Az Osztapenko maradhat? – Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990-1993 című kiállítás korabeli fotódokumentáció segítségével a szoboráthelyezésekről ad vázlatos áttekintést. A Budapest Galéria szervezésében megrendezésre kerülő kiállításnak a Vármúzeum ad otthont.
A képanyag a Fővárosi Levéltárból származik, amely az akkoriban zajló eseményeket kezdeményező módon saját fotósaival dokumentálta, s így jelentős tényanyagot rögzített képeken is. A képválogatás Csiffáry Gabriella történész-levéltáros (BFL) és Szöllőssy Ágnes művészettörténész (Budapest Galéria) munkája.
A kommunista korszak köztéri politikai emlékműveinek sorsa érthető módon a rendszerváltás éveinek egyik közérdeklődésre számot tartó témája volt. A szovjet uralmat és annak magyarországi mitológiáját megjelenítő, szovjet mintára – és utasításra – kezelt hatalmi reprezentáció fontos eszköze volt a települések köztereit uraló politikai emlékmű a szovjet érdekszféra minden országában.
Hazánk „fasiszta rémuralma alóli felszabadításának” emlékhelyeinek valódi jelentéseiről nyilvánvalóan tabu volt beszélni a szocializmus évtizedei során. Pedig a magyar települések köztereinek eredeti identitását átrajzoló szovjet szobortömkelegek a magyar társadalom döntő része számára a pusztítást, a megerőszakolt nők és munkatáborokba hurcoltak tízezreit, a hazánkat katonailag megszállt és a kommunista diktatúrát védelmező alakulatokat jelentette.
A volt Köztársaság téri emlékmű elszállítás közben. Fotó: Anheuer Tamás
A diktatúra elnyomó jellegének köszönhetően a felállított szovjet szobrok és emlékművek létjogosultságát nem lehetett megkérdőjelezni, éppen ezért értékelődnek fel a ma embere előtt azok a bátor (vagy inkább vakmerő) aktusok, amelyek során valamelyik emlékművet erőszakkal megrongálták. A mára kutatható vált állambiztonsági iratok nem kevés számú olyan erőszakos cselekményről tesznek említést, amely során valódi hajtóvadászat indult az elkövetők után: ebből is tökéletesen látható, hogy a diktatúra fenntartói számára mennyire okozott kényes pillanatokat a „nagy testvér” emlékezetén ütött seb.
Amikor az 1980-as évek vége felé, a puhuló diktatúrában már nyíltan is meg lehetett kérdőjelezni a Kádár-rendszer korábban tabu témáit, például a szovjet megszállást, az 1956-os forradalmat, az MSZMP vezető szerepét, akkor a köztéri politikai emlékművek eltávolítása is elérhető közelségbe került.
A Tanácsköztársaság emlékmű elszállítása. Fotó: Király Ilona
Az 1980-as évek végén már spontán és szervezett szoborbontások egyaránt előfordultak, az első szabad országgyűlési és önkormányzati választások után pedig a sokasodó bontási és áthelyezési igények nyomán az önkormányzatoknak reagálniuk kellett. A Fővárosi Közgyűlés 1991. december 5-én arra a korábban példátlan megoldásra jutott, hogy a lebontandó művek elhelyezésére szoborparkot létesít.
Erre a célra a XXII. kerületi önkormányzat a Tétényi-fennsíkon, a 7-es főút mentén (Balatoni út-Szabadkai u.) ajánlott fel területet. Az építészeti tervpályázat eredményeként – Eleőd Ákos építész tervei szerint – felépített szoborpark 1993. június 27-én nyílt meg a Memento Park néven ma is látogatható muzeális emlékhelyen.
A parkban ma 42 olyan köztéri szobor van kiállítva, amelyek egykor az 1945–1989 közötti hivatalos kommunista propagandát és ideológiát testesítették meg.
Felállításra váró szobrok a Memento Parkban. Fotó: Király Ilona
Eleőd Ákos építész szerint a szoborpark sajátos módon nemcsak az elnoymásról, hanem a demokráciáról is szól, hiszen amíg a diktatúra a múlt eltörlésén és átírásán fáradozott, addig a demokrácia őszintén szembe néz múltjával.
„Ez a szoborpark – kimerevítve a pillanatot – kvázi megállította az időt. Akkor állította meg az időt, amikor ezekből a szobrokból elpárolgott a fenyegetés, és komoly hatalmi jelképek helyett egy csapásra szoborrá váltak” – fogalmazott az Ybl-díjas építész a euronews-nak.
Ma, harminc év távlatából elmondhatjuk, hogy a budapesti megoldás nemzetközi téren is példaértékűen kulturált, toleráns és higgadt volt, amikor az emlékezés bátorságát választotta az indulat sugallta szobordöntés helyett.
A Vármúzeum nyitvatartásáról és az eseményhez kötődő egyéb programokról az alábbi linken szerezhet több információt: https://www.varmuzeum.hu/osztapenkomaradhat.html
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
