hogy ezt tegyék. Egy erős Palesztina a fehérek érdeke és egy nemzetiszocialista Európa a palesztinok érdeke. Működjünk együtt a globális cionista elnyomóink ellen!

Mostanában a zsidók azért váltanak át a baloldalról a jobboldalra, mert a férfias és zsigerileg militarista jobboldali fehér férfiak (sajnos) sokkal hajlamosabbak harcolni és meghalni Izraelért, mint a nőies és zsigerileg pacifista baloldaliak. Miután azonban a zsidók az elmúlt 50 évben folyamatosan támadták és pusztították a fehér fajt, megszállottan gyengítve a harci kutyájukat, most joggal aggódnak, hogy egy belső forradalom miatt kiűzik őket és Izrael is elpusztul egy külső háború miatt. Ha az egyik lehetőséget segítik, azzal ártanak a másiknak – a „róka fogta csuka” tipikus esete, avagy a zsidó kígyó a saját farkába harap. Ezért van a világbirodalmuk komoly hanyatlási fázisban. A legnagyobb problémájuk az, hogy amerikai gólemük végül törvényszerűen cserben fogja hagyni őket a zsidó társadalommérnöki munka fehérférfi-kasztráló öngólja és a zsidók neurotikus igénye miatt, hogy folyamatosan hátba szúrják azokat, akikre a legnagyobb szükségük van. Vajon az izraeli zsidók felfogták, hogy csak kölcsönbe kapták az idejüket?

Izrael csak amerikai támogatással marad fenn, és ők tönkretették Amerikát, amely szabadesésben van, és ez akkor lesz igazán nyilvánvaló, amikor a boomerek elkezdenek kihalni. A zsidók tönkretették az összes birodalmat Európában is. Kínának és Oroszországnak kell majd nyalizniuk, és Kína már készített olyan térképeket, amelyen nem szerepel Izrael. A zsidó élet jövője az, hogy egy zárt közösségben élnek örökös ostrom alatt a gettósított Amerikában, mert Európában még ebben az évszázadban iszlám uralom lesz (a zsidó aknamunka egy másik termékeként), és egyszerűen kinyírják őket, ha itt maradnak. Egyébként Amerika egyetlen háborút sem nyert meg a Közel-Keleten és 20 évnyi háborúskodás után ősrégi kalasnyikovokat használó afgán kecskepásztorok adták meg az amerikai egónak a kegyelemdöfést, és mindezt úgy, hogy európai (köztük magyar) csatlósaik is katonailag támogatták őket. A hadseregüknek távolról sincs már olyan ereje, mint amikor először szállták meg a homoki négerek földjét. Ha az izraeli zsidók arra számítanak, hogy a fehérek mindig megmentik őket, akkor pokolian ostobák.

Csak magukat okolhatják a rájuk váró córesz miatt. El kellene ismerniük, hogy Európa és Amerika iszlamizálódását a „multikulturális” zsidók által felbujtott, nyitott határokon át özönlő migránsok révén ostoba zsidó „lángelmék” tervelték ki. El kellene ismerniük, hogy a fehér országok iszlamizálódása azt fogja eredményezni, hogy Európa és Amerika végül elhagyja Izraelt. A zsidók elvágták a saját torkukat azzal, hogy elvágták a nagy fehér felsőbbrendűség torkát Amerikában és Európában. Valójában a zsidók a legostobábbak a Földön, még az afrikai négereket is überelik ostobaságban, és az idő egyértelműen ellenük dolgozik. A nyugati nemzeteket, a legnagyobb jótevőiket fokozatosan felforgatja a tömeges bevándorlás, amelyet a zsidók az európai nacionalizmus iránti beteges gyűlöletük miatt erőltettek. Egy-két nemzedék múlva Izrael támogatása el fog párologni. Irán az elmúlt két évtizedben csak növelte befolyását a szomszédjai között. Izrael cionista államának pusztulása elkerülhetetlen a zsidók ostobasága miatt. A boomerek kihalófélben vannak, és ők voltak Izrael legnagyobb támogatói Nyugaton. A zoomerek és a millenniumiak sokkal rezisztensebbek a cionista propagandára, mert jobban ismerik az internetet és kevés erőfeszítéssel megismerhetik Izrael összes szemétségét. Ha a boomerek egyszer kihalnak, Izraelnek is vége.

