Úgy tűnik, a rendőrség hibázhatott, amikor nem vizsgálódott azon a fonyódligeti helyszínen, ahol majdnem eldózerolták Jakab Pétert, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét, valamint Steinmetz Ádámot, a párt országgyűlési képviselőjét. A közlekedési szakjogász szerint ugyanis pusztán a felvételekből nem lehetséges megállapítani, hogy valóban megvalósult-e a közúti veszélyeztetés tényállása, mert az egészen biztos, hogy az alapos gyanú megáll.
Kozma Pétert azután kérdeztük a Mészáros-projekt előtti incidenssel kapcsolatban, hogy a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta az Alfahírt, hogy
„a Fonyódi Rendőrkapitányság munkatársai az interneten közzétett videofelvételek alapján beazonosították a helyszínt, és adatgyűjtést végeztek, amelynek alapján megállapították, hogy nem történt bűncselekmény”.
Ez pedig azt jelenti, a rendőrség úgy zárta le a nyomozást, hogy nem végeztek helyszíni vizsgálatot.
A sajtóban több hasonló ügyben is szakértőként megszólaló Kozma Péter szerint viszont a rendőrségnek nyomoznia kellene/kellett volna, ha volt feljelentés, akkor az alapján, ha nem, akkor pedig hivatalból.
Több olyan eset is ismert, amikor ugyan nem történt sérülés, azonban a bíróságon elmarasztalták az „ijesztgető” elkövetőt közúti veszélyeztetés miatt. Szóval az, hogy a jobbikos politikusok (értsd: a munkagépnek háttal álló gyalogosok) nem kerültek a kerekek alá, az nem feltételezi azt, hogy nem történt bűncselekmény.
De ezt csak a helyszíni adatgyűjtéssel, igazságügyi műszaki szakértő kirendelésével, az érintettek meghallgatásával lehetne megállapítani, vagy épp kizárni.
A jogász szerint
– sorolta a Facebook-videóból egyértelműen nem látható, ugyanakkor a rendőrség által nem vizsgált tényezőket a szakértő.
„Hogy az alapos gyanút nem érzékeli a rendőrség, azt gondolom, hiba”
– magyarázta.
Fontos tényező a sofőr viselkedése is. Ugyanis a fentiekkel szemben az viszont jól kivehető, hogy a férfi többször is hátrafordul, így tisztában volt azzal, hogy Jakab Péterék irányába halad az általa vezetett jármű, de figyelmeztető hangjelzést mégsem lehet hallani. Dudálni minden esetben kell, és ha a figyelmeztetésre sem mennek el az útból a gyalogosok, akkor sem szabad őket elütni – teszi hozzá némi malíciával a közlekedési szakjogász.
„A sofőr magatartása önmagában kimeríti a törvényi tényállásban felsoroltokat, magyarul, hogy szándékos veszélyeztetés, ijesztgetés valósult meg. Hogy a tényleges veszély megvalósult-e, azt pedig megint csak úgy lehet megállapítani, ha a helyszínen rögzítjük az adatokat”
– ismételte meg Kozma Péter.
Közúti veszélyeztetést követ el egyébként az, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »