Mint Trócsányi László kifejtette, az üzletember, az etikus üzletember és a keresztény üzletember között a személyes értékrendben van a legnagyobb különbség. Hozzátette: a keresztény üzletember nemcsak a munkavállalók jólétére, a környezetvédelemre és a társadalmi felelősségvállalásra figyel oda, hanem jótékonysági tevékenységek támogatására is, és üzleti döntéseit a keresztény etika vezérli.
A változó világban a keresztény vezetők előtt álló kihívásokról, a lehetséges sikeres modellekről esik szó azon a háromnapos nemzetközi tudományos konferencián, amely szerdán kezdődött a Károli Gáspár Református Egyetemen az üzleti, illetve az egyetemi szféra képviselőinek részvételével.
„A keresztény üzletember a profit és az etika mellett a keresztény értékeket is beépíti az üzleti gyakorlatba” – hangsúlyozta Trócsányi László, az egyetem rektora a konferencia megnyitóján mondott köszöntőjében. A tanácskozás etikai, történelmi, kulturális, politikai, szociálpszichológiai és teológiai szempontok figyelembe vételével járja körül a keresztény vezetés lehetséges szerepeit, példáit.
Mint Trócsányi László kifejtette, az üzletember, az etikus üzletember és a keresztény üzletember között a személyes értékrendben van a legnagyobb különbség. Hozzátette: a keresztény üzletember nemcsak a munkavállalók jólétére, a környezetvédelemre és a társadalmi felelősségvállalásra figyel oda, hanem jótékonysági tevékenységek támogatására is, és üzleti döntéseit a keresztény etika vezérli.
A rektor példaként hozta fel az 1946-ban alapított amerikai Chick-fil-A gyorsétteremláncot, amely 1982-ben válságba került. A vezetőség ekkor megbeszélést tartott, amelynek második napján arra jutott, hogy a vállalat akkor maradhat talpon, ha a vallási tanításokat a vásárlók kiszolgálásába, valamint az alkalmazottak és a beszállítók viszonylatába is beépíti. Mint elhangzott, a cég Isten szolgálatával lett az Egyesült Államok egyik legkeresettebb vállalkozása.
Mészáros József, a Károli Gáspár Katolikus Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja arról beszélt, hogy a 2012-ben indult Keresztény vezetői konferenciát (Christian Leadership Conference, CLC) immár hetedik alkalommal rendezik meg, és Budapestre negyven országból több mint nyolcvanan érkeztek.
„A legtöbb vezetésről szóló tankönyv arról szól, hogy a sikeres menedzsmenthez jó adminisztrátornak kell lenni, és használnia kell az ismert menedzseri készségeket.
Ezek mellett azonban a keresztény vezetőnek az integritás, a jövőkép, az empátia, a mentorálás, a közösségépítés és az imádság iránti elkötelezettséggel is rendelkeznie kell. A keresztény vezetés kevésbé a tekintélyről szól, inkább a szeretetről, a szolgálatról és az alázatról” – emelte ki a dékán.
Volker Kessler, az Unisa (Dél-Afrikai Egyetem) német teológiaprofesszora felidézte, hogy a kétévente megszervezésre kerülő CLC az észak-európai főiskolák hálózata, illetve az Unisa közötti hosszú távú partnerségből nőtte ki magát. Kitért arra, hogy az eddigi házigazdák között volt Norvégia, Dél-Afrika, Németország és Belgium.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