Egyes zsidóknál kezd leesni a tantusz, hogy ezt elszúrták. Nem kicsit, de nagyon. A 4chan internetes fórumon az egyikük őszintén be is vallja ezt:

Itt egy zsidó beszél. Játszottál már olyan videojátékkal, ahol a MI (mesterséges intelligencia) csak ült és nem csinált semmit, miközben te módszeresen szétszedted? Egy olyan játékban „nyertünk”, amit senki más nem játszott, mert nem gondolták, hogy bárki is elég ostoba lenne hozzá, hogy így játssza. A mi „győzelmünk”? Megöltük a gazdatestünket, a túlélők gyűlölni fognak minket, a niggerek megesznek minket, mert fehérnek nézünk ki, a muszlimok kiirtanak minket abban a pillanatban, amikor a goj rabszolgáink túl gyengék lesznek ahhoz, hogy megvédjenek minket. Nem is beszélve arról, hogy atomfegyvereket adunk a muszlimoknak azzal, hogy nekik adjuk Franciaországot és Angliát. A lányaink fajkeverők vagy kurvák. A kedvenc unokahúgom hozzáment egy „zsidó” niggerhez, aki 20 évvel idősebb volt nála, zsidó-nigger környéken élt, az ő háza volt az egyetlen, ami nem nézett ki szarul, mert iparkodott, végül elvált egy félnigger kölyökkel. Összetörik a szívem. A fivérem agglegény, nem talál feleséget, mert minden nő kurva. A tágabb családban majdnem minden férfi tönkrement, vagy roastie-kat (a kiélt nők gúnyneve az incel szlengben – H. T.) vesznek el, vagy egyáltalán nem házasodnak meg. És miért? Mert a fegyverek, amiket a goj lábasjószágra vetettünk ki, minket is érintettek. Tehát mi „nyertünk” alapértelmezés szerint, mert senki más nem volt olyan hülye, hogy megpróbálkozzon a „pusztítsuk el a civilizációt” játékkal. A győzelmünk olyan mértékű, hogy a gazdafajunk a mi tetteink miatt pusztul ki, és csupán két út lehetséges a jövőre nézve: 1) a fehérek végül felébrednek és megölnek minket 2) a fehérek végül kihalnak, és a niggerek megesznek minket, mert fehérek vagyunk. Ez aztán nagy győzelem volt.

A zsidók évtizedek óta gyilkolják a palesztinokat, de senki sem figyelt oda, mert a zsidók irányítják a fősodrú és a közösségi médiát egyaránt. Most azért más a helyzet, mert Izraelt támadták meg, és a zsidók úgy gondolták, hogy ez az ő lehetőségük, hogy újra áldozatot játszanak, és hogy atrocitásokat kövessenek el, ezért teljesen elvesztették a maradék eszüket is, aktiválták az összes médiát és szó szerint minden figyelmet arra a régióra fordítottak, mert „mi vagyunk az áldozatok!!!”. Nos, ez csúnyán visszafelé sült el. Ha ideiglenesen lenyelik az október 7-i Hamász-békát, várnak egy évet, és menet közben követik el az összes bűntettüket, akkor a világ szokás szerint nem figyelt volna oda, de a bosszúvágyuk miatt ebbe a helyzetbe kerültek. A zsidók „áldozati kártyája” csak akkor működik, ha gólem csatlósok mögé bújnak, akik elvégzik helyettük a piszkos munkát. Ezúttal az intézményes hatalmuknak van egy nyilvános arca. Kiestek az áldozati tornyukból, és most a nyílt harc mezején vannak, ahol támadhatók, mert elvesztették erkölcsi tekintélyüket, miután korábban olyan remek munkát végeztek, hogy meggyőzték a világot, hogy csak az elnyomott áldozatoknak van erkölcsi tekintélyük. Óvatlanul eltékozolták az egyetlen nyerő kártyájukat, az áldozati kártyát, egy olyan kártyát, amelyet évtizedeken keresztül használtak, és amellyel évtizedeken keresztül visszaéltek a fehér világ leigázásához és felforgatásához, míg végül eljutottak oda, ahol most vannak. Ezért ajvékolnak, amikor azt látják, hogy a világ immár a palesztinokat tekinti áldozatoknak, akik elorozták tőlük az áldozati státuszt, amelyre azt hitték, hogy örökös tulajdonjoguk van. Mint minden más márkát, amelybe a zsidók belemélyesztik a patkánykarmaikat, mint például a Disney, most a saját márkájukat rombolják le. Ebből már nem fognak tudni jól kijönni, bármennyire is fokozzák a cenzúrát az eretnek gojok elhallgattatására.

