Párkányban arra a közel háromszázötven zsidóra emlékeztek, akiket nyolcvan évvel ezelőtt hurcoltak el otthonaikból. A június 17-ei esemény a párkányi izraelita hitközség temetőjében az első ilyen jellegű megemlékezés volt a Duna menti városban.
„Párkány városa szorosan összekötődött a zsidósággal. A közösség nagy múltra tekint vissza a városban, viszont nyolcvan évvel ezelőtt komoly törés állt be. Helyénvaló, hogy az egykori polgártársainkra emlékezzünk” – fogalmazott beszédében Szabó Eugen, Párkány polgármestere.
Himmler György, a megemlékezést szervező Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetője kifejtette, első alkalommal emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól az izraelita temetőben.
– hangzott el a megemlékezésen.
Majd így folytatta: tisztességes polgárai voltak Párkánynak, akik békességben éltek a szomszédaikkal, hasznos tagjai voltak a helyi közösségnek. Jelezte, a 19. század végén telepedtek le a városban s fokozatosan váltak megbecsült tagjaivá Párkánynak.
Beszédében röviden felvázolta a vészkorszak főbb mozzanatait. Elmondta, 1944-ben 107 családban mintegy 335 zsidó lélek élt, a drámai események kihatottak rájuk is. 1944 május közepén állították fel a helyi gettót. A párkányi zsidók mellett a környékbeli települések zsidó lakosságát is ide zsúfolták be, többek között Bátorkesziről, Dunamocsról, Köbölkútról, Kéméndről és Szőgyénből.
A párkányi és az Alsó Garam menti zsidókat 1944. június 6-án a lévai dohánygyár raktáraiban összpontosították, innen vagonírozták be őket június 13-án. A transzport több mint 2500 személlyel június 15-én haladt át Kassán. Június 17-én érkeztek meg Auschwitz-Birkenauba.
– magyarázta Himmler György.
A Párkányban gettósítottak közül nagyon kevesen tértek vissza, a számuk csupán két tucatnyira tehető – szögezte le, mint hozzátette, sok esetben egész családok, közbecsülésnek örvendő famíliák tűntek el nyomtalanul. „A mai megemlékezés legyen jelképes újratemetésük itt az őseik sírja mellett. Legyen lelkük bekötve az élők kötelékébe” – summázta gondolatait Himmler György.
Az emlékbeszéd után felolvasták a felkutatott holokauszt áldozatok neveit. A megemlékezés végén Radvánszki Péter rabbi mondott imát és szólt az emlékező közösséghez. Részben idézett a párkányi zsidók visszaemlékezéseiből.
Elmondta, 1944 tavaszán több mint százhetven gettó létesült Magyarországon, melyben mintegy háromnegyed millió zsidót zsúfoltak be rettenetes körülmények között. Az élet később soha nem tért vissza a régi kerékvágásba – szögezte le.
Majd megköszönte mindazoknak, akik a zsidósság revitalizálásán dolgoznak, a kulturális, vallási és közösségi élet reneszánszán tevékenykednek.
A megemlékezés végén a zsidó szokás szerint kavicsokat, illetve a keresztény hagyományok szerint mécseseket nyújtottak a holokauszt áldozatok emlékére.
A párkányi zsidó temető 1893-ban létesült, az utolsó temetésekre a hatvanas-hetvenes években került sor. Egykoron Párkány lakosságának tíz százalékát adták a zsidók, jelenleg alig páran élnek a városban.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
