Pietro Parolin bíboros államtitkár június 23. és 27. között ötnapos látogatást tesz Libanonban, a Szuverén Máltai Lovagrend meghívására, melynek keretében egyházak és vallási közösségek magas rangú képviselőivel találkozott június 25-én, kedden délelőtt Bkerkében, a maronita patriarkátus székhelyén.
Pietro Parolin bíboros vasárnap kezdte meg ötnapos látogatását a közel-keleti országban. A szentszéki államtitkár találkozik a libanoni állami szervek, a maronita patriarkátus, a helyi egyház képviselőivel, a pátriárkákkal és különböző vallási vezetőkkel.
Június 24-én a bíboros Keresztelő Szent János, a Máltai Lovagrend védőszentje ünnepén szentmisét mutatott be a rend libanoni nagykövete, Maria Emerica Cortese és állami tisztviselők jelenlétében. Parolin bíboros június 27-én tér vissza a Vatikánba, miután meglátogatta a lovagrend libanoni képviselete által működtetett humanitárius központokat, és közreműködött néhány jótékonysági tevékenységben.
„Egy ideje már meghívott a helyi Máltai Lovagrend, hogy látogassam meg intézményeiket, amelyek nagy társadalmi hatást gyakorolnak a világban a totális válsághelyzetben” – mondta Parolin bíboros nemrég az olasz szenátusban egy rendezvényen. „A libanoni egy átfogó válság, és bizony, ott is megpróbálunk tenni valamit, amint a szentszéki diplomácia mindig is tette, hogy segítsünk az intézményes megoldás megtalálásában” – hangsúlyozta a vatikáni államtitkár.
„A Máltai Lovagrend több mint hetven éve a frontvonalban van, alapvető egészségügyi és szociális segítségnyújtást biztosítva a lakosságnak” – olvasható a lovagrend által kiadott sajtóközleményben. A rend 2020 óta tevékenységét „agrár-humanitárius” projektekre összpontosítja, hogy garantálja az élelmezésbiztonságot, elősegítse a gazdasági fellendülést, és támogassa Libanon lakosságának legsebezhetőbb rétegeit.
A Máltai Lovagrend hat agrár-humanitárius központot tart fenn, a mezőgazdasági területek jelenlegi lefedettsége Libanon területének 69,26 százalékára terjed ki. A céljuk az, hogy ez év végére elérjék a 75 százalékot. Az országban, ahol a lakosság 80 százaléka szegénységben és növekvő bizonytalanságban él, különösen a szentföldi (izraeli–palesztin) háború kirobbanása miatt, ez jelentheti a választ a súlyos gazdasági válságra.
*
„Libanonnak ma is az együttélés és az egység mintaképének kell maradnia a folyamatos válságok és háborúk ellenére” – hangsúlyozta Pietro Parolin bíboros a Libanonban jelen lévő egyházak és vallási közösségek magas rangú képviselői előtt, akikkel június 25-én, kedden délelőtt találkozott Bkerkében, a maronita patriarkátus székhelyén.
amely nem választ elnököt [a vallások közötti törékeny hatalommegosztás elve alapján a miniszterelnököt a muszlim közösség, az államfőt a maronita keresztény közösség adja. 2022 október óta, amikor lejárt a maronita Michel Aoun elnök mandátuma, nem jutottak a pártok egyezségre, és az elnöki mandátum betöltetlen – a szerk.], és megpróbáljak olyan megoldásokat találni, amelyek mindenki számára megfelelőek, és remélem, hogy mindannyian megoldást találunk a jelenlegi válságra” – tájékoztat a Fides, az Evangelizációs Dikasztérium hírportálja.
Fotó: Abouna.org
A libanoni keresztény és muszlim közösségek vezetőivel Bkerkében tartott találkozó Béchara Boutros Raï bíboros, maronita pátriárka meghívására jött létre. A találkozón részt vett többek között I. Aram örmény ortodox katolikosz, Rafael Minassian örmény katolikus pátriárka, Youssef Absi melkita pátriárka, Abdul Latif Derian nagymufti és Ali Kaddour sejk, az Alawita Iszlám Tanács vezetője is. A síiták képviselői nem vettek részt a találkozón. A keresztény politikusok közül Gibran Bassil a Szabad Hazafias Mozgalom, a Marada mozgalom elnöke, Szulejman Frangieh és a Libanoni Erők elnökének képviselője, Szamir Geagea volt jelen.
A találkozó elején Raï maronita pátriárka hangsúlyozta, hogy a „libanoni család nagyon nehéz időszakon megy keresztül”. „Remélem, hogy felhívást fogunk tenni a békéért és a háborúk befejezéséért való imádkozás fontosságáról, hiszen a régió és Libanon nem bírja már elviselni a konfliktust” – hangsúlyozta.
*
Közben fokozódnak a támadások a Közel-Keleten és Izraelben a háború északi frontján. Izrael már jóváhagyta az esetleges támadás terveit. A zsidó állam meg akarja akadályozni, hogy a síita Hezbollah továbbra is támadásokat intézzen területei ellen, és hamarosan meghozza a „szükséges” döntéseket. Ez a figyelmeztetés érkezett Israel Katz külügyminisztertől, miután a napokban a különleges erők jóváhagyták a támadási tervet, amelyre hamarosan sor kerülhet. A totális háború veszélye fenyeget: „A régió és a világ nem engedheti meg magának, hogy Libanon újabb Gázává váljon” – mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára. „Fennáll annak a valós veszélye, hogy a közel-keleti konfliktus kiszélesedik, amit el kell kerülni” – nyomatékosította, ismét diplomáciai megoldást sürgetve.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
