Louis Raphaël Sako bíboros, bagdadi káld pátriárka a hívekhez intézett üzenetét a patriarkátus weboldalán tették közzé január 16-án.
A hazájukból menekülő iraki keresztények közül sokan a termelői ágazathoz, illetve az értelmiségi réteghez tartoznak. Távozásuk oka részben az egyházak közötti megosztottság, amelyet mindezidáig nem sikerült határozott, egységes irányelvekkel és kezdeményezésekkel orvosolni.
A fenti megállapítások Louis Raphaël Sako bíboros, bagdadi káld pátriárka hívekhez intézett hosszú üzenetében olvashatók, melyet közzétettek a patriarkátus weboldalán és az AsiaNews missziós hírügynökségnek is elküldtek.
A káld pátriárka személye ellen online hadjárat indult 2023 elején a Babilon Mozgalom vezetésével – erről ITT olvashatnak.
A Káld Patriarkátus hivatalos honlapján 2023. július 15-én jelent meg az a közlemény, melyben bejelentették, Abdul Latif Rashid iraki elnök döntése nyomán visszavonták azt a rendeletet, amellyel Louis Raphaël Sako bíborost 2013-ban az iraki káld egyház pátriárkájaként ismerték el.
Sako bíboros az elnöki rendelet okozta ellentmondásos helyzet miatt döntött úgy, hogy visszavonul erbíli (Iraki Kurdisztán) ideiglenes székhelyére – innen bocsátotta ki most felhívását, melyben együttes elkötelezettségre és egy keresztény válságstáb létrehozására buzdított.
A káld főpásztor megjegyzi, Irakban „nincs stratégia, biztonság és gazdasági stabilitás”, hiányzik a megfelelő irányítás, kettős standardok vannak a demokrácia, szabadság, alkotmány, törvény és állampolgárság terén azok részéről, akiknek az országot és annak lakosait kellene szolgálniuk.
Ennek következtében meggyengültek az intézmények, hanyatlanak az erkölcsök és az értékek; romlott a szolgáltatások, az egészségügy és az oktatás színvonala; súlyosbodott a korrupció és a munkanélküliség, visszatért az írástudatlanság.
A jelen helyzetben a már amúgy is perifériára szorított keresztények még védtelenebbé váltak; emberrablások, gyilkosságok áldozatai lettek több esetben. Ezek a folyamatok már 2003-ban elkezdődtek az amerikai invázióval, majd elérték tetőpontjukat az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet uralma idején, amikor tömegeknek kellett elmenekülniük Moszulból és az egész Ninivei-síkságról.
Sako bíboros köszönetét fejezte ki a kurdisztáni regionális kormánynak a befogadásért, és ismét hangsúlyozta az Egyház rendkívüli elkötelezettségét a lakhatás és a gazdasági élet újjászületése érdekében, melyről a terület felszabadulása után tanúságot tett.
Ha nem így lenne – figyelmeztetett –, ők is úgy járnának, mint a palesztinok Gázában, elfeledett és marginális csoporttá válnának, akikért a bagdadi központi kormányzat semmit sem tesz.
A keresztények elleni támadások ma is folynak: elveszítik munkájukat; elkobozzák magántulajdonaikat; az ISIS és más csoportok erőszakkal áttérítik őket; a kiskorúakat iszlamizálják; megtagadják tőlük a jogokat – folytatta Sako bíboros. Emögött a politika mögött, figyelmeztet, az a szándékos kísérlet húzódik meg, hogy eltöröljék a múltjukat, történelmüket, hitbéli örökségüket.
Louis Raphaël Sako bíboros a bagdadi kormányt és igazságszolgáltatást a karakosi merénylet ügyében is váddal illeti. 2023 szeptemberében több mint százan vesztették életüket egy keresztény esküvőn, a nyomozás azonban mindmáig eredménytelen, a felelősök pedig büntetlenek maradtak.
A helyzet válságosságát a számok is alátámasztják, utalt rá a pátriárka: az elmúlt húsz évben több mint egymillió keresztény menekült el (az összesen kevesebb mint 1,5 millióból).
A Babilon Mozgalom-féle történet is megmutatja – világított rá Sako pátriárka –, hogy a keresztény pártok maguk is megosztottak, és ők is csak a hatalmat és a pénzt keresik, noha egységet kellene alkotniuk ahhoz, hogy megmaradhasson a kereszténység a területen.
A mély megosztottság nemcsak a pártok szintjén, hanem az egyházon belül is tapasztalható – folytatja a bíboros –, és ez alááshatja a szunnitákkal és síitákkal való jó kapcsolatokat és a kölcsönös tiszteletet, amely Ferenc pápa 2021. márciusi iraki látogatásának gyümölcse volt.
Végül Sako bíboros büszkeséggel bemutatja azokat a tekintélyes egyházi személyeket, akik képesek egységben cselekedni, ezért remélhetünk bennük: a káld egyház püspökeinek többsége; a szír ortodox egyház részéről Nicodemus Sharaf Dauod püspök; a szír katolikus egyház részéről Benedict Younan Hannu; a asszír keleti egyház részéről Elijah Isaac; a görög ortodox egyház részéről Ghattas Hazim és a presbiteriánus egyház részéről Farouk Hammo püspök.
A bíboros azzal a reménnyel zárja üzenetét, hogy a felsorolt egyházi vezetők egyfajta válságstábot alkotnak a káld egyházzal együtt, amely képes szembenézni a kihívásokkal és megvédeni a megmaradt keresztényeket.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás: AsiaNews.it; ChaldeanPatriarchate.com
Fotó: AsiaNews.it
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
