Szakmai egyeztetést tartott pénteken a pedagógusokkal a Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelyre az iskolaigazgatók és tanárok mellett a szakszervezetek képviselőit és tankerületi vezetőket is meghívtak. A rendezvény nem volt sajtónyilvános, a Mandiner által szemlézett hvg a résztvevők beszámolói alapján írt a történtekről. A lap úgy tudja, a szervezők külön ültetést állítottak össze a meghívott pedagógusoknak, és mindenkitől azt kérték, kapcsolja ki a telefonját.
Elsőként Rétvári Bence szólalt fel, aki beszélt arról, miért jó a magyar oktatási rendszer, és elsorolta a kormány elért eredményeit, közéjük sorolta az oktatás digitalizációjáért tett lépéseket.
Az egyeztetés első felében húsz iskolaigazgató és tanár szólalt fel 3-3 percben, és szót kapott Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. A polgári engedetlenségben részt vevő – nagyrészt fővárosi – iskolák felszólalói közül többen arra használták fel a három percet, hogy a pedagógusok kilenc követeléséből egyet-egyet kifejtsenek. Volt olyan meghívott, aki alapvetően elégedett a rendszerrel, de a bérrendezést fontosnak tartja, és olyan igazgató is, aki a sztrájkoló tanároknak ment neki, mert úgy gondolja, aki sztrájkol, az csak nem akar dolgozni.
Felváltva kaptak szót a budapesti és vidéki iskolákat képviselő pedagógusok, volt egy téma, amiben kifejezetten megosztottak a vélemények: míg a fővárosi intézmények nagy része kifejezetten elégedetlen a tankerületek működésével, és forráshiányra panaszkodott, több vidéki intézmény képviselője elismerően beszélt róluk, úgy látják, rendszeresek a fejlesztések, hatékony a kommunikáció. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből például olyan beszámoló érkezett, hogy a Klebelsberg Központ által felügyelt tankerületek sokkal jobb fenntartói az iskoláknak, mint korábban az önkormányzatok voltak, akik időnként késve tudták csak elutalni a fizetéseket.
Maruzsa Zoltán beszélt a bérstruktúra átalakításáról, az új rendszerben inkább teljesítményalapú lenne a fizetés, ennek meghatározásában az intézményvezetők is szerepet kaphatnak. Pintér Sándor prezentációjára az egyeztetés végén került sor, ebből kiderült az idei tanévben polgári engedetlenségben részt vevők pontos száma is: szeptember 1-e és december 15-e között összesen 196 állami intézmény 2018 alkalmazottja szüntette be ilyen módon a munkát, tehát az iskolák 9 százaléka, a tankerületi alkalmazottaknak pedig 1,7 százaléka érintett. „Majd a bíróság eldönti, kinek van igaza” – mondta a miniszter a kirúgott tanárokról, és hozzátette, ő csak betartatja a törvényeket. Pintér belátta, vannak olyan területei az oktatásnak, amire ráférne a fejlesztés. Ide sorolta például az informatikaoktatást.
A tüntetésekről készült képeket is vetítettek a konzultáción, és a BM ismertette, hogyan látják ők az oktatás jelenlegi működési környezetét. Úgy tűnik, a feszültség legfontosabb elemének az alacsony fizetést tartják, ennek tulajdonítják a pályaelhagyások, sztrájkok és munkamegtagadások magas számát is. Pintér beszélt az iskolaépületek állapotáról és felszereltségéről, valamint az orosz-ukrán háború oktatásra gyakorolt hatásaira is kitért: az energiaárak drasztikus emelkedése, a bizonytalan gazdasági környezet és a menekült gyermekek iskoláztatása mind újabb terhet jelent az iskolák számára.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