„Tudni szeretnék a muszlimok legalattomosabb ellenségeiről. – A zsidókra célzol? – Ki mást lehetne így jellemezni? – Most Európában vagyunk. Ez Budapest, a 19. század végén. – Tudnotok kell, hogy az egész világ gyűlölte a zsidókat és nem volt hajlandó velük élni, még Európában sem, az elvetemült erkölcseik és az álnokságuk miatt, és mert monopóliumuk volt bizonyos termékekre az ínséges időkben. – Senki sem tud velük együtt létezni és senki sem tudja elviselni őket.”

Kevin B. MacDonald amerikai evolúciós pszichológus, a zsidókérdés egyik legkiválóbb kortárs szakértője egy anticionista zsidó nőt idéz, aki frappánsan elemzi az „erőszakos intoleranciát”, amelyet a cionista entitás hívei tanúsítanak azokkal szemben, akik másként gondolkodnak, mint ők.

Az amerikai zsidókat valójában gyermekkoruktól kezdve arra kondicionálják, hogy a nem zsidókkal sunyi, arrogáns módon, egymással összehangolva lépjenek kapcsolatba, azzal a céllal, hogy érzelmileg tönkretegyék a nem zsidókat és az Izrael-gyűlölőket, mintha nem lenne elég tönkretenni a karrierjüket és a társadalmi kapcsolataikat. A valóságban ez szándékos, perverz és előre megfontolt viselkedés, amelyet az önigazolás nárcisztikus dühe motivál. (…) A probléma az, hogy a nem zsidókat a média és az iskolarendszer által desztillált érzelmi nyomás és erőszak révén arra tanítják, hogy nagyon érzékenyek legyenek a zsidó szenvedésre. Így, amikor egy cionista felháborodik azon, hogy egy nem zsidó megkérdőjelezi a világképét, a nem zsidónak valóban meg kell küzdenie belső énjével, abban a hatalmas csatában, amelyet a "belső zsidó" ellen kell megvívnia, aki miatt kényelmetlenül érzi magát, és aki megfélemlíti. De a zsidót nem érdekli, ha másoknak fájdalmat okoz: a zsidókat csak az érdekli, hogy mi a jó a zsidóknak. (…) Egyszer egy 50 éves férfit hisztérikus zokogásba kergettem, mert finoman és gyengéden elmondtam neki, hogy a zsidók nem is olyan különlegesek. Csak azt mondtam neki, hogy a zsidóknak, mint mindenki másnak, voltak jó és rossz időszakaik. Olyan idők, amikor lemészárolták őket, és olyanok, amikor ők mészároltak le másokat. Éppúgy, mint mindenki más. Találják ki, hogy mi volt a reakciója. Érzelmileg sértő módon bántalmazott, majd megszakított velem minden kapcsolatot. A zsidó viselkedés annyira kiszámítható, hogy az teljesen ijesztő. (…) Ha arról beszélsz, hogy meg kell szüntetni (Izrael) finanszírozását, vagy ha felveted a kompromisszum lehetőségét, hogy zsidók és palesztinok egyenlő feltételek mellett éljenek egy államban, nagyon dühösek lesznek, és megfélemlítési taktikát alkalmaznak, hacsak nincs okuk félni tőled, amely esetben bojkottálnak és feljelentenek a hatóságoknál, miközben megpróbálnak letartóztattatni vagy a hírneved rontásával tönkretenni a karrieredet vagy a társadalmi státuszodat. (…) A cionisták mind hisznek az "ezeréves zsidó szenvedés" mítoszában, és úgy érzik, hogy az egész világ jóvátétellel tartozik nekik őseik "egyedülálló" szenvedéséért. Ez egy őrült látásmód. Mentális patológiák kialakításával kompenzálják az ellentmondásokat aközött, hogy hisznek abban, hogy ők a jófiúk, és aközött, amit a zsidók valójában tesznek a szomszédjaikkal mind a Közel-Keleten, mind az Egyesült Államokban. A legtöbb cionista funkcionális skizofrén.

MacDonald professzor ehhez az alábbi kommentárt fűzte:

A szervezett zsidó közösséget állhatatosan kritizáló nem zsidókat társadalmi kiközösítéssel és a megélhetésük elvesztésével fenyegetik. A zsidó közösség nem hisz a szólásszabadságban. Fontos emlékezni arra, hogy amikor a Szovjetunió első évtizedeiben a zsidók domináltak, a kormány ellenőrizte a médiát, az antiszemitizmus törvényen kívül volt helyezve, miközben a keresztényeket lemészárolták, a keresztény templomokat és vallási intézményeket lerombolták. Ahogyan Karin Friedemann az előbbiekben rámutat, a helyzet nem más, mint egy súlyos mentális zavar jele a tágabb értelemben vett zsidó közösségben: "A legtöbb cionista funkcionális skizofrén." Azt hiszem, ez történik, amikor a zsidó kérdésekkel foglalkozók rájönnek, hogy nincs remény a párbeszédre, és elkezdenek azon gondolkodni, hogy mit tegyenek ezután. (…) Karin Friedemann a maga részéről lemondott zsidó identitásáról, és ahogyan a férje rámutat: "Azoknak a zsidóknak, akik tisztességes emberként akarnak viselkedni, nincs más választásuk, mint lemondani a zsidóságukról és csatlakozni az anticionista harchoz." („Jews, who want to be decent human beings, have to renounce being Jewish”, theoccidentalobserver.net, 2009. 02. 10.)

A zsidó kollektív neurózis jellegzetes megnyilvánulása: „Gáza egy temető. Gázában nincsenek iskolák, mert nem maradtak élve gyerekek. Egy kipusztult faj vagytok.”

Izrael valójában nem egy igazi ország, hanem csak egy telepeskolónia, amely egy kölcsönös öngyilkossági paktumot kötött egy hanyatló szuperhatalommal. Az USA csökkenő befolyása pillanatnyilag még megakadályozza, hogy több mint 200 ország a feledés homályába taszítsa, de olyan szomszédok veszik körül, amelyek el akarják pusztítani, és egyre közelebb kerülnek az atomfegyverek megszerzéséhez. Az izraeli zsidók mélyen legbelül érzik, hogy az idejük fogytán van. Államként alapvetően halálra vannak ítélve, még akkor is, ha a palesztinok holnap megszűnnének létezni. Valójában a zsidóknak sohasem lehet igazi országuk. Örökös hontalanok, született világcsavargók, akiket az ószövetségi tündérmesék és a brit imperializmus a közel-keleti államiság durva gúnyájába csavart. Izraelt zsigerileg visszataszítónak találják a közel-keletiek, akiket a több ezer éves konfliktusok megtanítottak rá, hogy hihetetlen hatékonysággal kiszagolják a halálra ítélt telepesállamokat. Még a sok száz évnyi együttélés nyomán elvileg „asszimilálódott” mizrahi (arab) zsidók is furcsán és természetellenesen néznek ki egy közel-keleti számára. Izrael buziparádéit fatális árulkodó jelnek tekintik, és még ha sikerül is elérnie, hogy némelyik korrupt arab rezsim elismerje, ez csak pirruszi győzelem számára. Izraelben a zsidók sohasem lesznek biztonságban. Minden reggel felhúznak egy hamis zászlót és azzal áltatják magukat, hogy minden rendben, de legbelül érzik, hogy a rakéták tornádói bármikor összezúzhatják őket. Végül elviselhetetlen lesz a mindennapos stressz: becsomagolják a cókmókjukat és angolosan lelépnek Amerikába. Arab szomszédjaik megtalálják majd az üres településeiket, örömmel és megkönnyebbülten, hogy többé nem kell elviselniük a zsidók jelentette káoszt. El fogják temetni az államiságukat egy arab szimbólumokkal megjelölt zászlóval, és az örökkévalóság hátralévő részében minden helybéli tudni fogja, hogy egy másik gyarmati államot temettek el ott. Ez a sorsuk menthetetlenül – és Jahve sem segíthet rajtuk.

Hep Titusz


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »